A PSD csatát nyert Ilie Bolojannal szemben, de a koalíció sorsa még nem dőlt el

A kormánykoalíció vezetői kedden úgy döntöttek, hogy további hat hónappal meghosszabbítják az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozást – értesült a HotNews politikai forrásokból. A portál emlékeztet, a döntés több mint két hétig tartó vita után született meg a koalíción belül. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD), amely következetesen kitartott a hosszabbítás mellett, csatát nyert Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben, aki ellenezte a hosszabbítást, de a koalíció sorsa még nem dőlt el.

Maratoni tárgyalássorozat végén sikerült megállapodásra jutnia a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR), a PSD-nek, az RMDSZ-nek, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőnek arról, hogy további hat hónapra meghosszabbítják az alapélelmiszerekre 2023 júniusában bevezetett korlátozást. Nicuşor Dan államfő kedden délelőtt 11 órára hívatta magához a koalíciós pártok vezetőit, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőit. Bár a találkozó hivatalos napirendi pontjait nem közölte az elnöki hivatal, mindenki biztosra vette, hogy az elmúlt napok koalíciós feszültsége lesz a téma.

Az elnöki hivatal annyit közölt a találkozó után, hogy a megbeszélés építő jellegű volt, a gazdasági mutatók pedig pozitív tendenciát jeleznek, ami lehetővé teszi a kormányprogram folytatását anélkül hogy veszélyeztetné a makrogazdasági egyensúlyt. A hivatal tájékoztatása úgy zárul:

„a kormánykoalíció a jelenlegi összetételben folytatja munkáját, azzal a világos céllal, hogy végrehajtsa azokat az intézkedéseket, amelyek a kormányprogramban szerepelnek, s amelyekhez a parlament bizalmát megkapta”.

Az elnöknél tartott több, mint két órás tárgyalás után, a tervezetthez képest közel másfél órás késéssel a Victoria-palotában folytatódtak a koalíciós egyeztetések. Az ülésen Ilie Bolojan miniszter- és PNL-elnök mellett részt vett a PSD ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, az USR-t vezető Dominic Fritz, valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője, Varujan Pambuccian. Jelen volt az egyeztetésen a PSD főtitkára, Paul Stănescu, továbbá Ionuț Moșteanu USR-s védelmi miniszter, Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter és Alexandru Nazare PNL-s pénzügyminiszter is.

A megbeszélés egyik témája az alapélelmiszerek árrésstopja volt. A korlátozás meghosszabbítása érdekében a PSD egészen addig ment el, hogy egy törvénytervezetet is előkészített, amennyiben nem sikerül zöldágra vergődni Ilie Bolojannal, és továbbra is fenntartja az álláspontját arról, hogy október elsejétől kivezetik az árrésstopot, akkor törvényjavaslatot nyújtanak be az intézkedés folytatása érdekében. Korábban több vezető PSD-s politikus is azzal érvelt a korlátozást meghosszabbítása mellett, hogy az intézkedésnek nincs költségvetési hatása, és a leállítása magasabb inflációhoz vezet. Az intézkedés hat hónappal való meghosszabbítása mellett volt az RMDSZ is, míg a PNL és az USR ellenezte azt.

A politológus korábban azzal magyarázta a PSD ragaszkodását, hogy a párt érzi leginkább a költségcsökkentő intézkedések negatív hatását, az ő szavazóit tudja a legkönnyebben elcsábítani az AUR, amelynek a népszerűsége a legutóbbi felmérések szerint szárnyal, 40 százalék körül van.

Az alapélelmiszerek árrésének korlátozása mellett a közigazgatási reform volt a találkozó másik témája, amiben szintén nem értenek egyet a pártok, ezért került ki végül a második kiadáscsökkentő csomagból is. Ebben az esetben viszont az elemzők előzetesen sem számítottak megegyezésre.

A Cseke Attila vezette közigazgatási minisztérium kezdetben 25 százalékos leépítést javasolt a helyi közigazgatásban, de a miniszterelnök elégedetlen volt ezzel, mert érvelése szerint ezzel csak a betöltetlen álláshelyeket szüntették volna meg, ami nem eredményezte volna a kiadások csökkenését. A betöltött pozíciók számának 10 százalékos csökkentést kérte Bolojan, hogy ténylegesen csökkentsék a helyi közigazgatásra fordított kiadásokat. Ez nagyjából 13 000 alkalmazott elbocsátását jelentené a városházákról és a megyei tanácsoktól.

A legtöbb polgármestert és megyei tanácselnököt adó PSD ellenezte a kormányfő javaslatát, alternatívaként az említett intézmények kiadásainak 10 százalékos csökkentését javasolta, amivel elkerülhetők lettek volna a leépítéseket. Bolojannak azzal érvelt a PSD felvetése ellen, hogy az a költségvetésüket helyesen kezelő városházákat és megyei tanácsokat érintené igazságtalanul. A News.ro forrásai szerint nehezítette Bolojan helyzetét, hogy több PNL-s polgármester is azt vetette a pártelnök szemére, hogy átigazolnak az AUR-be, ha kénytelenek embereket elbocsátani.

Az árrésstop és a közigazgatási átszervezés mellett egy másik kihívás is vár a koalícióra. Szerdán dönt az alkotmánybíróság a bírók és ügyészek nyugdíjkorhatárának megemelését szabályozó törvényről, és abban több kormánypárti politikus egyetért, ha elkaszálják azt, akkor nehéz helyzetbe kerülnek.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor hétfő este az Euronews Romániának nyilatkozva ismét elmondta, hogy a bírók és ügyészek speciális nyugdíjáról szóló alkotmánybírósági döntés hatással lesz a koalíció stabilitására. Kelemen szerint, ha alkotmányellenesnek minősítik a törvényt, akkor a kormánykoalíció legitimitása „rendkívül meggyengül”.

„Nincs sok lehetőség. Döntenek, és alkotmányosnak minősítik, ami szerintem a helyes megoldás, akkor az államfő elé kerül, akinek lehetősége van visszaküldeni a parlamentnek vagy aláírni, és kihirdetni a Hivatalos Közlönyben. A második lehetőség az, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítják tartalmi vagy formai okokra hivatkozva, akár az egész törvényt, akár csak ennek egyes cikkeit. A harmadik lehetőség a halasztás” – vázolta fel a helyzetet Kelemen. Szerint az ideális megoldás a törvény alkotmányosságának ez elismerése lenne, esetleg a halasztása.

Az RMDSZ elnöke szerint, ha az alkotmánybíróság helyt ad az óvásnak, akkor az jelentősen befolyásolná a koalíció hitelességét.

„Abban a pillanatban, amikor a törvény megbukik az alkotmánybíróságon, a koalíció legitimitása rendkívül meggyengül. Nem lehet többé kimenni az emberek elé, és elmagyarázni a többi intézkedést, mondván, hogy minden lehetőséget kipróbáltunk, és nem tudunk törvényt alkotni a nyugdíjkorhatárról”

– érvelt. Kelemen úgy érvelt, hogy a probléma ebben az esetben nem kifejezetten politikai jellegű, hanem a társadalom előtti hitelességét érinti a kormánynak.

„Mennyire lesz hiteles a társadalom szemében, ha nem tud megoldani egy igazságtalannak és méltánytalannak tartott problémát? Milyen legitimitása lesz akkor más reformok – gazdasági, társadalmi, szakmai vagy bármilyen más – előmozdítására?” – mondta az RMDSZ elnöke.

Nemcsak Kelemen Hunor nyilatkozott arról, hogy az alkotmánybíróság elmarasztalása esetén elveszítik a legitimitásukat. Ilie Bolojan kormányfő is hasonlóan nyilatkozott korábban. „Amikor van egy fontos projekt, amely mérföldkőként szolgál más hasonló döntések meghozatalában, és nem megy át, nehéz azt feltételezni, hogy a kormánynak még van legitimitása hasonló intézkedésekkel előállni más területeken” – mondta Bolojan.