Regisztrációhoz kötné az online tartalomgyártókat a román médiahatóság, készül az influenszertörvény

Amikor a 2024-es román elnökválasztás első fordulójában Georgescu beelőzte a politikai elit jelöltjeit, és mindenki kapkodta a fejét, hogy honnan a fantasztikus népszerűsége az online térben, kiderült, nem egyedül futtatta fel magát. Influenszerek, TikTok-sztárok is tolták a tartalmait, mint egy összehangolt gerillahadsereg. A választást végül érvénytelenítették, de a digitális játszma szabálytalanságaira mindenki felfigyelt, és a médiahatóság is rájött: valamit kezdeni kell a helyzettel. Közben Magyarországról is azt látjuk, a Fidesz újra hadrendbe állította a „digitális harcosait”, és Erdélyben is egyre több olyan magyar tartalomgyártó tűnik fel, aki a napi politikai csatározásokba áll bele. Mi lesz ezekkel az influenszerekkel, szabályozhatja-e valaki az általuk előállított kontentet?

A szabályok nélküli digitális vadnyugatnak már eddig is volt némi kerete, csak épp kevesen tudtak róla. Romániában léteznek határozatok arról, ki számít influenszernek, hogyan kell feltüntetni, ha egy videó fizetett tartalom, és miként lehet például szerencsejátékot reklámozni. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) eddig is indíthatott vizsgálatokat, ha a tartalom megsértette a szabályokat, vagy ha valakitől panasz érkezett. Most azonban egy új tervezet szerint minden nagyobb elérésű tartalomgyártónak regisztrálnia kell a CNA-hoz, hogy bekerüljön a hivatalos nyilvántartásba.

A román sajtó nemrég adott hírt a tervezetről, de a részletekre nem tértek ki. Például arra, hogy pontosan kiket érint majd az új szabályozás, mit jelent a gyakorlatban a bejelentési kötelezettség, és a regisztráció érinti-e azt, hogyan adóznak az influenszerek? A részletekről Borsos Orsolya, a médiaszabályozó testület képviselője nyilatkozott a Transtelexnek.

Ki számít influenszernek?

Az influenszer fogalmát már korábban hivatalosan meghatározták. A CNA 573/2025. számú határozata, vagyis az Audiovizuális Tartalomszabályozási Kódex két irányból közelíti meg az influenszerséget.

Egyrészt ide tartozik minden olyan személy, aki bármilyen audiovizuális tartalomban megjelenik.

Azért számít az ilyen személy influenszernek, mivel „a nagyközönség körében jól ismert, különösen olyan tevékenységek révén, mint a televízió, sport, zene, film, közösségi hálózatok vagy más területek, amelyek jelentős láthatóságot biztosítanak. Az influenszer széles körű elismertsége nem kizárólag szakmai tevékenységeken alapul, hanem a tömegmédiumokban vagy a nyilvános térben való gyakori jelenléten is, ami állandó médiamegjelenésük (televízió, rádió, internet, sajtó stb.) révén magas szintű befolyással bír a közvéleményre” – magyarázta Borsos Orsolya.

Másrészt influenszernek minősülhet az is, aki saját online csatornáján tartalomgyártóként, -szolgáltatóként működik.

Tehát amikor egy személy „audiovizuális tartalmat hoz létre, generál, gyárt, szerkeszt és a nyilvánosság számára elérhetővé tesz vagy megoszt elektronikus hírközlő hálózatokon, például az interneten keresztül, függetlenül annak elnevezésétől és szervezeti formájától, és amelyért szerkesztői felelősséggel tartozik.”

A jogszabály még nem lépett hatályba, egyelőre egy tervezetről van szó: májusban fogadták az észrevételeket, szeptemberben két nyilvános egyeztetést is tartottak, de a végső vita a Tanácsban még hátravan. Éppen emiatt Borsos Orsolya többször is kiemelte, hogy

a kötelező regisztrációhoz megszabott feltételek és kritériumok még változhatnak.

A félmillió feliratkozós küszöb és más követelmények

Hogy pontosan milyen feltételekről van szó? Az egyik legfontosabb kritérium a követőszám: az első variációk szerint csak azok a csatornák, profilok vagy oldalak minősülnek bejelentésköteles audiovizuális médiaszolgáltatásnak, amelyek elérik az 500 ezer követőt vagy előfizetőt.

Borsos Orsolya azonban hangsúlyozta: ezt a küszöböt több mint valószínű, hogy csökkenteni fogják. Az ekkora hatáskörű tartalomgyártók általában ügynökségekkel dolgoznak, az ügynökségek pedig figyelemmel követik a médiaszabályozásokat és folyamatosan tartják a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. Vagyis eddig is regisztrálva és a jogi kereteket betartva tevékenykedtek. De azért is fontos lenne csökkenteni a követőszámhoz kötött feltételeket, hogy minél több tartalomgyártót tudjanak bevonni a hivatalos nyilvántartásba.

Emellett további feltételeknek is meg kell felelni, mint például:

• a fő cél az audiovizuális programok és/vagy videóanyagok nyújtása tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási céllal;
• a tartalom olyan videómegosztó platformon keresztül kerül szolgáltatásra, amelyet elektronikus hírközlő hálózatokon terjesztenek;
• a csatornán az elmúlt 12 hónapban legalább 24 videót kellett feltölteni;
• a tartalmak kereskedelmi jellegűek, vagyis a tartalomgyártó bevételt, termékeket, szolgáltatásokat kap, vagy harmadik fél számára biztosít előnyt a videói révén;
• a tartalmak túlnyomórészt román nyelven készülnek;
• az audiovizuális tartalom hozzáférhető, és a romániai közönség számára szól.

Angol nyelvű tartalmak és romániai magyar tartalomgyártók

Ahhoz, hogy bejelentéskötelesnek minősüljön valaki, együttesen kell teljesítenie az összes feltételt. Ez azt jelenti, hogy ha egy román állampolgár elsősorban nem a romániai közönségnek, hanem nemzetközi nézőknek – például angol nyelven – gyárt általános témájú tartalmakat, akkor nem esik a szabályozás hatálya alá. Ugyanígy az is „felmentheti” a tartalomgyártót az alól, hogy regisztráljon, ha nem éri el az előírt követőszámot, vagy ha nincs rendszeres bevétele a tartalomgyártásból.

Az erdélyi és romániai magyar szereplők többsége egyelőre nincs és nem is lesz kötelezve a regisztrációra, mivel tartalmaik elérése nem éri el az előírt küszöböt. „Nagyon örülök, hogy például egyre több igényes romániai magyar podcast készül, de ezeknek még nem akkora az elérése, hogy kötelezően regisztrálniuk kelljen. Ez határeset” – mondta Borsos Orsolya.

Ez a logika azokra a nagyobb neveknek számító alkotókra is igaz, akik már több százezer vagy akár egymillió feliratkozót gyűjtöttek, de nem román nyelven és nem kifejezetten a romániai közönségnek készítenek tartalmat. Például a székelyudvarhelyi származású Csigér Alex, vagy a sepsiszentgyörgyi Cresser (Forró Csongor) sem esik a CNA szabályozásának hatálya alá, mert videóikkal elsősorban a magyar nyelvű közönséget célozzák – legyen szó Magyarországról vagy a világ bármely pontján élő magyarokról.

Borsos Orsolya megjegyezte, hogy önkéntesen bárki regisztrálhat a Tanácshoz, és vannak is olyan tartalomgyártók és -szolgáltatók, akik már éltek ezzel a lehetőséggel.

Hogyan zajlik majd a regisztráció?

A tartalomgyártóknak dokumentumokat kell benyújtaniuk, amik igazolják, hogy megfelelnek a megadott összes feltételnek. Azok, akik sikeresen regisztrálnak, egy nyilvános listára is felkerülnek. A CNA a saját honlapján is közzéteszi a bejelentett influenszerek és tartalomgyártók nevét, ráadásul ez az európai MAVISE-rendszerhez is kapcsolódik, amely az audiovizuális médiaszolgáltatók hivatalos adatbázisa.

A nyilvános lista nem pusztán adminisztratív formalitás, ez jelzés a közönség számára is: ki az, aki hivatalosan elismert szolgáltatóként, tartalomgyártóként működik, átlátható keretek között. Egyúttal jelzés a hirdetők és üzleti partnerek felé is, hogy a bejegyzett tartalomgyártók megfelelnek a jogszabályoknak és felelősen végzik tevékenységüket.

Kötelezettségek és szankciók

Ahogy korábban már említettük, az online tartalomgyártókra eddig is vonatkoztak az audiovizuális törvény (504/2002) előírásai, vagy a CNA 573/2025. számú határozata, és a Tanács eddig is indíthatott vizsgálatokat akár saját kezdeményezésből, akár a civilek bejelentései alapján. Szóval ha valaki trükközött a reklámokkal vagy nem jelölte egyértelműen a fizetett együttműködést, annak már most is számolnia kellett következményekkel. Ami új, az a regisztráció. A kötelezettségek nem változnak radikálisan, de mostantól világosabban számon kérhetők lesznek.

Ez azért is fontos, mert a szabályozás célja nem a hivatásszerű tartalomgyártók tevékenységeinek a szigorítása, hanem azok kiszűrése, akik botokkal és algoritmusok manipulálásával felfuttatják a videóikat. Ezek gyakran álhíreket, uszító, gyűlöletkeltő vagy illegális tartalmakat terjesztenek, amik sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint a piaci alapon működő influenszerek – fogalmazott Borsos Orsolya.

A szankciók továbbra is lépcsőzetesen működnek: első körben figyelmeztetés várható, de ismételt vagy súlyos vétségek esetén ennél szigorúbb büntetések is kilátásba helyezhetők.

Tájékoztatás és nemzetközi háttér

Az Országos Audiovizuális Tanács ugyanakkor nemcsak ellenőrizni és büntetni akar, hanem segíteni is. A jövőben tájékoztató kampányokat indítanak és útmutatókat készítenek, emellett konferenciákon és szakmai egyeztetéseken is aktívan részt vesznek.

A CNA célja, hogy a tartalomgyártók ne „csapdába essenek” az új szabályozással, hanem érthetően és előre tudják, milyen keretek között kell tevékenykedniük.

A romániai tervezet szorosan illeszkedik az uniós irányelvekhez, különösen a 2018/1808/EU audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvhez: ezek az új előírások kiterjesztik az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalmát, így a hagyományos televíziózás és a streaming mellett a videómegosztó platformokra és a felhasználói tartalmakra is vonatkoznak. Kiemelt cél a kiskorúak védelme, valamint az illegális és ártalmas tartalmak korlátozása, nem mellesleg a szolgáltatóknak világosabb felelősséget kell vállalniuk a közzétett tartalmakért.

Emellett a CNA tanulmányozta más országok hasonló szabályozásait is, hogy a romániai gyakorlat a nemzetközi trendekkel összhangban legyen. Ez biztosítja, hogy a román piac ne váljon elszigetelté, hanem ugyanazok a normák érvényesüljenek, mint a többi uniós országban.

És mi a helyzet az adózással?

Sokan gondolhatják, hogy a CNA az influenszerek bevételeinek adóztatásába is beleszól majd. Ez azonban nem így van. A Tanács hatáskörébe nem tartozik a jövedelmek ellenőrzése, és jelenleg nincs hivatalos együttműködés az országos adóhatósággal (ANAF) ezen a téren. Az adózás továbbra is az adóhatóság feladata marad, így a médiaszabályozó hatóság szerepe kifejezetten a tartalmak átláthatóságára és szabályosságára korlátozódik.

Ez fontos különbség: a szabályozás célja nem az, hogy a kreatív munkát gazdasági oldalról kontrollálja, hanem hogy a nyilvánosság elé kerülő tartalmak megfeleljenek az audiovizuális jogi kereteknek.

A CNA készülő szabályrendszere mérföldkő lehet az online tartalomgyártásban. Bár a követői küszöb jelenleg félmilliónál van, ezt a számot a Tanács várhatóan lejjebb viszi, így a regisztráció több szereplőt is érinthet majd. A végső változat még vita alatt áll, de az irány egyértelmű: az online térben működő influenszereknek és tartalomgyártóknak is ugyanúgy számolniuk kell a jogi keretekkel, mint a hagyományos médiumoknak.