Antal Árpád a helyi közigazgatás reformjáról: Nagyon sok döntés fájni fog az önkormányzatoknak

„Ha valahol spórolni lehet, azok az önkormányzatok, amelyeknél óriási pazarlás folyik” – jelentette ki a napokban egy informális beszélgetésen a Transtelexnek egy jónevű közgazdász. Így gondolhatja ezt a kormány is, mert a korábban már többször beharangozott második deficitcsökkentő csomagnak része lesz a helyi közigazgatás reformja is. Ennek elemeit már két hete ismertette Ilie Bolojan miniszterelnök, aki azóta többször – legutóbb ezen a héten kedden – egyeztetett Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszterrel együtt a tervezett törvénymódosításokról a helyi önkormányzatok vezetőivel. A koalíció szerdai döntése szerint a kormány a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadtatja el a második deficitcsökkentő csomagot, egy részét várhatóan parlamenti felelősségvállalással, és a jogszabályok szeptembertől lépnek hatályba.

Időközben kiszivárgott a sajtóba az önkormányzatokat érintő rendelkezésekről szóló törvénytervezet is. A jogszabályjavaslat nem tartalmaz újdonságokat a miniszterelnök korábbi bejelentéseihez képest, de még nem zárultak le az egyeztetések a javaslatokról. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a kormány a következő fontosabb lépésekre készül a helyi közigazgatásban:

• a lakosságszámhoz igazítva korlátozzák az önkormányzati alkalmazottak számát;
• egységes bértáblát vezetnek be 2026. január elsejétől azoknak az önkormányzatoknak, amelyek saját bevételeikből még a személyi kiadásaikat sem fedezik; Ilie Bolojan szerint a települések 75 százaléka van ebben a helyzetben;
• a lakosságszámhoz igazítva korlátozzák a helyi rendőrök számát;
• csökkentik a helyi választott tisztségviselők kabinetjében dolgozók számát;
• a polgármesteri hivatalok hatáskörébe utalják a szerencsejátékok szervezésének engedélyezését;
• az önkormányzatok drónokat vethetnek be az ingatlanok felmérésére az ingatlanadó pontos meghatározásáért;
• a helyi adók beszedésének hatékonyságához kötik az önkormányzatok központi támogatását;
• az önkormányzatok további jogi eszközöket kapnak a helyi adók és illetékek hatékonyabb behajtására; így például nem kaphatja vissza a bevont jogosítványát az adótartozással rendelkező gépkocsivezető;
• csak befejezésükhöz közel álló önkormányzati beruházások kapnak további támogatást az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében.

Amint az várható volt, a helyi közigazgatásban dolgozók szakszervezetei ellenezték a megszorításokat, és tiltakozó akciókat jelentettek be. Szerdai fejlemény, hogy a beharangozott tiltakozó akciókat egyelőre felfüggesztették, mert az Ilie Bolojan által bejelentett egységes bértábláról szóló egyeztetések egyelőre biztatóan alakulnak az önkormányzati alkalmazottak számára.

Spórolós és pazarló önkormányzatok

Az RMDSZ abban a sajátos helyzetben van, hogy a helyi közigazgatás reformját részben a saját minisztere, Cseke Attila fogja levezényelni. Ez is lehet annak a hátterében, hogy a magyar önkormányzati vezetők eddig nem tiltakoztak a beharangozott intézkedések ellen, vagy legalábbis nem tették ezt meg nyilvánosan. A hivatalos magyarázat erre pedig az, hogy a helyi közigazgatás reformját az RMDSZ polgármesterei is támogatják, azzal a kikötéssel, hogy megszorítások bevezetésekor ne a fűnyíró elvet alkalmazza a kormány – tudtuk meg az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnökétől, Antal Árpádtól, akit az intézkedéscsomagról kérdeztük.

Sepsiszentgyörgy polgármestere a Transtelexnek kifejtette, hogy vannak „pazarló” üzemmódban, és vannak „spórolós” üzemmódban működő önkormányzatok. Akadnak például polgármesteri hivatalok, amelyek a törvényben megengedett maximális alkalmazotti létszámnál jóval kevesebb személyt foglalkoztatnak. Közlése szerint ide tartozik a sepsiszentgyörgyi városháza is, ahol a maximális számú álláshelyeknek csak az 59,5 százaléka van betöltve. A „spórolós” önkormányzatoktól Antal Árpád szerint nem várható el, hogy ugyanúgy 20 százalékos leépítést vezessenek be, mint azok, amelyeknél a betöltött álláshelyek aránya a maximális létszám 99 százaléka. „Az rendben van, hogy legyen valamennyi létszámcsökkentés, de elsősorban azoknál az önkormányzatoknál legyen leépítések, amelyek eddig pazarló üzemmódban dolgoztak. Ehhez ragaszkodunk” – magyarázta a polgármester, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjaként a kormányfővel folytatott tárgyalásokon is részt vesz.

A helyi rendőrök munkája olyan, mint a háziasszonyoké

Antal Árpád tájékoztatása szerint a városi polgármesterek egyik kérése az, hogy ne csökkenjen radikálisan a helyi rendőrség létszáma. A jelenlegi törvény szerint az önkormányzatok 1000 lakosonként alkalmazhatnak egy helyi rendőrt, a létszámukat a kormány 1500 lakosonként egy helyi rendőrre korlátozná. A miniszterelnökkel tartott keddi találkozón Emil Boc kolozsvári polgármester a Megyei Jogú Városok Szövetségének nevében azt kérte, hogy a munícipiumok esetében az arány 1200 lakosonként egy helyi rendőr legyen. „A közbiztonság megőrzése egy rendkívül fontos feladat. A helyi rendőrségek munkája olyan, mint a háziasszonyoké: ha nem végzik el, akkor látszik meg igazán” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi elöljáró.

A polgármester szerint a Megyei Jogú Városok Szövetsége azon is vitázik a miniszterelnökkel, hogy a helyi rendőrség létszámának meghatározásakor melyik intézmény lakosságszámra vonatkozó adatait vegyék figyelembe. Sepsiszentgyörgy esetében például 17 százalékos az eltérés a statisztikai hivatal által évente január elsején közölt lakosságszám és a népszámlálás adatai között. „Ha tehát továbbra is ezer lakos után számolnánk a helyi rendőröket, csak a viszonyítási alapot változtatnánk meg, és nem a statisztikai hivatal, hanem a népszámlálás adatait vennék figyelembe, 17 százalékkal csökkenne a helyi rendőrök száma” – magyarázta. Megjegyezte, hogy a statisztikai hivatal szerint Sepsiszentgyörgy lakossága 60 ezer fő, de 60-nál kevesebb helyi rendőrt alkalmaztak. A város ezért ilyen értelemben is a „spórolós” önkormányzatok közé tartozik – tette hozzá.

Kevés jövedelem marad meg helyben

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány büntetné az önmagukat fenntartani képtelen önkormányzatokat, Antal Árpád emlékeztetett: egy település bevétele nem csak a helyi adók beszedésének hatékonyságától, hanem nagymértékben attól is függ, hogy mennyit tarthatnak meg a helyben megtermelt jövedelmekből. Elmagyarázta, hogy jelenleg voltaképp csak a helyi személyi jövedelemadók 63 százaléka illeti meg az önkormányzatokat, de csak azokon a településeken, ahol legalább öt alkalmazott dolgozik helyileg bejegyzett cégeknél vagy vállalkozások helyi munkapontjain. „Egy községben rendszerint van kocsma, gyógyszertár, posta, tehát van legalább 20-25 alkalmazott. A személyi jövedelemadójuk viszont nem fog helyben maradni, mert nincs közöttük öt olyan munkavállaló, aki helyi cégnél vagy munkaponton dolgozik. A postás személyi jövedelemadója például a megyeszékhelyre kerül. És ez nincs rendben” – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy az RMDSZ már be is nyújtott a parlamentbe egy törvénytervezetet, amelyik igazságosabbá tenné ezt a rendszert.

Antal Árpád a Sepsiszentgyörgy melletti Árkost hozta fel példaként az igazságtalanul büntethető községekre. „Nem tudom elfogadni azt, hogy miután az árkosi polgár a fővárosi metróvállalat veszteségeit fizeti, és a községben dolgozó 20 alkalmazott személyi jövedelemadója részben Sepsiszentgyörgyre, részben Brassóba, részben Bukarestbe kerül, a kormány azt mondja: márpedig az önkormányzatnak kizárólag a helyi adókból és illetékekből fedeznie kell a működési költségeit. Szerintem nem helyes ez a megközelítés” – fogalmazott a politikus. Hozzátette, hogy egyértelműen falupártinak vallja magát, és úgy gondolja, hogy nem szabad lemondani a falvakról, mert ha az életszínvonal nem is, de az életminőség még mindig sok esetben magasabb tud lenni a falvakban, mint a városokban.

A polgármester üdvözölte a kormánynak azt a szándékát, különböző jogi eszközökkel segítse az önkormányzatokat a helyi adók és illetékek beszedésében. Például azzal az előírással, hogy ne kaphassa vissza a jogosítványát az a gépkocsivezető, akinek adótartozása van a helyi önkormányzatnál. Ez az intézkedés szerinte túlmutat a helyi közigazgatás reformján, mert növeli a bizalmat az állami intézményekben. „Annyira megcsappant már az állami intézmények hitelessége, hogy ha valakit egy rendőr megbüntet az utcán, az illető a rendőr előtt összetépi a jegyzőkönyvet, mert úgyse tud semmit tenni ellene. Emiatt a társadalom egy része úgy érzik, hogy egyesek bármit megengedhetnek maguknak, őket nem lehet megfogni” – magyarázta.

Az állam eddig kitételezett a szerencsejátékipari cégekkel

Antal Árpád jó döntésnek tartja azt is, hogy a kormány az önkormányzatokra ruházná át a szerencsejátékok engedélyezését. Szerinte „hatalmas szemtelenség” az állam részéről, hogy kivételez a szerencsejáték-tevékenységét folytató cégekkel, mert más vállalkozásoktól eltérően nekik nem kell az önkormányzathoz fordulniuk engedélyért. Elmondta, hogy ezt a problémát a Megyei Jogú Városok Szövetsége a korábbi miniszterelnököknek is jelezte. Ilie Bolojan elődjétől, Marcel Ciolacutól azt a választ kapták, hogy a kormány voltaképp a polgármesterek védelmében jár el így. „Azt mondta nekünk, hogy titeket védünk, mert a szerencsejátékipari cégek nagyon erősek, és rengeteg bajt tudnának nektek okozni. Nekem nincs szükségem ilyen védelemre, én azt akarom, hogy azon a településen, amit én vezetek, a kifliárushoz hasonlóan a szerencsejátékipari cégek is kérjenek az önkormányzattól működési engedélyt. Ami engem illet, kijelentem: Sepsiszentgyörgyön nem kapnak működési engedélyt. Ez ilyen egyszerű” – mondta a polgármester.

Sepsiszentgyörgyön is le fognak állni beruházások

Az Anghel Saligny településfejlesztési program megnyirbálásáról Antal Árpád kijelentette: a költségvetési hiány mérsékléséhez a kiadáscsökkentő intézkedések részeként valóban szükség lehet egyes beruházások átütemezésére vagy befagyasztására. Szerinte logikus lépés a kormány részéről, hogy az EU helyreállítási alapjából finanszírozott projektekre összpontosít, mert ezeknek a megvalósítási határideje jövő év augusztus 31-e. Ezeknek a társfinanszírozása pedig önmagában is komoly terhet jelent az önkormányzatoknak és az államnak egyaránt. Ezért érthetőnek tartja a kormánynak azt a szándékát, hogy a kizárólag állami finanszírozású beruházások közül csak a befejezéshez közel álló vagy alapszükségleteket kielégítő projekteket támogassa a továbbiakban, a többit jegelje.

Másfelől Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint valamennyi leállított beruházás kellemetlenséget okoz a településeknek. „Gondoljunk csak bele, mit éreznek egy olyan utca lakói, amelyen félig felszedték az aszfaltot, és hirtelen leállnak a munkálatok, mert nem jön a finanszírozás” – magyarázta. Emellett szerinte igazuk van azoknak is, akik szerint a leállított beruházások konzerválása plusz költséget jelent. „Ez az a történet, ahol mindenkinek igaza van. Annak is, aki azt mondja, hogy a beruházásokból le kell valamennyit állítani, mert különben nem tudjuk lehívni az uniós pénzeket, és annak is igaza van, aki azt mondja, hogy minden leállított projekt a végén többe kerül, és a leállításuk kellemetlenségeket okoz. Tehát ebben a mixben kell valahogy az okos kompromisszumot megtalálni. Szerintem ez a legnagyobb kihívás most” – jelentette ki.

Antal Árpád szerint Sepsiszentgyörgy esetében négy olyan beruházás van, amit kizárólag a központi költségvetésből finanszíroznak. Az egyik a Sepsi Aréna mellett épülő új jégcsarnok, amelynek a munkálatai még nagyon az elején tartanak. Ezt a polgármester szerint várhatóan fel fogják függeszteni, és valamikor majd jövő év második felében indul újra. „Ez nem élet-halál kérdése. Nyilván fáj nekünk, mert szerettük volna elkészíteni az ifjúsági olimpiára” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a Saligny-program keretében csak utcafelújításokra kért pénzt a város, de a munkálatokat még nem kezdték el. A szintén állami finanszírozású bölcsődeépítési projekt viszont megy tovább, míg az ANL-s tömbházak építése függőben van. „De Sepsiszentgyörgyön 43 beruházásunk van folyamatban a helyreállítási alapból, tehát az arányokat nézve látszik, hogy nagyjából tízszer annyi uniós finanszírozású projektünk van, mint állami finanszírozású” – magyarázta az elöljáró.

A válság egy lehetőség is a decentralizáció felgyorsítására

Antal Árpád kifejtette azt is: az RMDSZ el tudja fogadni, hogy a válságból való kilábalás árát az önkormányzatok is fizessék meg, de ez történjen méltányosan. Szerinte ez a reformfolyamat egy lehetőség is az önkormányzatoknak a decentralizáció felgyorsítására, mert ilyenkor az állam könnyebben megszabadul hatásköröktől, intézményektől, vagy akár a vagyona egy részétől. „Nagyon fontos, hogy ez a folyamat egy igazságosabb közigazgatást eredményezzen. Messze vagyunk attól, hogy ideális módon működjön az önkormányzati világ, mindig lehet javítani. Persze biztos vagyok benne, hogy nagyon sok döntés fájni fog nekünk, önkormányzatoknak is” – nyilatkozta a polgármester.

Szerinte az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a válságból való kilábalás árát ne csak az önkormányzatok, a dolgozó „kisemberek”, a kis és közepes vállalkozások fizessék meg, hanem legalább ilyen mértékben a multinacionális vállalatok, a központi állami intézmények és a különböző privilégiumokkal rendelkező rétegek. A kormány körvonalazódó második deficitcsökkentő csomagja pedig ezekre is kiterjed.