Mit jelenthet a járulékos kockázat, amiért nem lőtték le a román légteret megsértő orosz drónt?

Bár a NATO-tagországok közös elveken alapuló kollektív védelmet hirdetnek, a drónbehatolásokra adott válaszaik az utóbbi időben látványosan eltérőek. Lengyelország azonnal lelőtte határsértő drónokat, köztük egyet AIM–9 rakétával, majd éles diplomáciai üzenetben figyelmeztette Moszkvát. Litvánia a nyár folyamán hasonlóan határozottan reagált, miután fegyver nélküli légi behatolást észleltek a belarusz határ mentén, és rövid időre aktiválták a légvédelmi riadókészültséget.

Ezzel szemben Románia óvatosabb stratégiát követett: bár technikailag képes lenne megsemmisíteni az illegálisan behatoló drónokat, eddig minden esetben a járulékos kockázatokra hivatkozva döntöttek a tűzparancs elmaradása mellett.

A különböző tagországok eltérő válaszai azt a látszatot kelthetik, mintha a NATO délkeleti és közép-európai szárnya nem egységesen reagálna az orosz katonai nyomásgyakorlásra, ami stratégiai szempontból kockázatos üzenetet küldhet Moszkvának.

Merre járt a drón, és miért nem lőtték le?

„Értékelték a járulékos kockázatokat, és úgy döntöttek, hogy nem nyitnak tüzet”

– közölte vasárnap a védelmi minisztérium a Románia légterébe szombaton behatoló orosz drónokkal kapcsolatban. A közleményben tisztázták, hogy Oroszország által a Duna menti infrastrukturális célpontok ellen használt Geran típusú drón hatolt be az ország légtérébe. A Dobrudzsa északi részének légterét megfigyelő F-16-os vadászgépek 18:05 órakor észlelték a szerkezetet, majd végig követték azt. A drón mintegy 50 percig volt érzékelhető a román légtérben, Chilia Veche és Izmail települések között, majd Pardina településnél elhagyta azt Ukrajna irányába. Hangsúlyozták, hogy a pilóták engedélyt kaptak a célpont lelövésére, de értékelve a járulékos kockázatokat inkább úgy döntöttek, hogy nem nyitnak tüzet. A minisztérium már szombaton tisztázta, hogy a drón nem repült lakott területek fölött, és nem jelentett közvetlen veszélyt a lakosság biztonságára.

A román vadászgépeket a Mihail Kogălniceanu bázison állomásozó két német Eurofighter Typhoon vadászbombázó is támogatta, amelyek még 21:30-ig felügyelték a légteret.

A védelmi minisztérium határozottan elítélte az oroszok akcióját, és hangsúlyozta, hogy ezek újabb kihívást jelentenek a regionális biztonság és a Fekete-tenger térségének stabilitása szempontjából. „Az ilyen incidensek bizonyítják, hogy Oroszország semmibe veszi a nemzetközi jog szabályait, és nemcsak a román állampolgárok biztonságát veszélyezteti, hanem a NATO kollektív biztonságát is” – írták.

Ezzel együtt a közvéleményt felháborította, hogy Románia nem semmisítette meg az orosz drónt, többen is kritizálták a védelmi minisztériumot a román erők reakcióhiányának az elmaradása miatt.

Ki adhat engedélyt a drónok lelövésére?

A parlament – hosszas egyeztetések után – 2025 februárjában elfogadta azt a törvényt (73-as számú törvény), amely jogi keretet biztosít a drónok és más légi járművek lelövésére, ha azok jogosulatlanul lépnek be az ország légtérbe. Az új szabályozás lehetővé teszi a katonai légvédelem számára, hogy figyelmeztető manővert, földi rakétatüzet vagy akár vadászgépes beavatkozást is elrendeljen, a fenyegetettség mértékétől függően.

A válaszreakciót a fenyegetés szintjének megfelelően, a nemzetközi jogokat figyelembe véve hozzák meg. Minden esetben elsőbbséget élvez az emberi élet védelme. A hadsereg mérlegelheti a drón átvételét, eltérítését vagy megsemmisítését, de az utóbbi csak a végső lehetséges válaszreakció lehet.

A törvény alapján 2025 júliusában a védelmi miniszter, Ionuț Moșteanu rendeletben határozta meg, hogy a drónok lövésére a hadműveleti tervekben kijelölt parancsnokok adhatnak engedélyt.

Milyen járulékos kockázatok lehetnek?

Egyrészt ott vannak a lehulló darabok. Ha egy drónt lelőnek, akkor az nem tűnik hirtelen el a levegőben, hanem a darabjai lehullnak a földre. Korábban is volt már arra példa, hogy az ukránok által lelőtt drónok darabjai hulltak az ország területére. Egy drónt mindenképp lakatlan területek felett kell megsemmisíteni, hogy a járulékos kár minimális vagy egyáltalán ne legyen.

Ugyanakkor egy drón rakétával való lelövése nem olcsó dolog, pláne, hogy Romániának nem is nagyon van ilyen rakétája. A költségek meglehetősen aránytalanok, tízszer többe is kerülhet a védekező félnek. A Hotnews cikke szerint az oroszok által leggyakrabban használt Geran-2 kamikaze drónok ára nagyjából 35 ezer euróra tehető.

Mennyibe kerül egy drón lelövése?

Virgil Bălăceanu nyugállományú altábornagy a román Euronews-nek azt nyilatkozta, hogy egy AIM-9 típusú légiharc-rakéta, amelyet feltehetően a lengyelek is használtak a múlt héten, amikor lelőtték a drónokat, meglehetősen drága, körülbelül 400 ezer dollár darabonként. Ebből nagyjából 60 darabja van Romániának. A Hotnews szerint a „rakétacsalád” modernebb változata, az AIM-9X majdnem félmillió dollárba kerül. Ebből Romániának körülbelül csak 20 rakétája van raktáron.

Bălăceanu szerint használhattak volna gyorstüzelésű Vulcan Gatling gépágyút is, hiszen minden F-16-oson van ilyen, több mint 500 darab 20 mm-es lövedékkel felszerelve, amelyek hatékonyan használhatók 1-1,5 kilométer távolságból.

A szakértő szerint az oroszok által bevetett drón vizuálisan 8-12 kilométer távolságról észlelhető, és 2-4 kilométerre pedig már nagyon jól azonosítható, és 1-1,5 kilométer távolságról megsemmisíthette volna a drónt. Az ágyú alkalmazása alacsony költségekkel járt volna, és ez lett volna a legalkalmasabb fegyver egy drón lelövésére. Ionuț Moșteanu védelmi miniszter magyarázata szerint az volt a terv, hogy ezeket vetik be.

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az ilyen ágyúk használata jelentősebb károkat, sőt akár emberéletek is áldozatul eshettek volna a földön.

Ahogy a Hotnews cikkében fogalmaznak, az F-16-os vadászgépek ágyúi nem mesterlövész-puskák, amikor leadnak egy rövid sorozatot nem mindegyik lövedék megy ugyanabba a pontba. Nehezíti a célzást, hogy egy F-16-os vadászgép minimális sebességen is, sokkal gyorsabban repül, mint egy drón. Ez a sebesség ideális körülmények között körülbelül 200 km/h, míg egy Geran-2 maximális sebessége 185 km/h, de az üzemanyag-megtakarítás miatt általában lassabban, körülbelül 140 km/h körül repülnek. A célzáshoz viszont az F-16-osnak össze kell hangolnia a repülését a drónnal, vagy olyan pályát kell követnie, amely rövid időre olyan helyzetbe kerüljön, amikor hatékonyan tüzelhet, tehát meg kell keresnie a jó „lövési ablakot”.

A kilőtt lövedék közül csak néhány találja el ténylegesen a drónt, a többi pedig igen nagy sebességgel a földre zuhan. Ha lakatlan terület felett van, akkor nem probléma, mert nem követel emberéletet, ami ugye elsődleges szempont.

Arra is van minimális esély, hogy nem találják el tökéletesen a drónt, és az folytatja az útját, de már irányíthatatlanul, aminek az lehet a vége, hogy akár lakott területre is zuhanhat. A Hotnews cikke szerint ilyenek (is) lehettek például az ukrán légierő által korábban lelőtt orosz drónok, amelyek végül Romániában értek földet.

Erőt kell mutatni

Az Euronews összegzése szerint, ha a lengyelországihoz hasonló helyzet áll elő, hogy a drónok több tíz kilométert hatolnak be az ország légterébe, akkor Romániának is hasonlóan kell eljárnia. Ebben az esetben az oroszok arra a következtetésre jutnának, hogy a NATO valóban megsemmisíti a drónokat, és ezek után gondosan mérlegelniük kellene, hogy érdemes-e belemennie ilyen konfliktusba. Virgil Bălăceanu ugyanakkor úgy érvelt, hogy Oroszországgal szemben határozott és felelősségteljes magatartást kell tanúsítani.

„Reméljük, hogy a védelmi minisztérium levonta a tanulságokat abból, hogy most nem tüzeltünk, és felkészülünk arra, hogy az oroszok egy későbbi tesztelésénél tüzet nyissunk. Mert különben az oroszok gyengének fognak tekinteni minket. Az oroszoknak bizonyos típusú agresszivitással, gyors és határozott reakcióval kell válaszolni” – érvelt a szakértő, aki azt hangsúlyozta, hogy Oroszország jelen pillanatban nincs abban a helyzetben, hogy két háborút vívjon egyszerre. Szerinte a NATO délkeleti szárnyát tesztelték, de szerinte csak annyit láttak Moszkvából, hogy „készen állnánk megsemmisíteni egy drónt, amely engedély nélkül lépett be a román légtérbe, de még mindig nem merik megtenni”.

Nem példátlan, hogy az oroszok megsértik a román légteret

Az ukrajnai háború kitörése óta a védelmi minisztérium adatai szerint 11 esetben észleltek drónbehatolást. Ezek szándékos incidensek, nem az ukránok által korábban lelőtt drónok maradványai, amelyek elérték Romániát. Az ország területére eddig 38 alkalommal hullottak dróndarabok. A védelmi minisztérium nyilvántartása szerint az ukrán-román határ közelében a háború kitörése óta összesen 52 dróntámadást hajtottak végre az oroszok.