Ha most nem állunk ki, végleg leépítik a közoktatást – tömeges tiltakozásra készülnek a tanárok Bukarestben

A tanárok szolidaritására szólított fel szombaton Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke. Facebookon közzétett üzenetében hangsúlyozta: kötelességük folytatni a tiltakozásokat mindaddig, amíg a kormány vissza nem vonja a megszorító intézkedéseket – írja a News.

Hăncescu szerint a Bolojan-kormány által elfogadott 141/2025-ös törvény „a legnehezebb válságba taszította az oktatási rendszert az elmúlt 35 évben”, a döntéseket pedig minden hatástanulmány nélkül hozták meg. „Ha nem állunk ki, a politikusok úgy értelmezik: a tanárokat meg lehet félemlíteni, a hangjukat el lehet hallgattatni” – fogalmazott.

A szakszervezeti vezető azzal vádolja a kormányt és a parlamenti pártokat, hogy közös felelősségük a „cinikus intézkedések” elfogadása, amelyek szerinte az állami közoktatás leépítését készítik elő. „Az érvelés, hogy nincs pénz bérekre és ösztöndíjakra, csak fedősztori – a valódi cél az állami oktatás felszámolása” – állítja.

Hăncescu szeptember 8-ára, azaz hétfőre hirdette meg az első nagy tiltakozó akciót, az „Oktatás menetét” Bukarestben. Egyúttal a tanévnyitás bojkottjára is buzdította a pedagógusokat. „Nem elég a közösségi médiában felháborodni, valódi részvételre van szükség a tiltakozásokban” – üzente.

A szakszervezeti vezető szerint az oktatás jövője azon múlik, hogy a pedagógusok egységesen lépnek-e fel: „Az oktatásnak mindig voltak bátor, erős emberei. Ha összefogunk, visszaszerezhetjük méltóságunkat, amelyet a hatalom sárba tiport.”

Mivel szorongatja Bolojan az oktatókat?

A 141/2025-ös, köznyelvben „Bolojan-törvényként” emlegetett jogszabály egy átfogó megszorító csomag része, amelynek célja az államháztartási hiány mérséklése. A kormány ennek érdekében több területen is szigorítana, az oktatásban azonban különösen érzékeny változtatásokat vezet be.

A pedagógusok heti kötelező óraszáma 18-ról 20-ra nő, ami a szakszervezetek becslései szerint akár 15 ezer tanár elbocsátását eredményezheti. A kisebb létszámú iskolákat fokozatosan összevonják más intézményekkel, így azok elveszítik önállóságukat és saját igazgatói posztjukat. Az osztálylétszámokra is új szabályokat írtak elő, ami főként a nagyon kis, 8–9 fős osztályok megszűnését vetíti előre.

A nyugdíjas tanárok óradíjazása jelentősen csökkenne, így kevesebben vállalnak helyettesítést, ami tovább fokozná a pedagógushiányt. A diákok ösztöndíjrendszere szintén átalakul: megszűntek a teljesítmény- és felzárkózási ösztöndíjak, és csak három kategória maradt – szociális, érdem- és technológiai ösztöndíj.

A kormány számításai szerint a változtatások mintegy 378 millió lejes megtakarítást hoznának, ami a GDP körülbelül 0,02 százaléka. A tanárok szerint azonban mindez az oktatás minőségének rovására megy, és hosszú távon veszélybe sodorja a romániai közoktatás jövőjét.