„Csak meg kell találni!” – Trump külpolitikájának logikáját keresték a kolozsvári konzulátus udvarán
Németh Zsolt, a budapesti külügyi bizottság veteránja, Csoma Botond, az RMDSZ józanságra törekvő frakcióvezetője és Zakariás Zoltán, az EMSZ lelkes geopolitikai alternatívahívője ültek le kedden délután a Kolozsvári Magyar Napok egyik leginkább világmagyarázó beszélgetésére, a magyar főkonzulátus udvarán. A legtanulságosabb az volt, hogy Trump és az orosz-ukrán háború kapcsán milyen témákat kerültek gondosan a beszélők. Nem került szóba például, hogy Orbán Viktor a tihanyi beszédében amerikai nyomásra állt ki George Simion mellett, hogy Románia Visa Waiver-programját Trumpék amiatt vonhatták vissza, mert Georgescut kizárták a választásokból, és hogy J. D. Vance alelnök emiatt konkrétan kijelentette, hogy Romániában nem működik a demokrácia. Aminthogy azt sem részletezték egyáltalán, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán teljesen más állásponton volt eddig a két ország. Egyébként minden mást megbeszéltek.
A kolozsvári főkonzulátus udvarán kedden délután a Trump-jelenség értelmezésére vállalkoztak magyarországi és romániai magyar politikusok. A Kolozsvári Magyar Napokon tartott beszélgetés meghirdetett kérdésfelvetése az volt, hogy Hogyan tovább, Amerika? Elnökválasztás után, korszakváltás előtt? Mit jelent ez Magyarországnak és Romániának? De hamar kiderült, hogy nem annyira a kérdés volt itt fontos, mint az, hogy a válaszokat ki és milyen ideológiai nézőpontból fogalmazza meg. A mikrofon mögé három, a külpolitikai beszédmódot saját pártlogikáján átszűrve értelmező politikus ült le:
- Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke,
- Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője,
- Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke.
A beszélgetést Horváth-Oszkó Miklós, Magyarország kolozsvári konzulja moderálta, aki elég meredeken indított. Van-e logika Donald Trump külpolitikájában? – kérdezte, és innen már egyenes út vezetett oda, hogy a politikusok megtalálják az elmúlt hónapok történéseiben azt a logikai fonalat, amire fel lehet fűzni Trump megnyilvánulásainak legalább egy részét.
Trump logikája: van, csak meg kell keresni, s ha megtaláltuk, álljunk be a sorba
Németh Zsolt szerint bár a Trump bár gyakran tűnik improvizatívnak, egyáltalán nem kaotikus, hanem kifejezetten koherens. Ez a logika szerinte a MAGA-vonal mentén halad (azaz bármit lehet csinálni, ha közben azt mondjuk, „tegyük újra naggyá Amerikát”?). A Trump-tornádó – mondta – egy új világrendet hozott: a vámháborúkkal megtámogatott, bilaterális megállapodásokkal kibélelt Pax Americana 2.0 korszakát. Ebben az új doktrínában Trump nem háborúval, hanem „vámtarifa-diplomáciával” rendezi át a globális viszonyokat, új megállapodások jöttek létre többek között az EU-val, az Egyesült Királysággal, Indonéziával és Öböl-országokkal.
A csúcspont azonban Alaszka. Németh Zsolt szerint az alaszkai Trump–Putyin találkozón „valami elkezdődött” – talán a háború vége, talán csak egy új fázis, de az biztos, hogy azóta „megmozdult a világ”. Ez elég volt ahhoz, hogy szerinte bizakodjunk, mert „példa nélküli” diplomáciai folyamat indult, amihez Európa is csatlakozott, amikor a kontinens vezetői közösen álltak ki Zelenszkij mellett Washingtonban.
Csoma Botond – bár kicsit kevesebb szlogent és több konkrétumot hozott – végül szintén beállt a „valami történik, csak még nem tudjuk, mi” gondolatsorba. Elismerte: Trump 24 órás békeígérete blöff volt, egy kampánygag, amit senki nem vett komolyan. Mégis, a diplomácia azóta felgyorsult, bár kézzelfogható eredmény még nem igazán van, mindenki reménykedik abban hogy az elindult tárgyalások pozitív fejleményt hoznak.
Csoma felidézte a csúfosra sikeredett februári Trump–Zelenszkij találkozót is, ami után úgy tűnt, Trump inkább Putyin álláspontját szajkózná. Aztán váratlanul Kínát és Indiát kezdte büntetővámokkal fenyegetni, amiért orosz olajat vásárolnak, amiből szerinte kitűnt, Trump mégiscsak a béke embere, és ha kell, vámokkal kényszeríti ezt ki. Majd jött Alaszka – amit a világsajtó drámaian tálalt, de hétfőre minden kisimult: Zelenszkij a Fehér Házban volt, európai vezetők is elkísérték (köztük Macron, Merz és a brit miniszterelnök), és valami előrelépés mégis történt. Csoma szerint jó döntés volt, hogy Európa nem maradt le – Trump pedig nem zárta ki, hogy Amerika is szerepet vállaljon az ukrán biztonsági garanciákban. Eközben Európa 100 milliárd dolláros fegyvervásárlást jelentett be.
A beszélgetés leginkább alternatív valóságszagú pillanatai Zakariás Zoltánnak voltak köszönhetők, aki először beismerte, hogy Trump politikája sokak szerint kaotikus, aztán rögtön hozzátette: „van benne logika, fel kell ismerni, és be kell állni mögé”. Itt van példának okáért ő, aki ahelyett, hogy „idiótázna”, inkább megérteni akarja a logikát – mert van. Trump politikájában van struktúra, sőt: a Biden-éra is azt folytatta, amit Trump első mandátuma alatt elkezdett. Szerinte ha az ember megérti Trumpot, akkor könnyebben „elfogadja a dolgokat”.
Zakariás szerint a februári Trump–Zelenszkij show nemhogy káosz volt, hanem stratégiai húzás: ki kellett ugrasztani a nyulat a bokorból, hogy lássuk, ki akarja folytatni a háborút. És most már világos: Putyin akarja. (Eddig ezt nem tudtuk, ezek szerint.)
Miért fontos Magyarországnak és Romániának a Trump-féle külpolitikai fordulat
Német Zsolt ennél a kérdésfelvetésnél arról beszélt, hogy Magyarországot a háborús helyzet padlóra küldte. De nemcsak a háború, hanem az EU is hozzátette a magáét, főleg a „zöld átmenet” politikájával. Ha viszont valóban Alaszkában elkezdődött a háború lezárásának folyamata, ahogy ő értelmezi, akkor a következő hónapok kulcsfontosságú eredményeket hozhatnak Magyarország számára – nyilván elsősorban gazdasági és politikai értelemben, nem ukrán szempontból.
A második pont: nincs minden hatáskör Brüsszel kezében, ezért Magyarország képes volt közvetlenül vonzani nemzetközi tőkét. Dél-Koreából, Kínából, és – itt jön a hangsúly – az Egyesült Államokból is, amely jelenleg Magyarország legnagyobb gazdasági befektetője. Ez burkoltan azt üzeni: nem kell az EU-tól várni mindent, ha közvetlen Washingtonnal lehet üzletelni – különösen, ha az éppen Trump-féle Washington.
A harmadik tényező szerinte az a konzervatív ideológiai forradalom, amelyet Amerika „elhozott Európába” – a migráció, a dzsender és a háborúhoz való viszony mentén. Magyarország ebben komoly hátszelet kapott, állította Németh. Szerinte a patrióta mozgalmak megerősödtek ugyan Európában, de „Amerikával együtt dübörögni más”.
Ennek az ideológiai forradalomnak a jövője szerinte kulcskérdés, és amikor azt látjuk, hogy „intenzív eszmei párbeszéd” zajlik Amerika konzervatív köreivel, akkor világossá válik: Magyarországnak most kedvezőbb a helyzete, mint a Biden-adminisztráció alatt volt.
Csoma Botond szerint Romániának – ahogy Magyarországnak is – alapvető érdeke, hogy a nagyhatalmak között párbeszéd legyen, mert kis országként úgyis csak statiszta lehet a színdarabban. A Trump-korszak a román–amerikai viszonyban egyértelműen negatívan indult, mondta el: a Biden-adminisztráció alatt megkapott vízummentességet Trump visszavonta, ráadásul úgy, hogy közben Románia végig stratégiai partnernek tartotta magát. Csoma szerint ennek ellenére a román diplomácia gyorsított üzemmódba kapcsolt – legalábbis keresni kezdték az amerikai kapcsolatokat, és szerinte „történtek előrelépések”.
Zakariás Zoltán szerint jó volna, ha ezekben a kérdésekben Magyarország és Románia „egy húron pendülne”. Csak hát – ismerte fel – a két ország teljesen más elveken és koncepciókon alapuló külpolitikát visz. És itt jött a meglepetés: szerinte Románia eddig „fű alatti diplomáciát” játszott, és valójában nem lehet tudni, hogy az orosz-ukrán háború kérdésében milyen álláspontot képviselt. Magyarország ezzel szemben az első pillanattól a béke pártján volt, mondta.
Zárszónak is jó lett volna Zakariás fantasztikus eszmefuttatása, de Németh Zsolt megtoldotta egy bon mot-val. Trump egyik beszédírójától kérdezte meg, mesélte, hogy mit tanácsol Magyarországnak az aktuális helyzetben. A rövid válasz az volt: „tartsatok rendet”. Mindenki bólogatott, hogy ez aztán a jó tanács, majd közös fotózással véget is ért a panel.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!