A Gyurcsány Ferenc által alapított DK ismét a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásával kampányol

Politikai évadnyitó rendezvényt tartott Budapesten a Demokratikus Koalíció, ahol Dobrev Klára pártelnök arról beszélt: a DK eltörölné az Alaptörvényt, kétfordulós választási rendszert vezetne be, elkobozná a „korrupt módon szerzett” vagyont, és megszüntetné a határon túli magyarok szavazati jogát – írja a 444.

A Telex beszámolója szerint Dobrev Klára azt szeretné, hogy a következő hónapok választási kampánya a programokról szóljon, és a lejárató kampányok helyett a nyugdíjról, a lakhatásról legyen szó. Ebben szerinte nagy felelősségük van az újságíróknak is, akik a magyar bérek emelése helyett szívesebben foglalkoznak az óvodások nemátalakító műtétjével. A DK 150 pontos programot készített, amit szombaton nyilvánosan is megosztanak. A párt elnöke úgy fogalmazott, ez a „baloldal vállalása” a jövő áprilisi választásra, és „a baloldal nélkül nem lesz kormányváltás”. Beszédében pár pontot kiemelt, amit már az új parlament alakuló ülésén meg lehet szavazni. Ígérete szerint ezeket a DK be fogja nyújtani – már ha bejutnak egyáltalán a parlamentbe, teszi hozzá a Telex.

Dobrev arról is beszélt, hogy nem engedhetik meg, hogy az egyházak a törvények felett álljanak, és az egyházi szociális intézmények több pénzt kapjanak, mint az államiak. Ezért véget vetnének az egyházak kivételezésének, minden iskolának és szociális intézménynek egyenlőnek kell lennie. „Elegem van a közpénzmilliárdokat stadionokra és egyéb luxizásra költő egyházi személyekből is, nem csak az oligarchákból.”

A DK Dobrevvel tér vissza a gyökereihez

A DK határon túliakra vonatkozó javaslata azonban nem előzmények nélküli: több mint húsz évvel ezelőtt, 2004. december 5-én tartottak népszavazást Magyarországon a kettős állampolgárság megadásáról a külhoni magyaroknak. Akkor az MSZP–SZDSZ-kormány élén nem sokkal korábban kinevezett Gyurcsány Ferenc – az Magyar Szocialista Párt, majd később a DK alapítója és Dobrev férje – nyíltan a „nem” szavazat mellett kampányolt. A kormánypártok arra biztatták a választókat: utasítsák el, hogy a határon túli magyarok egyszerűsített honosítással állampolgárságot kaphassanak. A referendum érvénytelen lett, de a Gyurcsány-kormány ezt politikai sikernek tekintette. Akkoriban a kormánykoalíció hirdetéseiben az „igen” szavazatot a felelőtlenséggel azonosították, és a kampányban elhangzott a máig idézett mondat is: a kettős állampolgárság „23 millió román munkavállaló” beáramlását tenné lehetővé.

A DK mai álláspontja tehát szorosan követi a húsz évvel ezelőtti logikát: a párt szerint nem helyes, ha olyan emberek szavazhatnak Magyarország jövőjéről, akik soha nem éltek az országban és nem vállalnak adófizetési kötelezettséget.

A valóságban viszont a DK-t és más ellenzéki pártoknak mindig is egy gondja volt a külhoni szavazatokkal, hogy azok szinte döntő többségében nem őket, hanem a Fideszt támogatták. Miközben a külhoni magyarok ellen beszélve azokhoz szólhattak, akikben a külhoni szavazatok és a Fideszt támogató – országhatáron kívülről érkező – voksok témája indulatot kelt.

Ugyanakkor a számok józanul mutatják: a külhoni szavazatok eddig legfeljebb egy-két mandátumot jelentettek a Fidesznek. A DK populista kampánya így sokkal inkább szimbolikus, mint tényleges politikai realitás – és nem is véletlen, a legújabb felmérések szerint a párt alig néhány százalékos támogatottsággal bír.

Az óellenzéki párt esélytelen vergődésével szemben a Fidesz következetesen építette külhoni bázisát az utóbbi évekig, amíg a Tisza Párt meg nem jelent, illetve Orbán Viktor miniszterelnök globális érdekei felül nem írták a külhoni magyarság érdekeit.

Már a rendszerváltás előtt gesztusokat tett a határon túli magyarok felé, 2010 után pedig a kettős állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztésével intézményesítette a kapcsolatot. Azóta több százezer erdélyi, kárpátaljai és vajdasági magyar rendelkezik magyar állampolgársággal és választójoggal.

Ez a jog azonban nem a függetlenséget, hanem sokkal inkább a Fidesz politikai befolyását erősítette. A Bethlen Gábor Alap, Pro Economica Alapítvány és más csatornákon keresztül nyújtott milliárdos támogatások nagy része a kormánypárt holdudvarát építette: párthoz kötődő alapítványok, médiatermékek, gazdasági szereplők és egyházak váltak a hálózat részeivé. A helyi pártok mozgástere szűkült, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség politikai függetlensége megkérdőjeleződött.

Így a kép árnyaltabb: a DK politikai tőke reményében újra és újra a külhoniak szavazati jogának elvételét követeli, miközben a Fidesz ugyan biztosította a jogot, de közben politikailag kisajátította a közösséget, és a támogatásokkal sokszor saját hűséges holdudvarát erősítette.