Az alapélelmiszerek árréskorlátozásán megy most a vita a koalícióban

Bár a kormányszóvivő múlt szombaton már kész tényként jelentette be, hogy megszüntetik az árréskorlátozást, ez akkora felháborodást váltott ki a koalícióban, hogy a végleges döntést végül elhalasztották. Míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) eddig is több kérdésben különvéleményt fogalmazott meg a kormánykoalíción belül, sőt, a kilépést is kilátásba helyezte, az alapélelmiszerek árrésstopjának kivezetésével kapcsolatos vitába már az RMDSZ is beszállt.

Sorin Grindeanu, a PSD elnöke már a kormányszóvivő, Ioana Dogioiu múlt szombati bejelentése után azt írta a Facebookon, hogy nem értenek egyet az alapélelmiszerek árréskorlátozásának október elsejei kivezetésével, és azt is nehezményezte, hogy döntést nem vitatta meg a kormánykoalíció. Utána több vezető PSD-s politikus is támadta az árréssapka esetleges eltörlését. Ștefan Radu Oprea azzal érvelt, hogy a korlátozás eltörlése súlyosan érintené az alacsony jövedelműeket, Mihai Fifor pedig azt nehezményezte, hogy a témát nem vitatták meg a koalícióban, csak a miniszterek között zajlott róla megbeszélés, Florin Barbu (PSD) mezőgazdasági miniszter pedig ellenezte azt. Florin Manole (PSD) munkaügyi miniszter pedig azzal érvelt, alapélelmiszerek árrésének korlátozása nem terheli meg az állami költségvetést, mert az a kereskedők profitját érinti.

A munkaügyi miniszter szerint az alapélelmiszerek árrésének korlátozása a kormány egyik fő eszköze az infláció csökkentésére. Megjegyezte, hogy a PSD-t aggasztja a növekvő infláció, és a párt nem lát okot az árrésstop eltörlésére. A Hotnews PSD-s forrásai azt mondták, ha az intézkedést nem hosszabbítják meg, akkor számításaik szerint tovább 2-3 százalékkal nőhet az infláció.

Az, hogy igen feszült a viszony a koalícióban az is jelzi, hogy a szerdai koalíciós ülés után Grindeanu azt mondta, Dogioiut el kellene távolítani a hivatalából, ha újra ilyet mondana. A szóvivő csütörtökön azzal védekezett, hogy a miniszterelnök felhatalmazásával nyilatkozott a múlt héten az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozásáról, és nem áll szándékában bocsánatot kérni a kijelentései miatt.

„Egy szóvivő nem a személyes véleményét mondja el, hanem Románia miniszterelnökének megbízásából beszél. (…) Nem kívánok vitába bocsátkozni egyetlen párt vezetőjével sem. Ez elvi kérdés, és általánosan alkalmazandó. Amióta hivatalba léptem, egyetlen állásfoglalásomban sem tértem el ettől a szabálytól. Nem a személyes véleményemet közlöm, minden nyilatkozatomra van felhatalmazásom” – jelentette ki Dogioiu.

Noha a szombati bejelentésekor a szóvivő úgy fogalmazott, hogy a koalíció már korábban döntött a kérdésben. Azt is mondta, hogy három hónappal ezelőtt a koalíciós pártok mindegyike egyetértett azzal, hogy az árrés korlátozását utoljára hosszabbítják meg, mivel a piac torzulása a termelőknek és a kereskedőknek is károkat okoz.

Ezzel szemben az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor az Antena 3-nak nyilatkozva megerősítette, hogy az alapélelmiszerek árréskorlátozásának kérdése még nincs rendezve a koalícióban. Kelemen ugyanakkor arra kérte a miniszterelnököt, hogy tegyen le arról a tervéről, hogy eltörlik az árréssapkát. Sőt.

„Azt javasoltam a miniszterelnöknek, és a jövő heti koalíciós ülésen is arra kérem a kollégákat, hogy fél évvel hosszabbítsuk meg az alapélelmiszerek árréssapkáját. Most nem szabad emelkedniük az élelmiszerek árainak. A családoknak, a nyugdíjasoknak, minden embernek éreznie kell, hogy az állam nem hagyja őket magukra ezekben a nehéz időkben” – írta az RMDSZ elnöke a Facebook-oldalán.

Jelzésértékű, hogy az RMDSZ a PSD mellé ált

Cristian Pîrvulescu politológus szerint jelzésértékű, hogy az RMDSZ a PSD mellé állt ebben a kérdésben. „Az RMDSZ jelenleg kevésbé lelkes a kormányzati politikák támogatásában, mivel ezek elkezdték éreztetni a kedvezőtlen hatásukat, anélkül, hogy arányos gazdasági eredményeket hoznának. Ezért teszi Kelemen Hunor ilyen nyilatkozatot, amely ellentmond a kormány szóvivőjének kijelentéseinek” – nyilatkozta a politológus az RFI-nek.

Pîrvulescu szerint Kelemen Hunor megszólalása a kérdésben azt jelzi, hogy egyfajta idegesség tapasztalható az RMDSZ-ben. Szerinte eddig a PSD és RMDSZ nem volt egy hullámhosszon a kormányban, de a mostani megszólalás akár figyelmeztető is lehet.

„Az biztos, hogy Bolojan koalíción belüli tárgyalási módja sok nehézséget okoz, de eddig képes volt érvényesíteni álláspontját. Úgy tűnik, a pártok egyre inkább aggódnak a közvélemény-kutatások miatt. A szakadék egyre mélyül. Jelenleg politikáknak pedig a fő haszonélvezője a szélsőjobb, ami nem csupán politikai orientációt jelent, hanem Románia útjának radikális megváltozását is” – magyarázta.

Szerinte óriási kockázatot jelent az ország számára, ha a kormány nem rugalmas a szociális politikák kezelésében. És figyelmeztetett, hogy nem lehet politizálni a szociális kérdések figyelmen kívül hagyásával.

„A szociális jogok az Európai Unió egyik pillére. Ez nem jelenti azt, hogy rontani kell a versenyképességet vagy növelni a költségvetési hiányt, de bölcsességre van szükség ahhoz, hogy figyelembe vegyük, minden megszorító politika hatalmas szociális problémákat okoz, és ezek hatással vannak a gazdaságra és a politikára. Lehet, hogy a munkaadók nem érzékenyek a demokráciával kapcsolatos kérdésekre, de a demokráciát fenyegető kockázatok egyre nőnek. Ezt láthattuk a 2008–2012-es pénzügyi válság idején bevezetett megszorító intézkedések után, és szerintem most is újra érezni fogjuk” – tette hozzá.

Bolojan a jövő hétre ígér döntést

Bolojan csütörtök esete az Euronews România hírportálnak nyilatkozva jelentette be, hogy a jövő héten hoznak döntést a koalícióban az árréskorlátozásról. A miniszterelnök azt mondta, néhány alapvető szempontot figyelembe kell venni az élelmiszerárak korlátozásakor. Először is, a piacba való beavatkozás általában nem megoldás a problémákra, mert bármilyen piaci beavatkozás zavarokat okoz: például ha egy területen korlátozod az árat, azok, akik vissza akarják szerezni az árrésből fakadó nyereséget, más termékek áremelésével kompenzálhatják a veszteséget. Szerinte az árak kordában tartása érdekében a belföldi élelmiszertermelést kell támogatni, a feldolgozóipart, hogy a román vállalatok versenyképesebbek legyenek, számuk nőjön a piacon.

Az Agerpres összefoglalója szerint a második szempontként a miniszterelnök a korrekt verseny biztosítását említette a piacon, azaz annak a megteremtését, a romániai termelők is bejuthassanak a szupermarketek, az áruházláncok polcaira.

A legutóbbi meghosszabbítással kapcsolatban Bolojan úgy érvelt, hogy a kormány beiktatása után három nappal, automatikusan hosszabbították meg az árréssapkát, mert akkor nem volt idő hatástanulmányt készíteni.

„Most összegyűjtünk minden piaci adatot, megvizsgáljuk a fejleményeket, megnézzük, hogyan reagálnak a nagy forgalmazók a helyzet várható alakulására, és mindezen adatok alapján hozzuk meg a döntést, amelyet jövő héten közzéteszünk” – jelentette ki a kormányfő.

Bolojan a koalíciós döntés előtt pénteken még egyeztetett a Romániai Nagy Kereskedelmi Hálózatok Szövetségének képviselőivel is.

„A megbeszélésen a kiskereskedők képviselői jelezték, hogy elvben nem értenek egyet az államnak a gazdaságba való beavatkozásával, ideértve az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását is, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel tiszteletben fogják tartani a kormány döntését ebben a kérdésben” – közölt a kormány a pénteki tájékoztatása a miniszterelnök viszonteladókkal való találkozója után.

A belföldi termelők termékeinek a népszerűsítését illetően a kiskereskedők képviselői hajlandóságukat fejezték ki, hogy hozzájáruljanak ehhez mind a hazai, mind a külföldi piacokon, és hangsúlyozták a belföldi élelmiszertermelés növelésének szükségességét.

Ilie Bolojan kijelentette, hogy az üzleti szférával együttműködve ki fogják dolgozni a román termelőket támogató közpolitikákat.

Az alapélelmiszerek árrésstopját 2023 augusztusában vezették be 14 kategóriára, majd 2024-ben kibővítették. Jelenleg 17 élelmiszerkategória esetében van kereskedelmi felára legfeljebb 5 százalékban korlátozva: a 300-500 grammos egyszerű fehér kenyérre, az 1 literes, 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntejre, tehéntejből készült telemea sajtra, 3,5 százalékos, legfeljebb 200 grammos joghurtra, legfeljebb 1 kilogrammos fehér lisztre, legfeljebb 1 kilogrammos kukoricalisztre, tojásra, legfeljebb két literes napraforgó-olajra, friss csirkehúsra és disznóhúsra, friss zöldségre és gyümölcsre, fehér burgonyára, legfeljebb 1 kilogrammos cukorra, 12 százalék zsírtartalmú tejfölre, legfeljebb 250 grammos vajra és legfeljebb 350 grammos kiszerelésű szilvaízre érvényes.