Hiába írja elő a törvény a versenyvizsgát, az iskolaigazgatói és tanfelügyelői állásokat ismét politikai döntésekkel osztják ki

Idén szeptembertől megint ideiglenesen nevezik ki az iskolaigazgatókat, igazgatóhelyetteseket és tanfelügyelőket, és nem rendeznek versenyvizsgát, ahogy azt a törvény előírná, derül ki az Edupedu oktatási szakportál cikkéből. Pedig elvileg 2024-től már kötelező lett volna nyílt pályázatot hirdetni ezekre az állásokra. A kormány azonban a választásokkal teli évre hivatkozva inkább eltolta a határidőt.

Ez azt jelenti, hogy 2025-ben is az oktatási miniszter dönt arról, ki vezessen egy iskolát vagy legyen tanfelügyelő – a megyei főtanfelügyelő javaslata alapján. Ezek az ideiglenes megbízatások legfeljebb egy évre szólnak, és hivatalosan a „közoktatás érdekében történő áthelyezésként” szerepelnek.

A minisztérium jelentése szerint a 2023–2024-es tanévben több mint 2 100 iskolaigazgatói és igazgatóhelyettesi állást így töltöttek be. Ezek közül 765 esetben olyan vezetőt váltottak le, akik korábban versenyvizsgával szerezték meg a pozíciójukat. Közben legalább 31 megyei főtanfelügyelő elindult a 2024. júniusi helyhatósági választásokon – derül ki az Edupedu.ro gyűjtéséből.

Közben egy másik folyamat is átalakítja az iskolai struktúrát: 507 olyan iskola, ahol 500-nál kevesebb diák tanul, elveszíti a jogi önállóságát. Ez azt jelenti, hogy ezek az iskolák nem szűnnek meg, de beolvadnak egy nagyobb intézménybe. Az igazgatói állás viszont megszűnik, hiszen az új szervezetnek már egy közös vezetője lesz.

Az oktatási tárca hangsúlyozza: ez nem jelent fizikai iskolabezárást, és a tanítás továbbra is az adott iskolában zajlik tovább, csak az intézmény vezetése szerveződik újra. A becslések szerint az átszervezés miatt mintegy 900 iskolaigazgatói állás tűnik el. Az érintett igazgatók közül sokan igazgatóhelyettesekké válnak, és bár ugyanaz a tanintézmény lesz rájuk bízva, egy nagyobb struktúra részeként működnek tovább.

A versenyvizsgákat, amelyekkel átlátható módon lehetne vezetőket választani, a miniszter legkorábban 2025 végén indítaná el, Daniel David azon a véleményen van, hogy az új rendszer csak a 2026–2027-es tanévre állhat fel. Azt is javasolta, hogy a megyei főtanfelügyelők kinevezése maradjon politikai döntés, a szaktanfelügyelői állásokat viszont versenyvizsgával kelljen betölteni.

Jelenleg az ország 41 megyéjében és Bukarestben több mint 130 főtanfelügyelő és közel 30 szakterületi tanfelügyelő dolgozik – mindannyian ideiglenes kinevezéssel, versenyvizsga nélkül. Egyes források szerint 2023-ban minden ilyen vezető politikai úton került a helyére.

Az, aki most szeretne igazgató vagy tanfelügyelő lenni, nem kell vizsgázzon: elég, ha bead egy nyilatkozatot, amiben vállalja a megbízást, és csatolja a szükséges papírokat – például diplomát, szakmai minősítést, erkölcsi bizonyítványt. Emellett nem lehet pártvezető, nem állhat fegyelmi eljárás alatt, és erkölcsileg is kifogástalannak kell lennie.

Több elemzés – például az Edupedu.ro vagy a Code for Romania – már korábban jelezte, hogy a vezetői kinevezések politikai befolyás alá kerültek. A döntések nem mindig szakmai alapon születnek, hanem sokszor politikai lojalitás vagy pártkapcsolatok döntenek arról, ki vezethet egy iskolát. A vezetői instabilitás miatt nehezebb tervezni, és a szakmai szempontok háttérbe szorulnak.