Négyből három román állampolgár támogatja az önkéntes katonai szolgálatot

Az önkéntes katonai szolgálat ötlete továbbra is bejön a romániai lakosság nagy részének, még ha az elmúlt években némileg csökkent is a lelkesedés. Az INSCOP legfrissebb felmérése szerint pozitívan vélekedik az önkéntes katonaság bevezetéséről a romániaiak 74.2%-a, ami csökkenő tendenciát jelez, ugyanis 2015-ben ez az arány 79.4% volt. Ezzel szemben 20.7%-uk vélekedik negatívan a róla, ami éppen ellenkezőleg, nagyobb, mint a tíz évvel ezelőtti, 15.1%-os arány.

A válaszokat politikai irányultság, nem, életkor, iskolázottság, lakóhely és munkahely szerint is lebontották, és ezek alapján markáns társadalmi mintázatok rajzolódnak ki. A nagyvárosi, diplomás, stabil jövedelmű, állami szektorban dolgozó réteg – különösen azok, akik a kormányzó pártokra szavaznak – határozottan támogatja az önkéntes katonai szolgálatot. Ők azok, akik szerint jobb, ha van felkészült tartalékos állomány, mert a NATO sem mindenható, és a háború – Ukrajnában – továbbra is valóság.

Ezzel szemben a vidéken élő, alacsonyabb végzettségű, jellemzően AUR-szimpatizáns válaszadók körében sokkal nagyobb a bizalmatlanság. Számukra a hadsereg kevésbé tűnik lehetőségnek, inkább egyfajta állami beavatkozásnak – vagy fenyegetésnek. Nem elhanyagolható az sem, hogy európai szinten is a szélsőjobboldal az, amely az orosz érdekkörnek kedvező, „békepárti” narratívákat sulykolja, és Romániában ez a retorika részben a katonai kérdésekhez való viszonyban is visszaköszön.

Ha a kutatás eredményeiből robotképet szeretnénk rajzolni az önkéntes katonai szolgálat legelkötelezettebb támogatójáról, ő valószínűleg: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazója, 60 év feletti, felsőfokú végzettségű, nagyvárosban élő férfi, aki állami alkalmazott.

Érdekes ugyanakkor az életkori bontás, különösen a sorkatonaságot még megtapasztalt generációk szempontjából. A 60 év felettiek – feltehetően személyes élményeik alapján – a leginkább támogatók, míg a 45–59 év közötti korosztályban a legnagyobb az elutasítás aránya. Ugyanabban a rendszerben nőttek fel, mégis máshogy emlékeznek rá – ez is jól mutatja, mennyire szubjektív lehet a hadsereghez való viszony.

A lakosság támogatása az önkéntes katonai szolgálat iránt erős és következetes, mondta Remus Ştefureac, az INSCOP Research igazgatója, aki hozzátette:

„Az ukrajnai orosz agresszió által jellemzett regionális kontextusban ezek a percepciók hozzájárulhatnak a lakosság felkészültségének és ellenálló képességének megerősítéséhez a konkrét biztonsági fenyegetésekkel szemben”.

A védelmi minisztérium (MApN) nem rég egy négy hónapos fizetett önkéntes katonaságra vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott be a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT), amelyen keresztül a kiöregedett katonai tartalék utánpótlásáról gondoskodnának. A katonai felkészítő képzést 18 és 35 év közötti fiatalok választhatják, akik a négy havi minimálbérnek megfelelő juttatást kaphatják meg a képzés elvégeztével. Amennyiben valahol alkalmazásban állnak és részt szeretnének venni ebben a programban, ezt megtehetik anélkül, hogy elveszítenék munkahelyüket, ezen kívül pedig a képzés során mindenki számára biztosítanák a szállást, étkezést, felszerelést és orvosi ellátást. Akik sikeresen teljesítették, négy hónap után a hadsereg tartalékának tagjaivá válnak, részletezte Ionuț Moșteanu belügyminiszter, aki kiemelte, természetesen nők csatlakozására is számítanak.

Jelenleg Romániában általános önkéntes katonai szolgálat van érvényben. A kötelező sorkatonai szolgálatot 2007. január 1-jén függesztették fel, miután Románia csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A kötelező szolgálat újraaktiválását a törvény lehetővé teszi háború, hadiállapot vagy nemzeti vészhelyzet esetén. Ilyenkor a hivatásos, önkéntes és a hadsereg tartalék-katonái mellett behívót kaphatnak katonai szolgálatra olyan 20–35 éves férfiak, akik alkalmasak katonai szolgálatra az egészségi állapotuk alapján.