A romániaiak inkább hisznek az összeesküvés-elméletekben, mint a politikai intézményekben

Szinte senki sem bízik a politikusokban, a kormányban, a parlamentben vagy a kormányfőben Romániában, sőt, más társadalmi szereplőkben is alig. A különböző összeesküvés elméleteket pedig az RMDSZ szavazói is legalább annyira elhiszik, mint a többségi román társadalom.

A Truedem projekt keretében 2025 májusa és júliusa között összesen 24 EU-s tagállamban (Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország) végeztek online felmérést a politikai bizalomról, illetve demokratikus attitűdökről. Az országok többségében – Romániában is – körülbelül 1200 személyt kérdeztek meg. A minitákat úgy súlyozták, hogy tükrözzék az egyes országok népességének demográfiai szerkezetét, ugyanakkor összehasonlíthatók is legyenek.

A kérdőívben a demokráciával és bizalommal kapcsolatos témákra kérdeztek rá, mérték többek között a parlamentbe, kormányba, politikai pártokba, az igazságszolgáltatásba, az Európai Unióba és a nemzetközi szervezetekbe vetett bizalmat is, de sok egyébre is kitértek. A kérdőív kérdései itt érhető el.

A felmérés egy részét már hivatalosan is publikálták, de az eredményekről többször osztott meg részleteket Claudiu Tufiș politológus, a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetemet oktatója is a Facebookon.

Még a magyarországiak is jobban bíznak a Sulyok Tamásban, mint a romániaiak Nicușor Danban

Romániában általános a bizalmatlanság, különösen a politikai élet szereplőivel szemben. A politikai pártokkal szembeni bizalmatlanság a legsúlyosabb, a megkérdezettek csupán 10 százaléka bízik meg bennük, ami az összes vizsgált ország között a legalacsonyabb arány volt, igaz, a görögök 12 százaléka vagy a szlovénok 13 százaléka sem sokkal jobb. Hasonlóan alacsony a parlamenttel (15 százalék), a kormányfővel (11 százalék) és a kormánnyal (16 százalék) szembeni bizalom is, egyetlen más európai állam esetében sem mértek ilyen mértékű kétkedést az ország vezetőivel szemben. Ugyanakkor az igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni bizalmatlanságot (25 százalékos a bizalmi index) sem mérték sehol olyan alacsonyra, mint Romániában, pedig a felmérés idején még kevésbé volt téma a bírók és ügyészek speciális nyugdíja vagy a korai nyugdíjazásuk.

Az akkor még frissebben megválasztott elnökkel, Nicușor Dannal kapcsolatban mért 35 százalékos bizalom ugyan nem a legalacsonyabb (a francia államfővel, Emmanuel Macronnal és a görög elnökkel, Konstantinos Tasoulaszal szembeni elégedetlenség is alacsonyabb), de azért még mindig kisebb arányban bíznak benne, mint például Sulyok Tamás köztársasági elnökben (38 százalékos bizalmi indexszel). Romániában a katonaság hitele a legmagasabb, tíz romániaiból nagyjából hat nyilatkozott róla bizalommal.

A különböző társadalmi intézmények esetében sem sokkal jobb a helyzet, mint a politikaiak esetében. A civil szervezetek a megkérdezettek 36 százaléka, míg a szakszervezetekben 23 százalékuk bízik. Mindkét esetben utolsók vagyunk a 24 ország között. A bankok esetében csak azért nem vagyunk utolsók 30 százalékos bizalmi indexszel, mert a gazdasági válság után államcsőd szélére görögöknél 28 százalékot mértek. A társadalmi intézmények közül az egyházakban bíznak meg a romániaiak leginkább, de az 50 százalékos indexszel az európai középmezőnyben vagyunk. A hazai intézményekkel kapcsolatos bizalmatlansággal párhuzamosan alakulnak a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos érzések is, az Európai Bizottságba, az Európai Parlamentbe, az Európai Tanácsba is 40 százalék alatt marad, amivel a franciákhoz, a csehekhez, a görögökhöz és szlovénokhoz hasonlóan a bizalmi lista végén állunk.

Claudiu Tufiș szerint a krónikus bizalomhiány az állami intézmények iránt részben a jelenleg körülmények eredménye, hogy háború zajlik az ország közelében, illetve komoly gazdasági válságban van Románia, de „egyértelmű, hogy Románia politikai rendszere súlyos problémával küzd, amikor a polgárok mindössze 10-15 százaléka bízik a politikai rendszer központi intézményeiben: a pártokban, a parlamentben és a kormányban”.

A rokonokon kívül szinte senkiben sem bízunk

A felmérésben ugyanis azt is nézték, általános mennyire jellemző az adott országra, hogy nyitottan, bizalommal viseltetnek a másik ember iránt. Nem meglepő módon a családtagokkal szembeni bizalmat mérték a legmagasabbra, a megkérdezettek 88 százaléka mondta azt Romániában, hogy megbízik a rokonaiban. Igaz, a mért országok között jellemzőbb a 90 százalék feletti eredmény ebben a kategóriában.

A szomszéddal kapcsolatosan a romániai válaszadóknak már csak a 41 százaléka nyilatkozott pozitívan, amivel messze az európai átlag (74 százalék) alatt vagyunk, de a munkaadó esetben is hasonló a helyzet. Egy ismertlennel kapcsolatban pedig már csak az emberek 15 százaléka mondta, hogy az első találkozásnál megbízik benne. Ebben a tekintetben is utolsók vagyunk a vizsgált országok között, elmaradva a 39 százalékos európai átlagtól.

Tufiș értelmezése szerint a romániaiakra általánosan gyanakvók az „idegenekkel” szemben:

• a más nemzetiségűekkel kapcsolatban a megkérdezettek 36 százalék nyilatkozott bizalommal, szemben a 65 százalékos EU-s átlaggal,
• a más vallásúakkal szembeni bizalmat 37 százalékra mérték, szemben a 63 százalékos európai átlaggal,
• míg a más politikai pártok támogatónak csupán 23 százalék ad hitelt, míg az európai átlag ebben a tekintetben 57 százalék.

„Amikor idegennel találkozunk, vagy menekülünk vagy elővesszük a fejszét, hogy lecsapjuk a fejére. Kevesen vagyunk azok, akik hajlandók beszélgetni velük, vagy szükség esetén segíteni nekik” – jellemezte röviden a helyzetet a politológus.

Az RMDSZ szavazói pont annyira hisznek az összeesküvés-elméletekben, mint a romániai többség

Noha hivatalosan egyéb adatokat még nem közöltek a felmérésből, de Claudiu Tufiș politológus további részletet is közzétett a közösségi oldalán, amit aztán átvett például az Euronews és a Politică la minut közéleti oldal is. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ebből is kiderül, hogy a tudományba vetett bizalom is meginog.

Országos szinten az emberek nagyjából 40 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozás egy hazugság, a vakcinák autizmust okoznak, illetve a kormány bevándorlókkal akarja helyettesíteni a lakosságot. A megkérdezettek negyede pedig úgy gondolja, hogy a holokausztban nem öltek meg 5-6 millió embert/zsidót.

A politológus több ábrát is közöl arról, hogy az olyan háttérváltozók, mint az iskolázottság, a lakóhely vagy az életkor hogyan függenek össze a különböző összeesküvéselméletek iránti fogékonysággal. Ezek azt mutatják, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű személyek fogékonyabbak elhinni, hogy a klímaváltozás hazugság. Az általános iskolát végzettek fele hiszi el ez utóbbi kijelentést. Ugyanakkor a felsőfokú végzettség sem jelenti azt, hogy az emberek nem hiszik el, a kormány bevándorlókkal akarja helyettesíteni a lakosságot, ugyanis a harmaduk hitelt adott a kijelentésnek, de még a holokauszttal kapcsolatos kijelentést is elhiszi 16 százalékuk. A politológus a megosztásánál meg is jegyzi, hogy szerinte az oktatás egyetlen módon okolható „továbbra is egy sokkal kevésbé képzett társadalom vagyunk, mint az EU más országai”.

Ahogy Claudiu Tufiș megjegyzi, a lakóhely (vidéken, kis- vagy nagyvárosban, esetleg Bukarestben) szerinti arányok azt mutatják, hogy a különböző összeesküvés-elméletek bizonyos környezet „terjednek”. A vidéken és kisvárosokban fogékonyabbak arra, hogy hitelt adjanak a vakcinákkal és az éghajlatváltozással kapcsolat hamis kijelentéseknek, míg tízből három bukaresti gondolja úgy, hogy a holokausztban nem öltek meg 5-6 millió zsidót.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók melyik párttal szimpatizálnak, kire szavaznának, ha vasárnap lennének a választások, tehát az is kiderül, a különböző összeesküvés-elméleteknek hitelt adó személyek melyik pártot támogatják. Egyértelmű, hogy az AUR szavazói körében a legmagasabb az összeesküvés-elméleteket igaznak tartók aránya. A párt szavazónak 59 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány bevándorlókkal akarja helyettesíteni a lakosságot, 58 százalékuk szerint a vakcinák autizmust okoznak, míg 50 százalékuk kitalációnak hiszi a klímaváltozást, de a holokauszttal kapcsolatos kijelentésnek is az AUR-szavazók adnak a legmagasabb arányban hitelt (34 százalék).

Feltűnő, hogy az RMDSZ szavazói (feltehetően a romániai magyarok egy jelentős része) az országos adatokkal és a PSD-szavazókkal „összhangban” hisznek a különböző kijelentésekkel, 37 százalékuk gondolja igaznak az oltásokkal, 41 százalékuk a klímaváltozással és 41 százalék a lakosság helyettesítésével kapcsolatos kijelentést. Egyedül a holokauszttal kapcsolatos kijelentésben mutatnak eltérést az országos átlagtól, az RMDSZ szavazóinak 18 százaléka gondolja igaznak a kijelentést.