Kiábrándultság, anyagi bizonytalanság és belpolitikai feszültség – ilyen volt Románia 2025-je az emberek szerint

Ez az év inkább a túlélésről és az alkalmazkodásról szólt, semmint az előrelépésről – ezt a következtetést vonták le az IRES legfrissebb országos felméréséből, amiben azt vizsgálták, hogyan érezte magát a romániai társadalom 2025-ben. A Digi24 összefoglalóját szemlézzük.

A megkérdezettek közel hetven százaléka azt mondta, hogy számára személyesen, egyénileg jó vagy nagyon jó év volt 2025. Azonban szinte ugyanolyan nagy arányban vélik úgy, hogy az országnak ez az év kifejezetten rosszul sikerült. A válaszadók több mint hatvan százaléka szerint Romániának 2025 inkább kudarcokat hozott, és több mint hetven százalék látja úgy, hogy az ország rossz irányba halad.

A személyes boldogulás mögött nem feltétlenül azt kell érteni, hogy az emberek anyagilag kiegyensúlyozottabbak lettek, ugyanis a megkérdezettek jelentős része arról számolt be, hogy pénzügyi helyzete 2024-hez képest romlott, és csak minden ötödik válaszadó érezte úgy, hogy javultak a pénzügyei. Emellett a stressz szintje is érezhetően nőtt, több mint a lakosság fele úgy érzi, hogy 2025 feszültebb, megterhelőbb év volt, mint az előző.

Az érzelmi állapot kettősségét az is jól mutatja, hogy bár a felmérés szerint sokan éltek át örömteli pillanatokat, a megkérdezettek több mint felének jutottak szomorú és keserű pillanatok is bőven, és mindössze egyharmadnyian érzik úgy, hogy az év valódi sikereket vagy jelentős személyes eredményeket hozott számukra.

A felmérés egyértelműen azonosítja a legnagyobb nyomásforrást is, ami nem más, mint a gazdasági helyzet. A válaszadók több mint hetven százaléka mondta azt, hogy az anyagi bizonytalanság erősen vagy nagyon erősen rányomta bélyegét az érzelmi egyensúlyára. Ezt követte a belpolitikai helyzet miatt kialakult feszültség, a politikai diskurzus egyre élesebb hangneme, az információk hitelességébe vetett bizalom megingása, valamint az ukrajnai háború közelsége. Ezek együtt olyan általános bizonytalanságérzetet teremtenek, ami egyszerre gazdasági, politikai, információs és geopolitikai természetű.

A kormányzati döntések és reformok megítélése sem javította az összképet, sőt. A többség igazságtalannak érzi az elmúlt időszak intézkedéseit, és sokan úgy vélik, az államnak előbb saját kiadásait kellett volna visszafognia, mielőtt az adók növeléséhez nyúlt. A válaszadók több mint fele saját maga vagy családja szintjén is negatív hatásokat tapasztalt, ami csak tovább erősítette az általános elégedetlenséget.

Különösen nagy visszhangot váltott ki a 2024-es elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése, amit a megkérdezettek többsége hibás döntésnek tart, és sokan kifogásolták az átláthatóság hiányát is.

Miközben az intézményekbe vetett bizalom általánosságban csökken, továbbra is kivételt jelentenek azok a hivatások, amelyek közvetlenül az emberek biztonságához és a mindennapi élethez kapcsolódnak. Az orvosok, ápolók, tanárok és tűzoltók megbecsülése kimagasló, ezzel szemben a politikusok a bizalmi lista legvégén állnak, és népszerűségük évek óta folyamatosan csökken.

Ha az ország egészének állapotát vizsgáljuk, a kép még sötétebbé válik. A megkérdezettek döntő többsége szerint 2025-ben romlott a gazdaság helyzete, gyengült a kormányzás minősége, és nőtt a korrupció mértéke.

A külpolitikai kapcsolatok megítélése valamivel árnyaltabb, itt többen érzik úgy, hogy nem történt jelentős visszaesés, de ez sem tudta ellensúlyozni az általános negatív hangulatot. A fiatalabb, városi és magasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók valamivel kevésbé pesszimisták, míg az idősebbek, a vidéken élők és az alacsonyabb végzettségűek körében erősebb az elégedetlenség.

Az IRES 2025. december 4. és 17. között 1 012, 18 év feletti embert kérdezett meg telefonon (CATI-módszerrel), egyszerű véletlen mintavétellel. A kutatás maximális hibahatára ±3,1 százalék.