Nem nevezett ki kisebbségügyi tanácsadót, többen kritizálják Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államelnök – egyelőre legalábbis – nem nevezett ki kisebbségekért felelős tanácsadót, annak ellenére, hogy a magyarok lakta megyékben a nagy többség rá szavazott az elnökválasztáson.
„Miközben a román diaszpóráért egy államtanácsos és egy tiszteletbeli tanácsos is felel, az államelnök nem tartotta fontosnak, hogy a legnagyobb romániai etnikai közösség felé nyisson, egy olyan közösség felé, amely bízott benne és támogatta egy válságos politikai pillanatban. Szerettem volna, ha nagyobb nyitottságot tapasztalok az államelnök úr részéről a nemzeti kisebbségek, a fiatalok és a nők felé, mandátumát ugyanis ennek a három választói szegmensnek köszönheti” – fogalmazott hétfői Facebook-bejegyzésében Marton Attila, a SENS politikusa.
Véleménye szerint erős összefüggés van aközött, hogy a Kolozsvári Universitatea szurkolói székely zászlókat téptek le és aközött, hogy az államelnök elszalasztotta egy nemzeti kisebbségekért felelős tanácsadó kinevezését. „Olyan társadalomban élünk, amelyben intenzív kognitív disszonancia uralkodik: a magyarok román állampolgárok, amikor trófeákat nyernek vagy a választásokon a ”jó„ oldalon állnak, de ellenségek, amikor saját kulturális identitásuk jegyében élik az életüket” – írta Marton Attila.
Nicu Ștefănuță független EP-képviselő a kisebbségi, illetve az esélyegyenlőségért vagy a nők elleni erőszak megfékezéséért felelős tanácsadó hiányát szintén szóvá tevő Parászka Boróka újságíró Facebook-oldalán reagált, mint írta, számára a kisebbségek kérdése az egyik legfontosabb, és az első adandó alkalommal rá fog kérdezni, hogy milyen megfontolások állnak az elnöki tanácsadói csapat összeállítása mögött.
Eckstein-Kovács Péter, aki 2009 és 2011 között kisebbségügyi tanácsadó volt Traian Băsescu akkori államelnök mellett, megkeresésünkre azt mondta, elképzelhető, hogy lesznek még kinevezések és lesz külön szakértője a kisebbségi ügyeknek is. „Ez nagy falat volt, nagyon sok embert nevezett ki, nagyon sok támadási felülettel nyilvánvalóan, tehát talán vannak enyhítő körülmények, de végső soron elvárható és elvárjuk, hogy nevezzen ki kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tanácsost” – mondta.
Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy az államfő első kézből kapjon információt arról, hogy mik a kisebbségek problémái. „Nagyon ajánlanám Nicușor Dannak, hogy ne csak a nemzeti kisebbségek, hanem általában a kisebbségek helyzetével bízza meg a jövendőbeli tanácsost. Talán az ollót nem jó nagyon kinyitni, de a nők elleni erőszak helyzetével is meg lehetne bízni egy tanácsost” – mondta Eckstein-Kovács Péter.
Nicușor Dan még a választási kampány alatt a Krónikának adott interjújában azt mondta a kisebbségi ügyekért felelős tanácsadó kinevezéséről szóló kérdésre: „Ez egy olyan ötlet, amelyen elgondolkodom. Korábban is volt már a magyar közösséget képviselő tanácsadó, egy olyan ember, akit tisztelek, és akivel együtt harcoltunk Verespatak megmentéséért. Bármilyen döntést hozok is a jövőben, mindig konzultálni fogok a szakemberekkel – ahogy főpolgármesterként is tettem. A magyar közösség pedig sok értékes emberrel rendelkezik, akiket szívesen látnék magam mellett.”
Eckstein-Kovács Péter korábban az Átlátszó Erdélynek adott interjúban beszélt arról, hogy még RMDSZ-es politikusként hogyan lett kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsadó a Traian Băsescuval és az RMDSZ-szel kötött alku eredményeképpen, illetve a Transtelexnek beszélt arról, hogyan segítette az Orbán Viktor és Traian Băsescu közötti tusványosi találkozót 2010-ben. Eckstein-Kovács akkor mondott le a tanácsadói posztról, amikor kiderült, hogy a tervezett verespataki aranybányáról teljesen más nézeteket vallanak Băsescuval, aki a kitermelést támogatta.
Azóta nem volt külön kisebbségügyi tanácsadó a román államelnök mellett. Az elnöki hivatalnak Klaus Iohannis idejében csak egy összevont, kultúra-, vallás- és kisebbségügyi osztálya volt, amelyet Sergiu Nistor elnöki tanácsadó, jelenleg lettországi román nagykövet vezetett, neki viszont inkább az építészet és a műemlékvédelem a szakterülete.
Megkérdeztük az elnöki hivatalt, hogy várhatóak-e további tanácsadói kinevezések és mennyire tartja fontosnak az államelnök a kisebbségügyi tanácsadó kinevezését. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.
Régi munkatársak és politikai szövetségesek az új elnöki csapatban
A frissen kinevezett 16 tanácsadó egy része már október 6-tól hivatalba lépett, mások november 1-től. A kinevezettek a következőek az Europa Liberă összesítése alapján:
- Marius Lazurcă (elnöki tanácsadó, külpolitika) – karrierdiplomata, az utóbbi négy évben Románia mexikói nagykövete volt, 2016 és 2020 között pedig Románia budapesti nagykövete, ebben az időszakban többször feszült volt a viszonya az Orbán-kormánnyal; egyidőben volt egyetemista Párizsban Nicușor Dannal, a román államfő korábban azt nyilatkozta, hogy bízik benne és szeretné, ha Bukarestben kapna funkciót; felmerült az is, hogy Dan őt nevezné ki a külügyi hírszerzés élére, bár ezt egyik érintett sem erősítette meg
- Valentin Naumescu (európai ügyekért felelős elnöki tanácsadó) – a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, az Inițiativa pentru Cultură Democratică Europeană (ICDE) think tank elnöke, aki elmondása szerint maga javasolta Nicușor Dannak, hogy induljon az elnökválasztáson, miután az első fordulót érvénytelenítették; korábban államtitkárként dolgozott a külügyminisztériumban és volt torontói konzul is
- Andrei Popovici (gazdaságért felelős tiszteletbeli tanácsadó) – a vállalkozói szféra képviselője, korábban az Orange-nál és a Telekomnál töltött be vezető pozíciókat
- Eugen Tomac (a román diaszpóráért felelős tiszteletbeli tanácsadó) EP-képviselő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke és Ludovic Orban (belpolitikáért felelős elnöki tanácsadó), a Jobboldal Ereje elnöke, a Nemzeti Liberális Párt korábbi elnöke, volt miniszterelnök, akik az elemzők szerint egyértelműen Nicușor Dan elnöki kampányának támogatásáért kapták ezt a funkciót
- Alexandru Ciurea (elnöki tanácsadó, jogi kérdések), Ana-Maria Geană (a román diaszpóráért felelős államtanácsos), Cosmin Soare (alkotmányos kérdésekért felelős elnöki tanácsadó), Diana Iancu (kommunikációért felelős elnöki tanácsadó), Diana Pungă (a civil társadalommal való kapcsolatért felelős államtanácsos), Andreea Miu (az elnöki hivatal főtitkára), Ștefan Dragomirescu (örökségért és a Főtitkárság logisztikájáért felelős államtanácsos), Ramona Dinu (vállalatirányítási és idegenforgalmi államtanácsos), Cristian Roșu (közkapcsolatokért felelős államtanácsos), akik Nicușor Dan főpolgármestersége idején a bukaresti önkormányzatnál dolgoztak különböző funkciókban
- Ștefania Simion (környezetvédelmi kérdésekért felelős államtanácsos) – még akkor dolgozott Nicușor Dannal, amikor a Mentsétek Meg Bukarestet Alapítványt vezette, de tanácsadóként segítette Dant a bukaresti önkormányzatnál is, majd 2022-től a Văcărești Nemzeti Park igazgatója lett.
- Roxana Butnaru (állami kitüntetésekért felelős államtanácsos) – korábban a miniszterelnöki kancelláriában, illetve a fogyasztóvédelmi hivatalnál dolgozott
A korábbi csapatból megmaradt Radu Burnete (elnöki tanácsadó, gazdasági és szociálpolitikai kérdések), Delia Dinu (elnöki tanácsadó, protokoll), Simona Maftei (elnöki tanácsadó, államelnöki kancellária), Mihai Șomordolea (államtanácsos, a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkára) és Florin-Lazar Vlădică (államtanácsos, az Integrált Információs Hivatal igazgatója).
Saját kérésre távozik Cristian Diaconescu (elnöki tanácsadó, védelem és nemzetbiztonság) és Luminița Odobescu (elnöki tanácsadó, európai ügyek), valamint több olyan tanácsadó, aki még Klaus Iohannis mellett is dolgoztak: Mariana Costea (elnöki tanácsadó, az elnöki hivatal Főtitkársága), Cătălina Galer és Gabriel-Cristian Pișcociu (államtanácsosok, Közigazgatási, Közpolitikai és Civil Társadalomért felelős Osztály), Lenuța Cobuz (az állami kitüntetésekért felelős államtanácsos).
Az elnöki hivatal oldalán elérhető adatok szerint egyébként egy államelnöki tanácsos bruttó 21840 lejt keres havonta, miközben az államelnök fizetése bruttó 24960 lej. Az államtanácsosi fizetés havi bruttó 16640 lej.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!