Növekszik az iskolai lemorzsolódás, és egyre nagyobbak a különbségek a városi–vidéki gyerekek között

Ha az nem lenne elég, hogy országszerte tiltakoznak a tanügyi alkalmazottak a kormány megszorító intézkedései ellen, a Salvați Copiii Egyesület újabb problémákra hívja fel a figyelmet. Romániában a 2025-2026-os tanév annak árnyékában kezdődik, hogy az európai átlagnál magasabb az iskolai lemorzsolódás, a családok egyre többet kell költsenek a gyerekek iskoláztatására és a városi–vidéki gyerekek közötti különbségek a képességvizsgán egyre nagyobb méreteket öltenek.

A ProTV szemlézi azt a közleményt, amiben az egyesület kiemeli: az állam oktatásra fordított kiadásai továbbra is elmaradnak az uniós átlagtól, 2023-ban a GDP 3,4 százalékát tette ki ez a terület, szemben az EU 4,7 százalékos átlagával. A finanszírozás hiányát a szülők kénytelenek pótolni: 2021-hez képest átlagosan évi 3 100 lejjel nőtt a családok által fizetett oktatási költség, így mostanra egy gyermek taníttatása évente átlagosan 9 818 lejbe kerül. A legnagyobb kiadások a magánórákra (körülbelül 3 700 lej) és az iskola utáni programokra (körülbelül 2 500 lej) mennek.

A Salvați Copiii szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tanulók eredményei erősen függnek attól, hogy városban vagy falun élnek. Az idei nyolcadikos vizsgán például a városi gyerekeknek csak 9,15 százaléka szerzett 5-ös alatti átlagot, míg vidéken ez az arány megháromszorozódott, elérve a 30 százalékot.

A szervezet arra is figyelmeztet, hogy 7 és 17 év közötti gyerekek közül több mint 400 ezren teljesen kimaradnak az oktatási rendszerből, ami az adott korosztály közel 19 százalékát jelenti.

A lemorzsolódás és az oktatás minősége mellett egy másik súlyos probléma az iskolai bántalmazás. Egy, a tavalyi tanévben készült felmérés szerint minden tizedik gyereket ért fizikai vagy verbális bántalmazás az iskolakezdést követő első két hónapban. Az incidensek többsége az iskola falain belül történik, az elkövetők túlnyomórészt más gyerekek. A jelenség az alsó tagozaton a leggyakoribb, ahol kétszer olyan magas az előfordulási arány, mint a gimnáziumban, és négyszer magasabb, mint a középiskolában.

Az egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy az Eurostat adatai alapján Románia az Európai Unió sereghajtója az iskolai lemorzsolódás terén.

A 18 és 24 év közötti fiatalok 16,8 százaléka hagyta abba tanulmányait a kötelező nyolc osztály után, szemben az EU 9,4 százalékos átlagával.

A helyzet különösen súlyos a vidéki térségekben, ahol a mutató 26,3 százalék, a nagyvárosokban pedig 5 százalék.

A szervezet szerint ezek a problémák nemcsak a gyermekek jövőjét veszélyeztetik, hanem az ország gazdasági kilátásait is. Az alacsony iskolázottság hosszú távon munkaerőhiányhoz vezethet, ami lassítja a gazdasági növekedést, és még inkább megterheli a társadalombiztosítási rendszert az elöregedő népesség miatt. A Salvați Copiii ezért arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy sürgősen tegyenek lépéseket az oktatás finanszírozásának megerősítésére és az egyenlő hozzáférés biztosítására.