Büntetőfeljelentést tettek civilek a parajdi sószennyezés miatti ökológiai katasztrófa ügyében
Súlyos környezeti károk, tömeges élőlény-pusztulás, intézményi káosz – ezért tett büntetőfeljelentést Márk-Nagy János ökológus és Szabó József természetvédő június 29-én a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő ügyészségen. A beadvány ismeretlen tettesek ellen irányul: a két bejelentő szerint azok a döntéshozók – legyenek állami intézmények vagy az általuk megbízott cégek – felelősek a Korond- és a Kis-Küküllő folyók súlyos sószennyezéséért, akiknek éppen a környezeti katasztrófa megelőzése lett volna a feladatuk.
A Transtelex megkeresésére Márk-Nagy János kifejtette: a feljelentés alapját egyfelől az akaratlagos, másfelől a hivatali mulasztásból bekövetkezett környezetszennyezés képezi, amit a védett élővilág pusztulása is súlyosbít. Mint elmondta, a Kis-Küküllő halállománya teljes egészében kipusztult – elpusztult például a kárpáti márna és több küllőfaj is –, de a teljes makrogerinctelen fauna is eltűnt. „Ez egy méreg – ezt a sót nem bírják ezek az élőlények. A hatása jól ismert, régóta kutatott. Ahol ilyen koncentrációban jelenik meg, ott minden elpusztul” – fogalmazott.
Márk-Nagy a felelősök között nevesíti a parajdi sóbányát működtető SALROM állami vállalatot, valamint a román vízügyi hatóságokat is. Az ökológus szerint a SALROM megbízásából eljáró alvállalkozó külön is előidézhette az ökológiai katasztrófa súlyosbodását azzal, hogy az ideiglenes gát lebontásával másodlagos szennyezést okozott, amely beindította a nagy koncentrációjú sólé lefolyását a folyók irányába – noha ezeket a gátakat korábban épp a vízügy építette. Márk-Nagy szerint mindez a kormányzati koordináció teljes hiányára utal. „Nem volt egy olyan válságstáb, amelynek lett volna egy koordinátora, aki minden intézményt kézben tartott volna. Ez a káosz is közrejátszott abban, hogy a kár ilyen mértéket öltött” – részletezte az ökológus.
Mint rámutatott, a környezetvédelmi hatóságok jelenlétéről sincs megerősített információ, noha a törvény értelmében a Garda de Mediu (Környezetvédelmi Őrség) köteles jelen lenni minden ilyen szennyezésnél, és részt kell vennie a kárelhárításban, valamint a kárfelmérésben. Hasonló módon elmaradt a védett területek élővilágának mentése is.
Az ökológus Facebook-bejegyzésében arra is kitért, hogy a parlament – kormánypárti többséggel, az RMDSZ tartózkodásával – június 25-én leszavazta az AUR kezdeményezésére felállítandó vizsgálóbizottságot, amely feltárhatta volna az ügy politikai és intézményi összefüggéseit. Az RMDSZ frakcióvezetője, Csoma Botond akkor azt mondta, hogy szerintük a minisztériumok már kivizsgálják az esetet, és az AUR javaslata csak „politikai balhékeresés”.
Márk-Nagy ezt az indoklást megkeresésünkkor súlyosan félrevezetőnek tartotta. Szerinte a bizottságban minden parlamenti párt képviseltette volna magát, így az AUR kisebbségben maradt volna. A testület felállítása épp azt mutatta volna, hogy „az ország választott tisztségviselői fontosnak tartják ezt az ügyet, és nyomást gyakorolnak a végrehajtó hatalomra”.
A parajdi sóbányánál május végén omlott be a bánya egy része, miután a hirtelen megáradt Korond-patak betört a tárnákba. A bánya azóta zárva tart, a turisztikai szezon gyakorlatilag véget ért. A szennyezett víz a Kis-Küküllőn, a Nagy-Küküllőn és a Maroson át már Magyarország vízi élővilágát is fenyegeti. A Hargita megyei prefektúra mérései szerint a Korond-patak sótartalma még mindig többszöröse a megengedett határértéknek, a Kis-Küküllő állapota pedig csak lassú javulást mutat.
Márk-Nagy azt is elmondta: tartanak attól, hogy a hatóságok megpróbálják elsikálni a politikai vagy intézményi felelősséget. „Azok az állami intézmények, amelyek ebben az ügyben közreműködtek vagy tétlenek maradtak, évek óta politikai kinevezettekkel működnek, gyakran RMDSZ-es pártkáderekkel a vezető pozíciókban. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni” – jelentette ki az ökológus.
A feljelentők azt várják az ügyészségi eljárástól, hogy konkrét személyek felelősségét is nevesítsék – és ha valóban történt bűncselekmény, induljon el végre a tényleges felelősségre vonás.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!