Az Átlátszó Erdély cikke szerint az elmúlt hetekben két romániai koncertlehetőséget is kapott a magyarországi Kárpátia együttes, amelyet gyakran kötnek szélsőjobboldali és revizionista nézetekhez. A zenekar augusztus végén a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napokon, szeptember 5-én pedig a körösfői Kalotaszegi Hagyomány Napokon koncertezett.
A helyzet különösen érzékeny, mivel a Partiumi Magyar Napokat többek között a Szatmár megyei tanács, Szatmárnémeti önkormányzata és az RMDSZ Communitas Alapítványa is támogatja, így román közpénzből valósul meg egy olyan fellépés, amelynek repertoárja több revizionista dalt is tartalmaz.
A Kárpátia múltja ellentmondásos: 2014-ben egy csíkszeredai koncertjük után a frontember, Petrás János három évre kitiltást kapott Romániából gyűlöletkeltés és a fasizmus népszerűsítése miatt. Korábban a zenekar a Magyar Gárdához és a Jobbikhoz is kötődött, dalaikban rendszeresen jelennek meg a trianoni békeszerződés igazságtalanságára, illetve területi revízióra utaló szövegek.
Az Átlátszó Erdély emlékeztet: míg egy évtizede a zenekar fellépése még komoly botrányt kavart, mára a radikális jobboldali szubkultúrák fokozatosan a mainstreambe szivárogtak. A folyamatban szerepet játszott a magyar kormány kulturális stratégiája is, amely a radikális közösségeket és előadókat közelebb hozta a Fidesz politikai világához. A Fidesz irányítása alatt a „magyarság megélésének” keretei átalakultak, és a katonalét, valamint a határvédelem témái újra felértékelődtek.
A zenekarok ugyanis politikai eszközként is működhetnek. Egy Kárpátia-koncert meghívása politikusok számára stratégiai lépés is lehet: „ha botrány tör ki, akkor az adott politikus áldozati pózban jelenhet meg, »ellenállóként« a külső nyomással szemben” – fejtegeti a lap.
Ugyanakkor fontos megjegyezni azt is, hogy a Kárpátia és a hozzá hasonló zenekarok – mint az Ismerős Arcok – szerepe túlmutat a politikai kontextuson. A határon túli magyar közösségek számára identitáserősítő, érzelmi kapaszkodót jelentenek: dalaik a trianoni veszteség feldolgozatlanságát, a kisebbségi lét mindennapi nehézségeit, az anyaországtól való távolság élményét dolgozzák fel. Nem véletlen, hogy az Ismerős Arcok Nélküled című dala mára szimbolikus második himnusszá vált – futballmeccseken, iskolai ünnepségeken, falunapokon egyaránt felcsendül. Az egyszerű szöveg, a hiány és az összetartozás érzését kifejező dallam sokakban rezonál a szétszakítottság tapasztalatával. Bár politikailag vitatott a zenekarok üzenete, a közönség számára elsősorban a közösséghez való tartozás, az identitás megőrzése és az összetartozás szimbólumaivá váltak.
A lap kérdéseire a Szatmár megyei tanács nem reagált, a Communitas Alapítvány válaszát ígérte, de eddig nem küldte el. A körösfői szervezők helyett Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke válaszolt, aki azt mondta az Átlátszó Erdélynek, a háromnapos esemény költségvetésében nincs közpénz, azt teljes mértékben a MOL finanszírozza. Elmondása szerint eszébe sem jutott, hogy ebben a politikai környezetben ez milyen üzenetet képvisel.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!