Eltűnt a víz Kézdialmáson: az aszálytól szenvedő falu polgármestere az illegálisan szivattyúzó nagygazdát okolja

Kézdialmáson hetek óta egy kérdés foglalkoztat mindenkit: hová tűnt a víz? A feszültség két frissen fúrt kút körül csúcsosodott ki. A gazda, Bandi Zsolt állítja: saját földjén, öntözésre szánta őket, az engedélyeztetés pedig folyamatban van. A polgármester, Molnár István szerint viszont engedély nélküli kutakról és túlméretezett szivattyúkról van szó, amelyek a nyári csúcsidőben érezhetően csökkentették az ivóvíz nyomását. A vízhiány szerinte nemcsak az aszály, hanem ez a szivattyúzás miatt is alakult ki – és ez már a település létét veszélyezteti.

A vitát augusztus 11-én az önkormányzat robbantotta ki, amikor egy nyilvános Facebook-bejegyzésben figyelmeztetett a szabálytalan vízhasználat veszélyeire. A közlés szerint a település határában nagy teljesítményű szivattyúkkal történt kiszivattyúzás – azaz nagy mennyiségű víz kivonása a talajból öntözési célra –, amely súlyosan befolyásolhatta a falu vízellátását. A poszt részletesen felsorolta az állítólagos jogsértéseket, és bár a tények még tisztázásra várnak, a bejegyzés stílusa önmagában elég volt ahhoz, hogy az ügy gyorsan átlépje a megyehatárt.

A hivatalos posztban a községvezetés részletesen beszámolt arról, hogy a település határában engedély nélküli fúrások történtek, és az ezekhez kapcsolódó nagy teljesítményű szivattyúk a nyári csúcshasználat idején érzékelhetően csökkentették az ivóvízhálózat nyomását. A bejegyzéshez fotók is csatoltak: fémszerkezetű állványokra szerelt kutak, vastag csövekkel, amelyekből hosszú, földek felé vezető vezetékek indultak. A szöveg szerint a kutak tulajdonosát – nevét nem közölve – az önkormányzat felszólította, hogy azonnal állítsa le a tevékenységét.

„Kézdialmáson évek óta van vezetékes víz, amely biztosítja a mindennapi szükségleteit a lakók számára. Sajnos azonban mára, a nagy szárazság idején, lassan egy csepp sem folyik a csapokból, és ennek oka nem csupán az aszály. Ennek a legfőbb oka egy szentléleki magánvállalkozó földbérlő család, aki engedély nélkül fúrt kutakat Kézdialmás határában pont azon a nyomvonalon, ahol községünk ivóvízellátását biztosító kutak találhatók. Amikor ezt megtették, az önkormányzat azonnal figyelmeztette őket, hogy a nagy teljesítményű szivattyúik miatt veszélybe kerülhet a település vízellátása. Kézdialmás két kútjából naponta 160 m³ vizet tudunk kinyerni a lakosság számára. A vállalkozó engedély nélküli kútjai viszont naponta 1440 m³ vizet szívnak fel, amit kilométerekre, locsolásra használnak fel” – írta a polgármester Kézdialmás Község Önkormányzata Facebook-oldalára augusztus 11-én.

A polgármester azt is közölte, hogy bár az önkormányzat hivatalosan felszólította a gazdát, és ígéretet is kaptak a locsolás leállítására, a szivattyúzás csak részben szűnt meg. A nappali vízkivétel valóban leállt, de Molnár István szerint éjszaka továbbra is folyik a kitermelés. Úgy tudják, a vizet ilyenkor egy kézdiszentkereszti tározóba gyűjtik, olyanba, amelyből a szivárgás sem kizárt.

Molnár István ma már nem biztos benne, hogy megérte beleállnia az ügybe

A polgármester szerint a bejegyzésük után nemcsak a közösségi médiában támadták, hanem személyesen is fenyegették: volt, aki maszkos embereket vizionált az ajtajához, más pedig a 25 éves fiát zaklatta. Úgy érzi, a konfliktus messze túlnőtt azon, amit egy vízhiányos nyár és pár illegális kút indokolna. „Én csak a falum érdekét néztem, de látom, hogy ebben a történetben túl sok az indulat, és túl kevés a józan ész” – mondja, hozzátéve, hogy a támadások miatt már inkább elkerülné az ilyen nyílt konfrontációkat.

Molnár István többször is arra kért minket, hogy ne álljunk bele az ügybe, ha nem akarjuk, hogy zaklassanak vagy megfenyegessenek minket. Azt javasolta, várjuk ki, mit mond az Olt Vízügyi Igazgatóság: engedélyezik-e a szentkatolnai gazda 48 és 50 méter mély kútjait. Azt mondta, csak akkor terveznek ők is lépni – például pályázatot írni, új forrást fúratni, vagy tanulmányt rendelni a vízellátás biztosítására.

A polgármester által megosztott, szerinte fenyegető üzenetek inkább tűntek megalapozatlan korrupciós vádaskodásnak, mint valódi fenyegetésnek. Többségük a hatodik mandátumát töltő elöljáró személyét támadta, nem az ügy lényegét érintette. Számunkra így nem volt kérdés, hogy beleállunk egy olyan közügybe, amely közvetlenül érinti Kézdialmás lakóit.

Hamar kiderült, hogy ki a szentléleki mezőgazdász

A posztban nem nevezték meg, ki az a szentléleki gazda, akit a kézdialmási vízhiánnyal vádolnak – ez azonban máshonnan hamar kiderült. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ugyanis megosztotta a Háromszék napilap egy cikkét, amely a kézdialmási vízvitával rokon témát boncolgatott.

A poszt alatti hozzászólásokban a szentlélekiek szenvedélyesen érveltek amellett, hogy az ő álláspontjuk a helytálló, és itt bukkant fel Bandi Zsolt neve is, aki első szám első személyben védte meg magát Tamás Sándor előtt.

„Kedves Tamás Sándor! Az a kút, amit Kézdialmáson fúrattam, legalább 3 km-re található az almási község kútjaitól. Geológiailag bizonyított, hogy nem befolyásolja Almás lakosságának vízhálózatát. A legnagyobb segítség az lenne, hogy ha már az ember egy rakás pénzt ráköltött, legalább hagynák, hogy használja. Az ujjal mutogatás másra gyerekes dolog, egy közhivatalt irányító személy részéről! Köztudott, hogy a vízhiány problémát jelent Kézdialmáson, legalább négy éve. Köszönöm, hogy elolvasta!” – írta Bandi.

A megyei tanácselnök sem a posztnál, sem megkeresésünkre nem kommentálta a történetet, választ nekünk szeptember 1-je utánra ígért.

Mindenki illegális kutakat fúr, hol itt a probléma?

A burgonyával és búzával foglalkozó mezőgazdász viszont nyilatkozott nekünk, megerősítve: más gazdának nincs kútja a környéken, s azért se esett jól a polgármester ellene irányuló „uszítása”, mert emiatt az almásiak napok óta rossz szemmel nézik őt.

Bandi Zsolt elmondása szerint a történet jóval egyszerűbb annál, mint amilyennek a hivatal beállítja. A vitatott kutak szerinte a saját területén állnak, és a hivatalos engedélyeztetés már folyamatban van, mióta a vízügy felszólította rá. A fúrást – állítása szerint – a mezőgazdasági idényre készülve végeztette el, és eddig azért nem engedélyeztette a 10 ezer eurós beruházását, mert attól félt, hogy nem talál vizet.

És különben is, állítása szerint Háromszéken szinte minden gazda illegális kutakat fúr az öntözéshez.

A víz azonban jött, és talán az előbbi mondat miatt sem indult el vele párhuzamosan az engedélyeztetés.

A mezőgazdász azonban váltig állította, nem a községi hálózatból, hanem egy külön rétegből érkezik, hisz több kilométerre van attól. Ezt állítólag egy sepsiszentgyörgyi geológus is visszaigazolta, kinevetve a polgármester vádjait. A geológus nevére azonban Bandi nem emlékezett („valami Fazakas…”). És az erre vonatkozó szakmailag megalapozott véleményt vagy felmérést sem tudta átküldeni, azt mondta, csak később tudja, mert el kell, hogy kérje tőle.

A Transtelex birtokába került hivatalos dokumentumok között azonban van egy szolgáltatási szerződés (2025.06.16.) a S.C. Geotechnik SVS SRL és Bandi Zsolt között a vízkutak legalizálásához szükséges hidrogeológiai tanulmányok elkészítésére, amit mindkét fél aláírt. Így könnyen lehet, hogy valóban megtörtént a Bandi által mesélt jelenet közte és a geológus között.

Ugyanakkor Bandi szerint az ivóvízrendszer gyenge nyomása a nyári aszály és a rendszer eleve szűkös kapacitása miatt alakult ki, nem az ő szivattyúi miatt.

A polgármester álláspontja szerint a munkálatok sem vízügyi, sem építési engedéllyel nem rendelkeznek. Hangsúlyozta: nem a 30–50 ezer lejig terjedő bírságok miatt léptek közbe, hanem azért, mert a nagy teljesítményű szivattyúzás – az aszály mellett – tovább súlyosbította a helyzetet, és hozzájárult a községi kutak kiszáradásához.

Molnár István szerint a kézdialmási ivóvízrendszert két, egyenként 80 méter mély kút látja el, amelyek eleve gyenge hozamúak az aszály idején. Azt állítja, amióta működik a gazda 1440 köbméteres napi kapacitású szivattyúja, a kutak vízhozama előbb 5–10, majd mostanra 20 százalékkal esett vissza. Almás magasabban fekvő részein emiatt a kutak mára teljesen kiszáradtak.

A polgármester szerint már akkor figyelmeztették Bandi Zsoltot, amikor a kutakat fúrni kezdte: ne indítsa be a szivattyúkat, mert veszélybe sodorhatja a község vízellátását. A gazda ennek ellenére beüzemelte a rendszert – legalábbis Molnár István állítása szerint. Ezután behívták az önkormányzathoz, ahol hivatalosan is felszólították a szivattyúzás leállítására, majd az Olt Vízügyi Igazgatóság is ellenőrzést tartott a helyszínen, és ők is ugyanerre kötelezték. A polgármester később már arról írt, hogy a vízkitermelés éjszaka folytatódott, amikor senki sem látta, mi történik a földeken – Bandi viszont ezt határozottan tagadta.

Közben a falu körül egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a konfliktus már régen nem csupán két kút engedélyéről szól. Kézdiszéken sokan úgy érzik, hogy a közvagyon – különösen az ivóvíz – védelme forog kockán, mások szerint viszont valójában egy magángazda munkáját próbálják ellehetetleníteni.

Bandi Zsolt az interjúban azt mondta, nem lepődött meg a támadásokon: szerinte a polgármester azért indult ellene, mert az utóbbi években több földet is kibérelt Almás körül, és az ajánlott összegeivel felhajtotta a piaci árakat. Úgy látja, ez zavart egyeseket, akik eddig megszokott feltételekkel bérelhettek. A polgármester ugyan elismerte, hogy családjának – többek közt a fiának – vannak földjei a környéken, de azt mondta, semmilyen személyes érdeke nincs abban, hogy támadja a szentkatolnai gazdát. Szerinte a feszültség forrása egészen máshol keresendő.

Az ügy jelenleg patthelyzetben van: mindkét fél ragaszkodik a maga igazához, de megoldást jelenthet az idei évre, hogy Bandi szerint a pityóka lassan nem igényel már annyi vizet, és így a szivattyúra sincs már idén szüksége. Ugyanakkor a kánikulával jövő aszály is lecseng, ami több vízzel kecsegtet. Bandi reményei szerint azonban a jövő szezont már engedéllyel a birtokában viheti végig, ami azt jelenti, hogy a konfliktus nem fog elülni, de jogilag ebben az esetben nem lesz támadható.

A számok nem hazudnak: a megyei vízügy hivatalosan mindössze 31 kutat tart nyilván, miközben a polgármester szerint legalább 300 működik a megyében – döntő többségük engedély nélkül. A közel 83 ezer hektárnyi szántóföld alig több mint 5 százaléka öntözhető, és ezen a következő években sem várható érdemi javulás.

A gazdák pedig nem vártak tovább. Fúrtak. Mindenki a saját szakállára, ahogy tudott, és ahol talált vizet. A természetes víztartalékokat egyre mélyebbről és egyre nagyobb erővel szivattyúzzák ki, miközben senki nem tudja pontosan, mi történik a föld alatt, meddig lehet kizsigerelni a természetes erőforrásokat. Kézdialmás egyike az első településeknek Székelyföldön, ahol a vízhiány réme felütötte a fejét, de sokan most sem értik, hogy már nem az engedélyek a fő kérdés, hanem az, hogy egyáltalán maradt-e még víz, és hogyan lehet igazságosan szétosztani azt, ami még ott van.

A legijesztőbb az, hogy még most, a huszonnegyedik órában is mindenki ugyanazzal a megoldással próbálkozik: fúrjunk mélyebbre.