Több mint ötezer esetben rendeltek el elektronikus nyomkövetőt az erőszak áldozatainak védelmében

Több mint ötezer elektronikus nyomkövetőt helyeztek üzembe egy év alatt, az eszközök országos szintű bevezetése óta, nyilatkozta Alina Gorghiu a nők elleni erőszak visszaszorításának céljából létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság elnöke. Hozzátette, a hatékonyabb kiterjesztés érdekében a helyzet megismerését elősegítő elemzések és adatok elengedhetetlenek.

Gorghiu elmondta, 5 126 személyt figyeltek meg 2024 októbere és 2025 októbere között elektronikus karkötő segítségével, többségüket családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek miatt. Szerinte ez azt jelzi, hogy a rendszer országos szinten működőképes, és fontos lépést jelent az áldozatok biztonságának növeléséért. Hozzátette, a politikai döntéshozók felelőssége biztosítani a megfelelő finanszírozást, elemzéseket és megalapozott közpolitikákat, annak érdekében, hogy a lábbilincseket a lehető leghatékonyabban és egységesen, az áldozatok érdekében használják.

Az eszközök túlnyomó többségét a 217/2003-as, a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére vonatkozó törvény értelmében szerelték fel, ugyanakkor az áldozat és az elkövető viszonyától függetlenül is alkalmazták már egyes esetekben.

Bár a kezdeményezés országos szinten hatályos, Arad-, Teleorman- és Szilágy megyében egyelőre még egyáltalán nem alkalmazták. Az ország többi részén változó a hozzáállás: Bukarestben, valamint Bákó-, Kolozs-, Galați-, Iași- vagy Vrancea megyékben alkalmazták a legtöbb esetben az intézkedést, míg Giurgiu-, Mehedinți-, Krassó-Szörény vagy Kovászna megyében jelentősen alacsonyabb ez az arány.

„Ezeket a különbségeket nem az önkormányzati hatóságok elkötelezettségének hiányaként kell értelmezni, hanem egyértelmű jelzésként, hogy további elemző eszközökre, részletes adatokra és megfelelő költségvetési forrásokra van szükség, mindezt azért, hogy jobban megértsük a terepen tapasztalható valóságot, és egységesen támogassuk a jogszabály alkalmazását” – mondta Gorghiu.

Hangsúlyozta, a belügyminisztérium arra is rámutat, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre strukturált statisztikai adatok azokról az esetekről, amikor az áldozatok elutasítják az elektronikus karkötő felszerelését. Ez az adathiány nem teszi lehetővé az elutasítás okainak mélyreható elemzését, sem pedig az áldozatok támogatására szolgáló leghatékonyabb megoldások azonosítását.

Az elektronikus megfigyelésről szóló törvényt (146/2021) 2021-ben fogadták el, tavaly év végén pedig az államfő kihirdette azt a törvényt, amely frissíti a vádlott személyek elektronikus megfigyelésére vonatkozó szabályozását. A jogszabályba bekerült a határközelítési riasztás, ami akkor lép működésbe, ha a megfigyelt személy által viselt elektronikus eszköz az áldozat tartózkodásától számított 30 kilométernél kisebb távolságban észlelhető.