Öt éve felújított iskolát zártak be Háromszéken, mert elfogyott a gyerek

Öt éve még szalagot vágtak, ma üresen áll a háromszéki Páké főutcáján a Vida András nevét viselő iskola. Az 1800-as években épült, hagyományos falusi épületet 2020-ban teljesen felújították: tetőcsere, nyílászárók, korszerű fűtés, víz- és szennyvízhálózat. A 150 ezer lejes (kb. 30 ezer euró) beruházás fele a megyei tanácstól, fele Barátos községtől érkezett. A történetre az Observator hívta fel a figyelmet, amikor kiderült: a 2024/2025-ös tanévben már ki sem nyitott, mert elfogytak a gyerekek. Utánajártunk, hogyan juthat el idáig egy frissen renovált iskola, és miért nem készült demográfiai terv, noha a jelek évekkel ezelőtt látszottak.

Barátos község három faluból áll: Barátos, Orbaitelek és Páké. A pákéi kisiskola hosszú ideig a közösség tartópillére volt. A felújítás idején négy gyerek járt összevont osztályba, nyolcan pedig az óvodába. Már akkor látszott, hogy a gyereklétszám évről évre csökken, és sok szülő inkább a közeli Kovásznára íratja gyermekét. A polgármester akkor úgy fogalmazott: „Páké reprezentatív épületéről van szó, a falukép is javult a felújítással.” Öt évvel később azonban ugyanaz az épület egészen más üzenetet hordoz: a kapuján lakat lóg, az udvaron gaz nő ott, ahol pár éve még gyerekek szaladgáltak. A folyamat nem „derült égből villámcsapásként” történt, hanem előre látható volt.

Tánczos Ferenc Szabolcs polgármester a Transtelexnek elmondta: tavaly nyárig még működött az iskola, de idén a tanfelügyelőség nem engedélyezte az újraindítást. „Most három gyermeket hozunk át Barátosra: két óvodást és egy iskolást. A buszoztatás szerinte elhanyagolható költség, hiszen Páké mindössze három kilométerre van Barátostól. Az viszont más kérdés, hogy ha a szülők helyben tartanák a gyerekeket, akkor sem jönne ki az a létszám, amit a szabályok előírnak” – magyarázta. A községben 2024-ben 26 halálesetet és mindössze 6 születést regisztráltak. „Vannak évek, amikor csak egy-két gyermek születik a faluban” – mondja a polgármester. Ha azonban egyszer elviszik a gyereket Kovásznára, ritkán hozzák vissza.

Tánczos Ferenc Szabolcs a demográfiai adatokat okolja azért, hogy még összevont osztályokkal működő iskolát, óvodát sem tudnak már működtetni Pákéban. Ahhoz is több évet kellene várni, hogy annyi gyerek szülessen a faluban, hogy óvodáscsoport indulhasson.

Érdeklődésünkre elmondta, hogy a pákéi iskola felújítását megelőzően felmérés is készült a várható létszámról, és a hivatal konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy a faluban javuljanak az életkörülmények, és a fiatal családok helyben maradjanak. Többek között aszfaltoztak, illetve megkezdték a víz- és szennyvízhálózat kiépítését is – ezek az alapinfrastruktúra részét képezik. Persze, nem vehetik fel a versenyt Sepsiszentgyörggyel, ahol már nemcsak az alapokat biztosítják, hanem nagycsaládos kedvezményekkel, fiataloknak szóló letelepedési programokkal, valamint sokféle szabadidős és munkalehetőséggel is vonzóvá teszik a várost. Barátoson azonban még a munkalehetőségek is hiányosak, így sokak számára egyre vonzóbb alternatívát jelent Kovászna, a félórányira fekvő Sepsiszentgyörgy, a kicsivel távolabbi Kézdivásárhely vagy akár az egyórás autóútra lévő Brassó is.

A polgármester ennek ellenére mégis abban bízik, hogy legalább a szintén felújított épületben működő óvodát újraindíthatják, ha lesz a faluban 6–8 óvodáskorú gyermek.

Ami, becslése szerint, leghamarabb négy-öt év múlva volna lehetséges.

Addig is a kihasználatlan, de legalább felújított iskolaépületről azt mondja, nem hagyják veszni: „Ez a falu emblematikus háza, nem hagyjuk romhalmazzá válni.” Konkrét hasznosítási terve egyelőre nincs, legfeljebb a meleg ebéd program konyhája vagy a népművészeti iskola próbaterme kerülhet ide, de ez a jövő zenéje.

Barátos község 2021–2027-es stratégiája már rögzítette: Pákén bármikor felfüggeszthető az oktatás. A dokumentum szerint 2017-ben 4, 2018-ban 5, 2019-ben ismét 4 tanuló volt az iskolában. A hivatalos népszámlálási adatok is vészjóslók. Az INSSE 2021-es adatai szerint Kovászna megye rezidens népessége 200 042 fő volt – tízezerrel kevesebb, mint 2011-ben. Az átlagéletkor 41,4 évre nőtt, és a megye a lakosságszám szerinti rangsor utolsó előtti helyén áll. Barátos község lakossága 2002 és 2021 között 1 548-ról 1 409 főre csökkent, Pákén ekkor már csak 280–290 lakos maradt.

A visszaesés a születések folyamatos csökkenésével és az elvándorlással függ össze – ezt a polgármester is megerősítette, amikor arról beszélt, hogy tavaly 26 halálesetet és mindössze 6 születést regisztráltak a községben.

A felújításban részt vevő Kovászna Megyei Tanácsot is megkérdeztük. Tamás Sándor elnök írásban azt közölte: a megye tizenöt éve működtet falufejlesztési programot, amelynek része az iskolák és óvodák korszerűsítése is. A pákéi beruházást 2020-ban közel 75 ezer lejjel támogatták, a pályázathoz pedig a helyi tanácsnak kellett indoklást benyújtania. „A decentralizáció lényege, hogy nem fentről mondjuk meg, melyik iskolát érdemes felújítani. Iskolát felújítani szerintem felelős vezető sosem bán meg” – írta. A jövőre vonatkozóan úgy fogalmazott: „A vidéki fejlesztést nem szabad könyvelői szemmel mérni, mert akkor a demográfiai trendekre hivatkozva lassan mindent felszámolhatnánk. Mi azért dolgozunk, hogy a háromszéki falvakban olyan életkörülmények legyenek, mint a városokon, így válhat a vidék vonzóvá a fiatalok számára.” Példaként az Iskolatáska programot említette, amely 2013 óta több mint 25 ezer előkészítősnek biztosított tanfelszerelést, valamint a tantárgyversenyeken kiemelkedően teljesítő diákok és tanáraik támogatását.

Mindez azonban nem változtat azon, hogy a pákéi iskola története figyelmeztetés: a szalagvágások és a vakolatfrissítések mit sem érnek, ha közben nincs terv arra, hogyan maradnak gyerekek az iskolában és emberek a faluban.

A pákéi iskola esetéből is tanulhatnak az önkormányzati döntéshozók, mert pontosan megmutatja, hogy az infrastrukturális beruházások önmagukban nem fordítják meg a vidéki térségek fogyását. Amíg nem társulnak velük olyan komplex intézkedések, amik a fiatal családok megélhetését és jövőképét biztosítják, addig a felújított épületek sorsa ugyanúgy az enyészetté marad. Ez a helyzet nem egyedi: Háromszéken és Székelyföld más térségeiben is hasonló kérdések vetődnek fel.