Négyezer iskolának nem volt tűzvédelmi engedélye 2025 végén

Közel tizenegyezer olyan épület működött Romániában 2025 végén, amelynek nem volt tűzvédelmi engedélye – derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) adataiból. Ezek nem elszigetelt, eldugott helyszínek, hanem olyan terek, amelyeket nap mint nap emberek ezrei látogatnak: iskolák, üzletek, szálláshelyek, templomok, kulturális és szociális intézmények. Természetesen egy érvényes tűzvédelmi engedély nem jelenti azt, hogy az épületben soha nem történhet baj, de ha nincs engedély, akkor arra sincs garancia, hogy tűz esetén az ott lévők biztonságban ki tudnak jutni.

A PressOne összefoglalója szerint különösen nyugtalanító az oktatási intézmények aránya. A nyilvántartott, engedély nélküli épületek több mint egynegyede iskola volt, vagyis

több mint négyezer állami suliról és magánintézményről van szó.

A legtöbb ilyen épület Bukarest és Ilfov megyében volt, ahol közel ezer iskola működött tűzvédelmi engedély nélkül. Ez részben az intézmények magas számával is magyarázható, mégis óriási a különbség a többi megyéhez képest.

Jelentős számokat regisztráltak Suceava- (194) és Vaslui (192) megyében, de szintén magas volt a tűzvédelmi engedély nélküli iskolák aránya Brassó megyében is (151). Kolozs megyében 141 iskola nem rendelkezett ilyen jóváhagyással, Kovászna megyében 75, Hargita megyében 51, míg Maros megyében 21 oktatási intézmény szerepelt a nyilvántartásban.

A kereskedelmi terek esetében is elég nagy engedély nélküli arányról beszélhetünk, a statisztika alapján több mint 2 800 olyan üzlethelyiséget tartottak nyilván 2025 végén, ahol engedély nélkül fogadták a vásárlókat. Ezek között kisboltok és nagyobb kereskedelmi terek is voltak, és itt is a fővárosi térség vezetett a legmagasabb számmal (759). A PressOne emlékeztet: a jogszabályok előírják, hogy jól látható módon kell jelezni a bejáratnál, ha nincs érvényes tűzvédelmi engedély, de a gyakorlatban ez gyakran elmarad.

A panziók és szállodák esetében is több mint kétezer engedély nélküli egység volt, ráadásul ebben a kategóriában nem a főváros áll az első helyen, hanem Brassó megye, ahol 397 épület működött így. Ezt követi Konstanca- (163), Prahova- (130) és Suceava megye (125). Nem véletlen, hogy a rangsor elején olyan megyék szerepelnek, amelyek egyben népszerűbb turisztikai célpontok is, hiszen a magas forgalom együtt jár azzal, hogy a problémák is nagyobb számban válnak láthatóvá.

A statisztika arra is rámutatott, hogy tűzvédelmi engedély nélküli templomból is van bőven.

Közel ezer egyházi épület szerepelt az engedély nélküli kategóriában, miközben ezekben rendszeresen nagy számban gyűlnek össze emberek, ráadásul sok esetben idősek vagy gyerekek járnak szertartásokra. A legtöbb ilyen templom Bihar megyében volt (68), ezt követi Konstanca- (55) és Kolozs megye (54). Kovászna megye a rangsor közepén áll 14 tűzvédelmi engedély nélküli templommal, Hargita megyében ilyenből hat van, Maros megyében pedig kettő. Kivételes esetnek számít Hunyad megye, ahol minden templomnak megvan az engedélye.

Ugyanakkor több száz olyan szociális intézmény működött engedély nélkül, amelyek eleve kiszolgáltatott helyzetű csoportokat látnak el, valamint több mint kétszáz kulturális intézmény, ahol rendezvények, előadások zajlanak.

Az IGSU szerint mindehhez hozzá kell tenni, hogy a nyilvántartott adatok nem tekinthetők véglegesnek vagy teljeskörűnek. Az engedélyezési rendszer folyamatos mozgásban van: egy épület elveszítheti a tűzvédelmi engedélyét átalakítások, átsorolások vagy jogszabályváltozások miatt, miközben mások időközben kikerülhetnek a kötelezettség alól. Ráadásul számos olyan épülettípus létezik – például lakóházak, közigazgatási intézmények, közlekedési csomópontok vagy nagyobb parkolók –, amelyekről az országos felügyelőség nem vezet központi adatbázist, noha bizonyos esetekben ezeknek is rendelkezniük kellene tűzvédelmi engedéllyel.

Ezt a sok számadatot az is nyugtalanítóvá teszi, hogy egy évtizeddel a Colectiv-tragédia után Romániában még mindig emberek tízezrei tanulnak, dolgoznak, pihennek vagy gyűlnek össze olyan terekben, ahol tűz esetén nincs biztosítva a kijutásuk. De sajnos időben sokkal közelebbi katasztrófára is lehet gondolni, hiszen arról a svájci bárról is kiderült, ahol negyvenen meghaltak a szilveszteri tűzvészben, hogy 2019 óta nem volt tűzvédelmi vizsgálat.