Ki jön Nicușor Dan után? A kormánykoalíciós pártok három erős embere küzd meg Bukarestért

December 7-én ismét urnák elé mennek Bukarest lakói, hogy eldöntsék, ki vezesse a fővárost a következő ciklusban. A három legesélyesebb induló Cătălin Drulă, Ciprian Ciucu és Daniel Băluță. Mindhárman a kormánykoalíció pártjait képviselik – USR, PNL, PSD –, de egyiküket sem lehet a klasszikus pártkatonai szerepkörben elhelyezni. Mindhárman végrehajtói pozíciókból érkeztek, már kipróbálták magukat akár kerületi polgármesterként, akár miniszterként, sőt, az USR-s Drulă nemcsak miniszter, de pártelnök is volt. Ő az, aki modern, működő fővárost ígér: digitális ügyintézést, rendet a közlekedésben, kiszámítható várospolitikát. Azt mondja, amit Nicușor Dan elkezdett, ő hatékonyabban tudná folytatni.

A liberális Ciucu saját kerületi eredményeire épít: az ott rendbe tett parkok, felújított utcák, új óvodák szerinte azt mutatják, hogy jobban gazdálkodott, mint a jelenlegi államelnök, aki főpolgármesterként nem tudott hatékonyan együttműködni a kerületekkel, nála viszont ez nem jelentene gondot.

Băluță, aki a szocdemek számára nyerné meg a főpolgármesteri széket, kampányát arra hegyezi ki, amit a negyedik szektorban felépített: metrómegállók, iskolák, parkok. Ő is azt mondja, hogy a teljes főváros szintjén is tudná hozni ezeket az eredményeket.

Mindhárom jelölt kommunikációjában valamilyen módon felbukkan a jelenlegi államelnök, Nicușor Dan. Akár dicsérik, akár kritizálják, hozzá viszonyítják magukat. Van, aki folytatná a munkáját, csak jobban, van, aki túl akar lépni rajta, de egyikük sem tudja teljesen kikerülni. Nézzük meg közelbbről is, hogy ki kicsoda a bukaresti főpolgármesteri székért folyó küzdelemben.

A G4Media közölt rövid portrékat mindhárom jelöltről.

Cătălin Drulă: a rendszerellenes technokrata

Cătălin Drulă mindig is abban hitt, hogy a rendszer akkor javul meg, ha belülről szedik szét. Informatikus háttérrel indult, Kanadában végzett, majd civil aktivistaként került be a köztudatba, amikor a Pro Infrastructura egyesület élén éveken át figyelte és ostorozta a romániai közlekedési fejlesztések bénaságait.

2016-ban csatlakozott a friss és akkor még lendületes USR-hez, 2020–2021 között ő volt a közlekedési miniszter a Cîțu-kormányban, és ekkor született meg a mondat, ami ráragadt: „Egy kartellt csak bunkósbottal lehet szétverni.” A metróaluljárókban működő, törvénytelen bérleti rendszerre célzott ezzel, és bár nem volt hosszú a miniszteri mandátuma, ő volt az, aki a fővárosi metróvállalat túlkapásait elkezdte lenyesegetni.

Miután az USR elnöke lett, megpróbálta az egész pártot e modernizációs hullámra felültetni, de 2024-ben a gyenge önkormányzati és EP-választási eredmények után visszavonult a párt éléről. Most Bukaresttel próbálja visszaszerezni a lendületet – ugyanazzal az antikorrupciós kiállással indul most is, amivel a politikai karrierjét kezdte.

A vagyona is ezt a technokrata profilt erősíti: kevés ingatlan, annál több befektetés, részvény, tőzsdei portfólió – Zipline-tól Hidroelectricán át Wizz Air-ig. Egy BMW-je van 2012-ből, nincs adóssága, de bőven van pénze.

Ciprian Ciucu: a mérnökből lett városmenedzser

Ciprian Ciucu a liberális oldal egyik legnépszerűbb – és legtöbbet mutogatott – arca. A hatodik kerület polgármestere jelenleg is, ráadásul második ciklusát tölti, 2024-ben több mint 70 százalékos támogatással választották újra, ami önmagában is komoly politikai fegyvertény.

A közszféra nem volt számára ismeretlen: korábban az Országos Közigazgatási Intézetet vezette, és a közpolitikák hatékonyságáról tartott tréningeket. De a nagykönyv szerint 2020-ban kezdődött az igazi története, amikor a hatodik kerület polgármesteri székéért indult. Fő célja az volt, hogy racionalizálja az önkormányzat működését, leépítse a bürokráciát, és működő adminisztrációt honosítson meg a tömbházrengetegben. Ő volt az, aki megcsinálta Bukarest első olyan parkját, ami nem bekerített tér, hanem egy hosszú, zöld sáv a városban – járdával, bicikliúttal, fákkal, padokkal, a háztömbök között. Nem klasszikus park, inkább egy zöld útvonal, ami összeköti a környéket, és közben élhetőbbé teszi. Ciucu azóta is azzal kampányol, hogy működő kerületet csinált a város egyik legszürkébb részéből.

Viszonya Nicușor Dannal inkább konfliktusos: rendre arról beszélt, hogy a főpolgármester visszatartja a kerület beruházásait, nem ír alá projekteket, és éveket késlelteti, parkolópályára állítja a különböző beruházásokat, így nem készülnek el időben a vízvezetékek, csatornák vagy a közvilágítás felújítása.

Ciucu vagyona vegyes képet mutat: két bukaresti lakás, két telek (egyik Argeș megyében, másik Ilfovban), egy új Renault, és pár tízezer eurónyi megtakarítás, de többhavi fizetése van lekötve hitelben is: egy 46.000 eurós kölcsönt 2040-ig törleszt.

Daniel Băluță: a betont választó szocdem

Daniel Băluță teljesen más irányból jött: orvosként kezdte, és technokrataként indult, de a 4. kerület polgármestereként fokozatosan építette fel magát a PSD egyik leglátványosabb városcsinálójává.

Kerülete egyfajta örök építkezés: új metrómegállók, átalakított iskolák, látványos közterek, jégpálya, parkoló, sétány, csakhogy ezzel párhuzamosan egyre többször merül fel, hogy túl gyorsan épít, túl sokszor az engedélyek előtt. A legismertebb példa a Piața Unirii esete, ahol úgy kezdte el az átalakítást, hogy a fővárosi önkormányzat – Nicușor Dan vezetésével – megállította a munkálatokat, mert nem voltak meg rá az engedélyei. Ő viszont úgy reagált: sürgősségi helyzet volt, és hozta ugyan a bizonyító iratokat, de nem igazán volt meggyőző.

Ez nem volt egyedi ügy, Băluță beruházásait gyakran övezi homály: ki adott engedélyt, milyen eljárás mentén, kinek a zsebébe megy a pénz? Annak ellenére, hogy ezek a kérdések folyamatosan ott lebegnek a polgármester ügyletei körül, eddig komoly következményei nem voltak egyetlen zűrösebb projektjének sem. A politikai hátországa erős, a kerületében pedig úgy tűnik, sok választót jobban érdekel a végtermék, mint az út, amin oda jutott.

A vagyona is pont olyan, mint a kerülete, amit vezet. Nem befektetésekben gondolkodik, hanem ingatlanban, családi cégekben, készpénzben és értéktárgyakban. Bukarestben, Prahovában, Máramarosban vannak különböző ingatlanai, de egy fogászati vállalkozása is van, ami jelentős profittal működik. Az éves jövedelme feleségével együtt félmillió lej körül van, plusz osztalékok, bónuszok, egyéb apróságok. Nincs eladósodva, de nem is átlátható az életvitele.