Kirsch Gábor lemondott a Toró-botrány után a Brassó megyei RMDSZ éléről

Október 1-jén Kirsch Gábor bejelentette lemondását a Brassó megyei RMDSZ éléről. Közleményében az elmúlt hetek botrányaira hivatkozott, különösen a tisztújításhoz kapcsolódó konfliktusra, amely az egyetlen jelölt, Toró Tamás körül robbant ki. Mint írta, a kialakult helyzet komoly károkat okozott, és olyan törést eredményezett a brassói magyar közéletben, amit már csak egy új, nagyobb legitimitású vezetés tud helyrehozni.

„Meggyőződésem, hogy a Brassó megyei magyar közösségnek most a belső kohézió erősítésére van szüksége. A jövőben a szövetség munkáját egyszerű tagként kívánom támogatni, mert mindannyiunk közös érdeke a helyi magyarság erejének megőrzése és gyarapítása” – írta közleményében Kirsch.

Amint korábbi cikkünkben részletesen megírtuk, az ügy szeptember 20-ról 21-re virradó éjszaka robbant ki a Brassói Magyar Napok egyik záró rendezvényén, az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán. A beszámolók szerint a buli túl hangos volt, a szomszédok panaszt tettek, és előbb a csendőrség, majd a rendőrség is megjelent a helyszínen.

Toró Tamás – a rendezvény főszervezője és a városi RMDSZ elnöke – nem volt hajlandó igazolni magát a rendőrök kérésére. Állítása szerint az igazolványát az autóban hagyta, ami csak pár méterre parkolt, és szóban bemondta adatait. A rendőrség közlése szerint azonban ellenségesen és agresszívan viselkedett, ezért bilincsben vitték el. A jelenetről videók kerültek ki a közösségi médiába: Toró vérző homlokkal, botladozva, rendőri kísérettel hagyja el az iskolát.

Toró szerint rendőri túlkapás történt, azt állítja, azért bilincselték meg, mert az igazoltatás jogalapját megkérdőjelezte, ugyanis az esemény magánterületen zajlott, és a rendőrök „provokációnak” vették, hogy ezt szóvá tette. Elmondása szerint nem volt agresszív, nem volt ittas, és az ellene felhozott vádak légből kapottak.

A rendőrség hivatalosan három szabálysértés miatt indított eljárást: a közrend megzavarása, az igazoltatás megtagadása és botránykeltés miatt. A helyszíni felvételek és szemtanúk egy része nem erősítik meg Toró ártatlanságát – bár azt ő maga is elismerte, hogy több felszólítás ellenére sem igazolta magát.

A botrányt felerősítette a közösségi és sajtóreakciók kezelése: Toró közleményt adott ki, melyben már politikai leszámolásról beszélt, és az RMDSZ megyei vezetését vádolta az eltávolítására tett kísérlettel. Még súlyosabbá vált az ügy, amikor előkerült egy régi történet: 2015-ben Sepsiszentgyörgyön egy koncert utáni italozás során állítólag úgy megütött egy kolozsvári származású zenészt, Márkos Albert csellóművészt, hogy annak kitört a szemfoga. Toró ezt akkor is tagadta, és azt állította, hogy csak meglökte az illetőt, aki részegen elesett. A konfliktus miatt akkor is felszólították, hogy mondjon le városi tanácsosi mandátumáról.

A nyilvános reakciók gyorsan világossá tették, hogy a brassói magyar közéletben régóta húzódó feszültségek törtek a felszínre, és a történtek egyből pró és kontra táborra osztják a brassói magyarságot.

Toró Tamás hosszú közleményben utasította vissza a rendőrségi vádakat, rendőri túlkapásról, politikai leszámolásról és egy szűk belső kör hatalmi játékáról beszélt.

„Vajon hol marad az ártatlanság vélelme? Hogyan bízhat meg bárki ebben a néhány fős társaságban, ha a saját párttársait sem védi meg, nem hallgatja meg, nem várja meg, hogy merre fut ki jogilag a történet egy olyan ügyben, ahol vélelmezhetően rendőri túlkapás történt?”

A megyei RMDSZ vezetése végül felfüggesztette Torót minden tisztségéből, és elhalasztotta az októberre tervezett tisztújítást. Indoklásuk szerint a döntéssel a közösség stabilitását kívánták biztosítani, és lehetőséget akartak adni arra, hogy a helyzetet felelősen, vizsgálat alapján rendezzék.

A közösségi médiában más politikai szereplők is megszólaltak. Többen hangsúlyozták, hogy bármilyen közösségi érdemek is fűződnek Toró nevéhez, egy politikai vezető nem lehet megosztó vagy lejárató figura, különösen egy ennyire érzékeny, asszimilációval küzdő térségben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a róla készült videó bármely jövőbeli kampányban visszaköszönhet, és politikai támadási felületet nyit meg a közösség egészével szemben.

Ugyanakkor a támogatói hangok is erőteljesek voltak – legmarkánsabban Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztőjének vezércikkében, amelyben Toró Tamás mellett állt ki. Írása érzelmi alapú, személyes hangvételű kiállás volt, amelyben nemcsak barátként és közéleti szereplőként, hanem RMDSZ-tagként szólalt meg. A szerző véleménycikként kategorizálta írását, és nem tett különbséget a személyes lojalitás, a politikai hovatartozás és a közéleti értékítélet között, sőt, ezek egybemosását vállalta nyíltan.

A vezércikket Sógor Csaba, az RMDSZ korábbi EP-képviselője is megosztotta, amivel élénk vitát generált a közösségi médiában. A hozzászólók között voltak, akik Toró érdemeit hangsúlyozták, és szükségtelennek tartották a kizárását, míg mások úgy látták: egy ilyen botrány után nincs helye a közéletben.

Markó Attila, az RMDSZ szórványért felelős parlamenti képviselője árnyaltabban fogalmazott. Egy hosszabb nyilvános posztban egyértelműen elismerte Toró közösségi tevékenységének értékét, ugyanakkor a politikai felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta.

„Teljes mértékben azonosulni tudok azzal a Toró Tamással, aki annyi jó közösségi programot szervez a Brassó megyei magyarságnak. […] De nem tudok azonosulni azzal a Toró Tamással, aki rossz fényt vet a politikai családomra (ezáltal rám is!). […] A közösségi képviselet egy olyan szolgálat, amelynek alapja az alázat, az odafigyelés és a felelősség.”

Voltak olyan brassói hangok is, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy mennyire visszás a „magyarellenes támadás” narratívája, amelyet Toró Tamás a rendőri intézkedéssel kapcsolatban felvetett. Példaként említették, hogy a korábbi években Brassó városvezetése augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén piros-fehér-zöld színekre világította ki a Cenk tetején lévő feliratot, gesztusként a magyar közösség felé. Ezzel szemben – írják – most a közösség egyik képviselője úgy keretezte saját rendőrségi ügyét, mintha az a magyarság elleni támadás lett volna. A hozzászólók szerint ez a fajta kommunikáció kifejezetten káros, mert rombolja a román–magyar viszonyt, és rossz fényt vet azokra a civil és önkormányzati törekvésekre, amelyek az együttélés gesztusaira építenek.

Kirsch Gábor lemondása után az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Székely Istvánt nevezte ki az RMDSZ Brassó megyei szervezetének ideiglenes elnökévé, a városi szervezet vezetését ideiglenesen Géczi Gellért látja el. A korábban október 5-ére kiírt tisztújító küldöttgyűlést elhalasztották, új időpontot egyelőre nem jelentettek be.

Toró Tamás jelenleg minden tisztségéből fel van függesztve. A Brassói Magyar Napok alatt történt rendőrségi intézkedéssel kapcsolatban hivatalos vizsgálat is zajlik, amely három szabálysértési eljárást érint: a közrend megzavarását, az igazoltatás megtagadását és botránykeltést. A rendőrségi kivizsgálás eredményének közzététele még várat magára.

Hogy a történet mikor és hogyan zárul le, az egyelőre kérdés. Ami viszont biztos: az eset érezhetően megrázta és jelentősen megosztotta a brassói magyar közösséget. A bizalom helyreállítása időbe telik, és az sem világos, milyen irányba indul majd tovább a megyei politikai szervezet, miután a jelenlegi helyzetet végül sikerül lezárni.