182 ezer eurót fizet havonta bérletre a Legfelsőbb Bíróság, a CSM közel 40 ezret, miközben az állam nem használja saját ingatlanjait

182 ezer eurót fizet havonta a Legfelsőbb Bíróság a bukaresti Iparkamarának ideiglenes székhelyéért, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) pedig közel 40 ezret költ bérletre – derült ki a G4Media közérdekű adatigénylésére adott hivatalos válaszaiból.

A Legfelsőbb Bíróság 2023 júliusa óta működik a fővárosi Octavian Goga sugárúton, a Román Kereskedelmi és Iparkamarától bérelt székházban, mivel a Batiștei utcai palotája felújítás alatt áll. A bíróság hivatalos közlése szerint a havi bérleti díj 182 059 euró, amely tartalmazza az áfát, a szolgáltatásokat és a fenntartási költségeket. Ez azt jelenti, hogy eddig már több mint 4,3 millió eurót fizetett ki az intézmény, és 2025 végéig további közel egymillió eurót kell törlesztenie.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szintén bérelt irodákban működik a bukaresti Calea Plevnei utcában lévő két épületben, összesen havi 39 700 euróért. A tanács 2005, illetve 2014 óta dolgozik ezekben a székhelyekben, és a kormányt hibáztatja, amiért nem biztosított számára állami ingatlant.

A helyzet különösen visszás, mert az állam más szervei – például az adóhatóság (ANAF) vagy a vagyon-visszaszerzési ügynökség (ANABI) – nehezen hajtják végre a jogerős ítéletekben elrendelt ingatlanelkobzásokat. Ha pedig sikerül, az állam inkább elárverezi a lefoglalt épületeket, nem pedig közintézményeknek adja át. A G4Media szerint így történt például a Voiculescu-perben elkobzott Grivco toronyházzal is, amelyet az ANAF 2019-ben 10 millió euróért adott el az Antena Groupnak.

Az Iparkamara elnöke, Mihai Daraban neve nemrég egy korrupciós ügyben is felmerült: az általa részben tulajdonolt Global Defense Logistics nevű céget idén februárban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azzal gyanúsította meg, hogy kenőpénzt ajánlott egy NATO-bázis tisztjének. Daraban tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz.

A közintézmények pazarló bérleteinek ügye nem új keletű. Mint a Transtelex beszámolt róla, június végén Ilie Bolojan kormányfő is bírálta, hogy egy állami bank nem közvetlenül az államtól, hanem egy magáncégen keresztül bérelt ingatlant magának, feleslegesen hizlalva a közvetítőt. „Megkérdeztem a bankvezetőt: havi 20 ezer eurós fizetéssel nem jutott eszébe, hogy miért fizetnek egy közvetítőnek ennyit? Vagy hogy nem lehetne ezt az épületet közvetlenül az államtól bérelni?” – vetette fel a miniszterelnök.