Daniel David a csökkentett ösztöndíjakról: Egy racionális diák a helyemben ugyanígy cselekedne

Daniel David oktatási miniszter megértéssel viszonyul azokhoz a diákokhoz, akik a tanulmányi ösztöndíjak csökkentése ellen tiltakoznak, de hangsúlyozza: jelenleg hatalmas a nyomás az állami költségvetésen, és azt, hogy milyen döntéseket hoznak, a pénzügyi fenntarthatóság határozza meg – idézi a Hotnews.ro az oktatási minisztert.

„Ha a helyükben lennék, én is tiltakoznék. Ahogy abban is biztos vagyok, hogy egy racionális és tisztességes diák, ha az én helyemben lenne, ugyanúgy cselekedne, mint én. Egy miniszter nem mindig azt teszi, amit szeretne, hanem azt, amit tennie kell. Ez az igazság” – mondta a miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

„2022-ben még nagyon alacsonyak voltak az ösztöndíjakra szánt összegek, de 2023-tól már érvénybe léptek az új törvény rendelkezései. 2024-ben ezek hatása teljes egészében érezhető az év folyamán, és ez így lesz 2025-ben is. Mit látunk? Nagy növekedés történt 2022 és 2023 között, majd még látványosabb emelkedés 2023 és 2024 között. Románia ma már azon országok közé tartozik, amelyek a legerősebb állami ösztöndíjrendszert kínálják – mind a középiskolai, mind az egyetemi oktatásban.”

A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ösztöndíjak kifizetése jelenleg hatalmas terhet jelent az állami költségvetés számára:

„Oktatási miniszterként mindig azt fogom mondani: ha valaki pénzt akar adni az oktatási rendszernek, örülök neki. Nem bírálom azokat, akik előttem voltak. De az ilyen mértékű növeléseknél mindig figyelni kell arra, hogy fenntartható-e a rendszer. Még gazdasági válság nélkül is nehéz egy ekkora ösztöndíjrendszert fenntartani. Örülök, hogy próbáljuk fenntartani, de be kell látni, hogy ez komoly teher a költségvetésnek. Válsághelyzetben pedig még bonyolultabb: akkor is, ha szeretnénk, egyszerűen nincs honnan adni.”

Új kritériumok a tanulmányi ösztöndíjaknál

A miniszter kiemelte, hogy a szociális ösztöndíjak megőrzését prioritásként kezeli, hiszen ezek segítenek megelőzni az iskolai lemorzsolódást. A tanulmányi ösztöndíjakat viszont újra kell gondolni, mert a jelenlegi rendszer nem fenntartható.

A javaslat szerint 2025-től csak a diákok 15 százaléka kaphat tanulmányi ösztöndíjat egy adott osztályon belül, és ehhez legalább 9-es tanulmányi átlagot kell elérniük (a jelenlegi küszöb 9,50, de a 30 százalékos korlátozást gyakran túllépték). A miniszter szerint szükség lesz másodlagos válogatási szempontokra is, ha túl sok diák éri el a minimális feltételt.

„A nyugati országokban – például Németországban – az ösztöndíjasok aránya általában 10–15 százalék között mozog. Mi nagyon bőkezűek voltunk, de ez nem tartható fenn” – fogalmazott.

A 2024–2025-ös tanévben jelenleg négyféle ösztöndíjat kaphatnak a diákok az általános és középiskolákban: érdemösztöndíjat, olimpiai kiválósági ösztöndíjat, szociális ösztöndíjat és technológiai ösztöndíjat. Egyetemen pedig tanulmányi, szociális, különleges teljesítményért járó és alkalmi segély jellegű ösztöndíjak is léteznek, amelyeket az egyetemek számára elkülönített alapokból fizetnek.

A miniszter szerint a rendszert egyszerűsíteni kell, ezért a következő tanévtől csak kétféle ösztöndíjat tartanának meg: a tanulmányi ösztöndíjat és a szociális ösztöndíjat.

Azoknak a diákoknak, akik az olimpiai versenyeken kiemelkedő helyezést érnek el, nem adnának ösztöndíjat, de cserébe nagyobb, egyszeri pénzjutalmat kapnának a sikerükért.

A miniszter hangsúlyozta: a végleges döntéseket még nem hozták meg, azokat várhatóan a miniszterelnök fogja bejelenteni, más költségvetést érintő intézkedésekkel együtt.

„Az oktatás nem az egyetlen és valószínűleg nem is a legnagyobb mértékben hozzájáruló terület a költségvetési hiány csökkentéséhez, de mi is ott vagyunk” – zárta nyilatkozatát Daniel David.