Börtönnel büntetnék a terhesség 14. hete utáni beavatkozásokat, az új javaslat az abortuszhoz való jogot fenyegeti

Romániában azok után vált ismét a közbeszéd részévé az abortuszhoz való hozzáférés kérdése, hogy a Fiatal Emberek Pártjának (POT) listáján bejutott, de azóta függetlenként tevékenykedő két képviselő, Radu Mihail Ionescu és Monica Ionescu egy törvényjavaslattal álltak elő, amelyben új jogi keretek lefektetését célozzák a témában. A képviselők törvénymódosító javaslata a jelenlegi szabályozást egy szankcionáló intézkedéssel egészítené ki, ezzel korlátozva az abortuszhoz való hozzáférés lehetőségét.

A javaslat két pontban konkretizálja a módosítási tervet:

• A terhesség ideje alatt egy harmadik fél által elkövetett, a magzat jóllétét veszélyeztető tevékenység 3–7 év közötti szabadságvesztéssel lenne büntetendő.
• Ha ennek a tevékenységnek a következtében a magzat meghal a terhesség 14. hete után egy harmadik fél beavatkozása miatt, a harmadik fél ugyanolyan módon büntethetővé válik, mint az előző esetben.

Az előterjesztők azzal érvelnek, hogy javaslatuk „további büntetőjogi védelmet biztosítana a magzatnak a 14. hét után, összhangban az egészségügyi törvény által implicit módon elismert jogi státusszal, és megerősítené az élethez való jog védelmét”.

„Észrevettem, hogy van egy joghézag abban az esetben, ha a gyermek az anya akaratától függetlenül a méhben meghal. Senki nem tiltja az abortuszt. A 201. cikk továbbra is érvényben marad” – magyarázta Monica Ionescu képviselő, a beterjesztők egyike a javaslat indokoltságát az Euronewsnak.

Fontos kiemelni, hogy a javaslat nem ír elő a terhes nő jogi felelősségre vonására vonatkozó intézkedéseket. Az indoklásban az áll, hogy a képviselők a terhes nők elleni erőszak visszaszorítását célozzák a módosítással, a családon belüli erőszak ellen kívánnak fellépni, jogi keretekbe helyezve a magzat védelmét, védett alanyként kezelve azt a büntető törvénykönyvben. Ez a módosítás azonban nem pontosítja a harmadik fél személyét, így a kérésre vagy egészségügyi okból, orvos által elvégzett terhességmegszakítást is szabadságvesztéssel büntetné, a magzat jóllétét veszélyeztető tevékenységként azonosítva az abortuszt.

Ez a kezdeményezés azonban rejtett tiltásként is értelmezhető Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke szerint, aki elmondta: ha ezt a törvényt elfogadnák, Romániában az abortusz már nem lenne lehetséges vagy legális. A magzat méhen belüli sérülése ugyanis tulajdonképpen egy abortusz.

Jelenleg a kérésre történő abortusz – anélkül, hogy az orvosnak igazolnia kellene bármilyen konkrét indokot vagy okot – a terhesség 14. hetéig engedélyezett. A büntető törvénykönyv viszont már börtönnel vagy pénzbírsággal bünteti azokat, akik a terhesség 14. hete után kérésre terhességmegszakítást hajtanak végre vagy kísérelnek meg. Megszegése esetén az orvosokat akár a praktizálástól is eltilthatják. Az orvosok úgynevezett terápiás céllal a terhesség 24. hetéig végezhetnek abortuszt, sőt, a 24. hét után is elvégezhető a terhességmegszakítás, ha az anya vagy a magzat érdekében történik, és egészségügyi szempontból indokolható.

Mindez a büntető törvénykönyv 201. cikkelyében van meghatározva, azonban ez azt is jelenti, hogy nincs rögzítve a legmagasabb törvényi szinten, azaz az alkotmányban. Ennek értelmében tehát a romániai törvénykezés nem az abortuszhoz való alkotmányos jogot biztosítja a jelenlegi jogi keretek között, hanem azt határozza meg, hogy milyen körülmények között nem büntetendő.

Az abortusz kérdésében a terhes nőnek nincs büntetőjogi felelőssége, azaz nem büntethető a terhességmegszakítás miatt, bármelyik terhességi héten is járjon. A törvénykezés csak a beavatkozást elvégző személyre vonatkozik.

Mindazonáltal egyre több orvos és állami kórház utasítja vissza az abortusz elvégzését, amelyre jogi és szakmai-etikai keretek is lehetőséget adnak. A jogrendszerben létezik az „önkéntes lelkiismereti kifogás”, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy bizonyos beavatkozásokat – például az abortuszt – lelkiismereti okokból megtagadhassanak. Ez a jogi lehetőség a romániai orvosi etikai kódexben és a vonatkozó jogszabályokban van rögzítve, és olyan esetekre vonatkozik, amelyeket az orvosok úgy ítélnek meg, hogy ellentétesek a morális vagy vallási meggyőződésükkel. Az etikai kódex azonban kimondja, hogy ilyen esetekben az orvosok kötelesek a pácienst tájékoztatni a lehetséges alternatívákról, és olyan intézményekhez, szakemberekhez irányítani, ahol elérhető a beavatkozás.

A Romániai Bábaszövetség 2023 novembere és 2024 februárja között elvégzett felmérése az abortuszhoz való hozzáférést országosan 959 köz- és magán-egészségügyi intézmény esetében vizsgálta. Az eredmények értelmében az intézmények több mint fele (57,6%) nyilatkozott úgy, hogy nem nyújt abortuszszolgáltatást, és mint kiderült, az abortuszszolgáltatást nem nyújtó intézmények 90%-a nem irányította át a nőket vagy lányokat más intézményekhez vagy szakemberekhez, akiknél elérhető lett volna a beavatkozás.

A javaslat fogadtatása azonban hangsúlyosan negatív volt. A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) szerint a törvényjavaslat „ellentétes a demokrácia alapértékeivel és a nők alapvető jogaival”. Az intézet figyelmeztet az extrémista hangok visszatérésére, amelyek a nők abortuszhoz való jogát kétségbe vonják, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen kezdeményezések mind demokratikus, mind nőjogi téren visszalépést okozhatnak. Az intézmény a javaslatot totalitárius gyakorlatokra emlékeztetőként, az 1966-os 770-es dekrétumhoz hasonlóként jellemzi, amely illegálissá tette az abortuszt, és súlyos társadalmi és egyéni tragédiákat okozott.

A beterjesztést „perverz kezdeményezésnek” nevezte Victoria Stoiciu PSD-s szenátor, aki elmondta: bár a javaslat nem kriminalizálja konkrétan az abortuszt, de jelentős lépéseket tesz efelé. Hozzátette, onnantól, hogy a magzatot személynek tekintenék, szerinte már nagyon rövid az út a teljes abortusztilalomig. A szociáldemokrata szerint az extremisták stratégiája az, hogy lépésről lépésre, fokozatosan normalizálják és legitimizálják a megszorításokat, miközben tesztelik a közvélemény reakcióját:

„Mint a lassan főzött béka: nem ugrik ki, és mire észreveszed, mi történik, már túl késő.”

Újraélesztené a kommunista és putyini ihletésű gyakorlatokat a kezdeményezés Camelia Sălcudean, a REPER párt elnöke szerint, aki hozzátette: az abortuszhoz való jog alapvető jog, nem politikai engedmény. „Románia egy európai állam, és védenie kell a nők szabadságát, méltóságát és egészségét, nem pedig feláldozni őket az autoriter ideológiák oltárán” – mondta a politikus.

Az abortusz akkor is létezni fog, ha büntethetővé teszik azt, és ahelyett, hogy kriminalizálnák a művi terhességmegszakítást, az iskolai szexuális nevelést, az ingyenes fogamzásgátlást és a családtervezést kellene segíteni, hogy csökkenjen az abortuszok száma – magyarázta Irina Mateescu, a Romániai Bábaszövetség elnöke a G4Mediának.

„Az abortusz továbbra is létezni fog. Lehet biztonságos vagy veszélyes. A büntetőjogi tényállássá nyilvánítás – akár a nők, akár a szakemberek esetében – nem fogja eltüntetni azt. De a szexuális nevelés, az ingyenes fogamzásgátlás és a családtervezési politikák csökkenthetnék” – mondta a szövetség elnöke. Hozzátette: az abortusz büntetőjogi tényállássá nyilvánítása sok román nőt csak arra kényszerítene, hogy külföldre utazzon a terhességmegszakításért.

Maga az egészségügyi miniszter is elhatárolódott a javaslattól. Szerinte Romániának növelnie kell a születésszámot, de nem kényszerrel vagy nyomással a nők felé. „Kötelességünk tiszteletben tartani az alapvető jogokat, a testi épséghez és a testi autonómiához való jogot” – mondta a miniszter, majd hozzátette: határozottan ellenzi a kezdeményezést.

Andra-Roxana Trandafir, a Bukaresti Jogtudományi Kar dékánhelyettese jogi szempontból vizsgálta a kezdeményezést. Szerinte a módosítások összeférhetetlenségeket okozhatnak a meglévő jogi keretben. Ha valóban extra védelmet akarnak adni a magzatnak bizonyos helyzetekben, a módosításokat alaposan kellene megvizsgálni, hogy elkerüljék a jogi konfliktusokat. Ugyanis a román büntető törvénykönyvben van egy „magzat testi sértése” nevű tényállás (202. cikk). Ez a szabály a személy elleni bűncselekmények között található, tehát a magzatot bizonyos értelemben jogvédett személyként kezeli.

A törvényjavaslat ezzel szemben lényegében azt mondaná, hogy a magzatot élő személynek kell tekinteni már a méhben, és emiatt új, külön büntetőjogi tényállást vezetnének be az abortuszra vonatkozóan vagy a magzatra vonatkozó káros cselekmények esetében. Ez átfedésbe kerülne a meglévő szabályokkal, és jogi zavarokat, alkalmazási nehézségeket okozna, mert nem lenne világos, mikor melyik szabályt kellene alkalmazni.

A Filia Központ több más civilszervezettel együttműködve nyilvános állásfoglalást tett közzé, amelyben kimondják: olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek védik az önrendelkezéshez való jogokat, eltörlik a korlátozó intézkedéseket és legalizálják az abortuszt, nem pedig aláássák ezeket.

„Kérjük, hogy nyilvánosan utasítsák el ezt a törvényjavaslatot, és garantálják a reproduktív egészséghez, a testi autonómiához és a biztonságos, legális abortuszhoz való jogot minden olyan személy számára, aki teherbe eshet. Romániának nem szabad visszalépnie egy olyan múltba, amikor a nők a titkos abortuszok miatt haltak meg” – áll a közleményben.

A Declic civil aktivistaközösség online petíciót is indított, amellyel szembemennek a javaslattal. A szervezet a társadalmi nyomás eszközével kéri fel a szenátorokat, hogy utasítsák el azt a törvényjavaslatot, ugyanis az abortuszhoz való jog nem vita tárgya. A petíciót szeptember 26-án hozták nyilvánosságra, azóta több mint 32 ezren csatlakoztak a kezdeményezéshez.