Egyes román EP-képviselők annyira jól keresnek másodállásban, hogy brüsszeli fizetésük aprópénznek tűnik

Miközben az Európai Parlament képviselői Brüsszelben törvényeket alkotnak, sokan közülük nemcsak politikusként dolgoznak – hanem a képviselői munkájuk mellett is aktívak, és ez sok esetben nagyon is jól fizet. A Financial Times nemrég összesítette, kik azok az EP-képviselők, akik a legtöbbet keresik másodállásból – az eredményből pedig kiderült: román politikusok több szempontból is élen járnak. Az adatok alapján nemcsak sokan vállalnak képviselői tevékenység mellett egyéb munkát, de többen közülük kifejezetten magas jövedelmet tesznek zsebre olyan területeken, amelyek gyakran átfedésben vannak a törvényhozói szerepükkel is. A friss adatbázis szerint a legkiemelkedőbb az összes EP-képviselő közül a román Gheorghe Piperea.

Piperea, aki a szélsőjobboldali AUR párt színeiben jutott be az EP-be, jelenleg évi 641 000 eurót visz haza ügyvédi munkáiból, oktatói tevékenységéből és felszámolóbiztosi szerepéből, miközben az EP-képviselőknek járó bruttó fizetés körülbelül 130 000 euró évente. Piperea nem újonc a politikában: 2012-ben már próbálkozott EP-választáson, akkor még függetlenként, párttámogatás nélkül. A 2024-es választáson már listavezetőként indult, George Simion maga külön sajtótájékoztatón jelentette be a párt színeiben való indulását.

A politikai munkája mellett tehát Piperea több vasat is tart a tűzben. Ügyvédként is dolgozik, jogot tanít a Bukaresti Egyetemen, és felszámolási, csődeljárási ügyekben is aktív. Azt is elmondta, hogy 10%-os tulajdonrésze van egy fizetésképtelenségi eljárásokra specializálódott ügyvédi irodában, de nem vesz részt a cég operatív működésében. Azt nyilatkozta, hogy ebből a részesedésből származó jövedelme kizárólag osztalék, és „a román törvények szerint ez nem jelent összeférhetetlenséget”. Hozzátette: „Nem látom, hogyan zavarná ez a munkám az Európai Parlamentben.”

Piperea azonban közel sem az egyetlen romániai törvényhozó, aki az EP-n kívül is jól keres. Șerban Dimitrie Sturdza, szintén az AUR képviselője, évi 139 000 eurót tüntetett fel nem parlamenti jövedelemként. Georgiana Teodorescu (AUR) majdnem 67 000 eurót, Adrian-George Axinia (szintén AUR) pedig körülbelül 51 000 eurót keres más forrásokból. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) EP-képviselője, a kolozsvári Daniel Buda, akinek jól menő közjegyzői irodája van a városban, 136 000 eurót vallott be az EP-n kívüli tevékenységeiért inkasszált jövedelemként, míg a szociáldemokrata Dragoș Benea 99 000 euróhoz jutott hasonló módon. Ștefan Moșoiu és Gheorghe Cârciu (PSD) egyaránt 60 000 eurót, míg egy másik PSD-s képviselő 39 000 eurót keresett. Gheorghe Falcă (PNL) 27 000 eurót vallott be, párttársa pedig 20 000-et. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői, Vincze Lóránt és Winkler Gyula nem szerepelnek azok között, akik extra jövedelmet jelentettek be.

A Financial Times elemzése szerint Románia a második helyen áll Németország után azon EU-tagállamok között, ahonnan a legtöbb EP-képviselő rendelkezik bejelentett, az EP-n kívülről származó keresettel. A tevékenységek sokfélék: ügyvédi munkák, tanácsadások, oktatás, agrárvállalkozások, céges pozíciók.

És nem csak román képviselőkről van szó. Filip Turek, egy cseh EP-képviselő például szabadúszóként veterán autók gyűjtésével és tanácsadással foglalkozik – évente nagyjából 126 000 euró értékben. Azt mondja, nincs összeférhetetlenség a képviselői feladatai és a magánpiaci munkája között, mert a tevékenysége „kizárólag befektetési célú járművekre összpontosul”.

Damian Boeselager, német EP-képviselő és zöldpárti politikus, aki az antikorrupciós munkacsoportban is aktív, kevésbé elnéző azzal kapcsolatban, hogy sok képviselő keres pénzt a mandátuma mellett. Példaként a mezőgazdaságot említi, mint olyan szektort, amely „rendkívül függ az állami támogatásoktól, ezért különösen vonzó célpontja a lobbitevékenységnek”.

A példa nem volt véletlen, mert szintén Németországból jön Stefan Köhler, aki EP-képviselőként a mezőgazdasági bizottságban dolgozik, miközben a bajor gazdaszövetség régiós vezetője, és az Agrokraft nevű agrártechnológiai vállalat igazgatótanácsában is szerepet vállal. Ezekből a tisztségekből évente 126 000 eurót keres. Egy júliusi parlamenti vitában úgy fogalmazott: „Azért választottak meg, mert mezőgazdasági termelőként tudom, mit jelent ez a szektor.”

Több képviselő is azzal védi a parlamenten kívüli tevékenységét, hogy szakmai hátterük előnyt jelenthet a szabályalkotás során – például ha egy orvos egészségügyi irányelveken dolgozik. Boeselager szerint azonban ez az érvelés nem alkalmazható minden esetre. „Ha valakit olyan szervezet fizet, amelynek érdeke és célja a politikai befolyás, akkor az így hozott döntések már nem függetlenek” – mondta.

Papíron az EP szabályozása világos: minden érdekeltséget be kell jelenteni, ami összeférhetetlenséget okozhat. A gyakorlat viszont más képet mutat. Sok képviselő egyszerűen annyit ír a nyilatkozatába: „nincs mit jelenteni”.

2023-ban Roberta Metsola, az EP elnöke egy átfogó reformcsomagot javasolt a Qatargate néven elhíresült korrupciós botrány után, amely során több képviselőről derült ki, hogy katari és más tisztviselőktől kaptak pénzt és ajándékokat. A reformterv végül elbukott – az EP belső ellenállása megakadályozta, hogy komolyabban szigorítsák a szabályokat.

A Transparency International szerint a jelenlegi rendszer nem képes kezelni az érdekellentéteket, és így csak idő kérdése, mikor robban a következő botrány.