Harmadik deficitcsökkentő csomag: pénztől esnének el a takarékoskodást elmulasztó önkormányzatok

Közzétették kedd este a fejlesztési minisztérium honlapján a harmadik deficitcsökkentő csomag tervezetét. A közvitára bocsátott törvénytervezet a központi és a helyi közigazgatás költségeinek csökkentésére és bevételeinek növelésére vonatkozó előírásokat tartalmaz, köztük a béralap 10 százalékos csökkentését, ami a sajtóban megjelent számítások szerint országos szinten mintegy 13 ezer közalkalmazotti állás megszűnéséhez vezethet.

Radu Miruţă védelmi miniszter hétfői bejelentése szerint a kormány jövő héten fogadja el a tervezetet, majd felelősséget vállal érte a parlamentben, akárcsak a korábbi két deficitcsökkentő csomagért. Ezután a tervezet az alkotmánybíróság elé kerülhet, amennyiben kifogást emelnek ellene.

A tervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Az előírás nem érinti a közoktatási intézményeket

– írta az Agerpres. A jogszabályjavaslat szerint a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül a közintézmények átszervezésének le kell zárulnia.

A 10 százalékos kiadáscsökkentést a minisztériumoknál és alárendelt intézményeiknél kell végrehajtani, de az egyes szervezeti egységeknél eltérő mértékű csökkentés is megengedett, ha intézményi szinten 10 százalékos a megtakarítás.

A tervezet szerint a személyi jellegű kiadások mérséklése több módszerrel is megvalósítható, például az álláshelyek számának csökkentésével, jogszerű elbocsátásokkal, egyes bérpótlékok lefaragásával vagy más, törvényes költségcsökkentő intézkedésekkel. Ha az alárendelt intézményeknél a megtakarítás meghaladja a tíz százalékot, a különbözet a minisztériumhoz kerül, amely azt később a felmerülő szükségleteknek megfelelően személyi jellegű kiadásokra fordíthatja.

A tervezet előírja azt is, hogy megtakarítások módozatairól kötelező egyeztetni a szakszervezetekkel vagy a munkavállalók képviselőivel.

A G4Media összefoglalója szerint a helyi közigazgatásban az állások 10 százalékos csökkentését tervezik, de 2026-ban az önkormányzatok még választhatják azt is, hogy csak a bérköltségeket csökkentik ennyivel. Azok az önkormányzatok, amelyek nem csökkentik a költségeiket a kért mértékben, nem kapják meg a jövedelemadóból nekik járó összeget. Emellett azokban az önkormányzatokban, amelyek nem tudják saját maguk fedezni a költségeiket, az alkalmazottak bérének mértékét a kormánynak is jóvá kell hagynia.

További előírás, hogy a minisztériumokban vagy a helyi közigazgatásban dolgozó igazgatók legfeljebb két mandátumot tölthetnek be.

A költségcsökkentést célozza az is, hogy a köztisztségviselők részmunkaidős állást is vállalhatnak, ami lehetővé teszi például, hogy több polgármesteri hivatal ugyanazt a könyvelőt foglalkoztassa. A települések emellett konzorciumokba szerveződhetnek a nagyobb projektek megvalósítása érdekében, ebben az esetben több pénzt kaphatnak a központi költségvetésből.

A tervezet előírja a tanácsadók számának csökkentését is mind a központi, mind a helyi közigazgatásban dolgozó tisztségviselők esetében.

Korlátoznák a helyi rendőrök lehetséges létszámát is a lakosságszám függvényében: a 4500 lakosnál kevesebbel rendelkező településeken csak akkor lehetne helyi rendőrség, ha a költségeit helyi forrásokból fedezni tudják. Ebben az esetben legfeljebb három embert alkalmazhatnának ilyen funkcióba.

A harmadik csomagba az ingatlanokra vonatkozó új előírások is bekerültek, például az, hogy az építkezési engedéllyel rendelkező ingatlanok adóalapját az engedélykéréshez csatolt dokumentumokban szereplő információkhoz igazítják, hogy adót vetnek ki a hivatalosan még be nem fejezett, de már használt ingatlanokra is, hogy félévente 30 százalékkal növelik az engedély nélküli, de be nem jelentett épületekre kivetett adót, illetve, hogy drónokat is bevethetnek az engedély nélküli építmények azonosítására.

Az adóbehajtás hatékonyságát növelő intézkedések közé tartozik az is, hogy az esetleges adóhátralékot a szociális segélyekből is levonhatnák, emellett összekapcsolnák a pénzügyi adatbázisokat és közzétennék a tartozást felhalmozó jogi- és magánszemélyek listáját.

Az önkormányzatok jogkörei bővülnek a szerencsejátékipar területén és lehetőségük lesz kiegészítő helyi adók bevezetésére is.

A pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezésekor már eleve a tíz százalékkal csökkentett személyi kiadásokkal számol majd a fő költségvetési intézmények esetében. Ilie Bolojan miniszterelnök kedd esti nyilatkozata szerint a 2026-os költségvetést február végéig el kellene fogadni, de ez a parlamenti viták időtartamától is függ.