Gyerekjogokban Románia még mindig sereghajtó, Magyarország elég jól áll a KidsRights Index 2025 szerint

Románia 108. helyen van gyermekjogok betartását és a gyermekek általános jóllétét vizsgáló kutatás 194 országot rangsoroló listáján, messze Magyarország mögött, amely a 41. helyet foglalja el a KidsRights Index 2025 című, éves jelentés szerint. A dokumentum az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének öt fő területén vizsgálta a körülményeket: élet, egészségügy, oktatás, védelem, és a gyermekek jogait elősegítő környezet.

A KidsRights olyan mutatórendszert dolgozott ki, amely értékeli az államok gyermekjogi teljesítményét azokban az országokban, amelyekben erre vonatkozóan megfelelő adat áll rendelkezésre. Egyes témákról (pl. gyermekek elleni erőszak, menekült gyermekek kezelése) nincs elég adat, vagy azok nem megbízhatóak, ezért ezek a területek nem, vagy csak korlátozottan mérhetők és nem részei a kutatásnak.

Az eredménymutató index az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), valamint a Gyermekjogi Bizottság által közzétet adatokon alapszik és a következő változók eredményét tükrözi:

• Élethez való jog: az ötéves kor alatti halálozási ráta, a születéskor várható élettartam és az anyai halálozási arány
• Egészséghez való jog: alultáplált ötéves kor alatti gyermekek aránya, egyéves gyermekek átoltottsága, javított szennyvízelvezetést használó lakosság aránya (városi és vidéki), javított ivóvízforrást használó lakosság aránya (városi és vidéki)
• Oktatáshoz való jog: lányok és fiúk várható iskolában töltött éveinek száma, nemek közötti egyenlőtlenség a várható iskoláztatásban
• Védelemhez való jog: gyermekmunka előfordulása, serdülőkori szülések aránya és születések hivatalos anyakönyvezése
• A gyermekjogok érvényesülését támogató környezet: megkülönböztetés tilalma, a gyermek legfőbb érdekeinek figyelembevétele, gyermekjogokat biztosító jogszabályi háttér, gyermekjogokra szánt költségvetés legjobb elérhető szintje, a gyermek véleményének tiszteletben tartása / gyermekrészvétel, bontott adatok gyűjtése és elemzése, állam és civil társadalom együttműködése a gyermekek részvételének elősegítésére.

Ennek értelmében Románia az összesítésben a 108. helyen végzett, ami a tavalyi, 111. helyhez képest előremozdulást mutat, bár még így is csak a középmezőnybe sikerült bejutnia. Romániát Kelet-Timor és Törökország előzik meg, illetve Palesztin Állam és Suriname Köztársaság követik.

Részletesebb lebontásban: az élethez való jog szempontjából 64., az egészséghez való jog szempontjából 107. Ami az oktatást és a védelmet illeti 77. illetve 65., a gyermekjogok érvényesülését támogató környezetet figyelembe véve azonban a lista végéhez közeledő, 158. helyet foglalja el.

Ehhez képest Magyarország – bár napirendjét gyermekvédelmi botrányok árnyékolták be az utóbbi időben – sokkal előrébb helyezkedik el, a 41. sorban, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek után és San Marino előtt. Az egyes változók szerint: az élethez való jog listáján 52., ezzel szemben, egészségügyi szempontból a lista elején, a 7. helyen áll, oktatás és védelem tekintetében egyaránt 51., és végül a jogérvényesítési környezet megteremtésének szempontjából a 86. A tavalyi listán Magyarország a 43. helyen szerepelt.

A lista első öt helyét Görögország, Izland, Luxemburg, Németország és Monaco foglalják el, ebben a sorrendben. Legutolsó helyen Afganisztán áll, előtte Dél-Szudán, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Guinea.

Litvánia az év legnagyobb nyertese, 92 hellyel előrelépve a 112.–ről a 20. helyre, egy év alatt, főként a jogérvényesítést támogató környezet megalkotásában elért előrelépései miatt.

Ez azt is mutatja, hogy gyors és látványos javulás is lehetséges, ha az állam valóban prioritásként kezeli a gyermekjogokat.

Jelentős visszaesés Mexikó (‑87 hely) esetében figyelhető meg, ugyancsak az ebben a kategóriában érzékelhető változások miatt.

A KidsRights Index 2025 jelentése szerint Románia gyenge eredményeit részben a gyermekjogokat támogató környezet hiányosságai magyarázzák. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága már 2017-ben aggasztó hiányosságokat rögzített: az iskolai szegregáció, a menekült gyermekek helyzetének megoldatlansága és a civil szervezetek bevonásának hiánya mind hozzájárultak a mostani 158. helyezéshez ezen a területen. Ezzel szemben Magyarország a gyermekek egészséghez való jogának biztosításában kiemelkedő: a 2024-es 12. helyről 2025-ben már a 7. helyre lépett előre. Ugyanakkor a jelentés arra is figyelmeztet, hogy a mentális jóllétet érintő adatok mindkét ország esetében hiányosak, így a fiatalokat érintő pszichés válság valódi mértékéről továbbra sincs átfogó kép. A digitális környezet hatásai – különösen a közösségi média – minden országban éreztetik hatásukat, de az ehhez szükséges szabályozás és adatgyűjtés jelenleg egyik országban sem tekinthető kielégítőnek.

A technológiai fejlődés kapcsán a jelentés rávilágít a fiatalok mentális egészségét érintő válságra: világszerte a 10–19 évesek 14%-a mentális problémákkal küzd, miközben az öngyilkosság a 15–29 évesek körében a harmadik vezető halálok. Ezek a számok alulbecsültek, mivel sok országban a megbélyegzés és az adatgyűjtés hiányosságai miatt nincs pontos rálátás a helyzet súlyosságára.

Az Index készítői szerint egyébként a legnagyobb akadályt a hiteles adatok hiánya jelenti: jelenleg csak Mongóliából állnak rendelkezésre részletes mutatók a gyermekek mentális állapotáról, és várhatóan még évekbe telik, mire globálisan összehasonlítható adatok állnak rendelkezésre. Ez azt is jelenti, hogy egyes országok – köztük Románia – esetében a valós helyzet akár rosszabb is lehet, mint amit a rangsor sugall.

Visszatérve a digitális környezet hatására, különösen a közösségi média nem biztosít elegendő védelmet, ez pedig kihat a gyerekek mentális jólétére. Sok ország korlátozza vagy tiltja a gyerekek digitális hozzáférését, de ezek az „ad-hoc” tiltások hátrányosak lehetnek, mivel nem csak a káros, de a hasznos tartalmakhoz való hozzáférést is ellehetetlenítik, elszigeteltséghez és ezáltal szintén mentális problémák kialakulásához vezethetnek.

Az Index példaként említi Ausztráliát, ahol 2025 végétől teljesen betiltják a 16 éven aluliak számára a közösségi média használatát. A jelentés szerint azonban az ilyen általános tilalmak könnyen sérthetik a gyermekek hozzáférési, magánéleti és fejlődési jogait – ezért sokkal inkább gyermekbarát, differenciált szabályozásra van szükség.

A kormányoknak kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmazniuk: miközben fontos a biztonság, a gyermekek részvételi és magánélethez való jogát is tiszteletben kell tartani.

A jelentés felszólítja fel a kormányokat, civil társadalmat, pénzügyi intézményeket és vállalatokat:

• erősítsék a gyermekjogokat támogató intézményi és jogi hátterét,
• gyűjtsenek megbízhatóbb adatokat a legfontosabb gyermekjogi témákról,
• fókuszáljanak a mentális egészségre, digitális biztonságra és klímavédelmi intézkedésekre,
• alakítsanak ki kiegyensúlyozott és gyermekközpontú online szabályozási kereteket