Ilie Bolojan a bizalmi szavazáskor: Illő, hogy bocsánatot kérjünk a polgároktól az ország jelenlegi helyzetéért

Hétfő délután új szakaszba lépett a romániai kormányalakítás: Ilie Bolojan kijelölt miniszterelnök és kabinetje megjelent a parlament két házának együttes ülésén, hogy bizalmi szavazást kérjenek a kormányprogramra és a miniszteri névsorra. Az események szokatlanul gyors ütemben zajlanak: hétfő délelőtt még csak a koalíciós megállapodást írták alá a pártok, délutánra pedig már minden minisztert meghallgattak a szakbizottságok, amelyek egyöntetűen kedvező véleményt adtak róluk.

A parlamenti vita utáni szavazáson Ilie Bolojan kormánya hétfő este hivatalosan is bizalmat kapott. A szavazás eredménye: 301 igen, 9 nem, tartózkodás nélkül – miközben a szükséges többséghez 233 szavazat is elegendő lett volna. Az AUR és több ellenzéki képviselő bojkottálta a szavazást. A beiktatás után Bolojan megköszönte a bizalmat, és kijelentette: a kormány „a román polgárok szolgálatában” fog dolgozni.

Ez azt jelenti, hogy az új kormány akár már hétfő este hivatalba léphet, miután a parlamenti szavazást követően Ilie Bolojan és csapata leteszi az esküt az államfő előtt a Cotroceni-palotában. A gyorsított eljárás hátterében az is áll, hogy Nicușor Dan államfő kedden nemzetközi útra indul, és elengedhetetlen, hogy Románia addig teljes jogú külügy- és védelmi miniszterekkel képviseltethesse magát a Hágai NATO-csúcson.

A kormány beiktatásának napja nem csupán technikai mérföldkő, hanem az új, reformokra épülő kormányzás indulópontja is lehet – legalábbis a politikai nyilatkozatok szerint.

Mit mondott Ilie Bolojan?

A kijelölt miniszterelnök parlamenti beszédében egyértelművé tette: az új kormány célja a mélyreható reform, nem a status quo fenntartása. Hangsúlyozta, hogy a változásnak a politikai osztályban és az államapparátusban kell kezdődnie, nem a hétköznapi embereken csapódhat le a felelősség. „Vállalom ezt a tisztséget annak teljes tudatában, milyen helyzetben van az ország. A reformokat az állami rendszerrel és a politikai klientúrával kezdjük” – mondta Bolojan.

Beszédében három fő irányt jelölt ki:

• Rend a közpénzügyekben
• Jó kormányzás, hatékonyság
• Tisztelet az állampolgárok iránt

Kiemelte, hogy az ország veszélyes költségvetési egyensúlytalanságba sodródott, és ha nem történnek felelős döntések, annak hosszú távú társadalmi és gazdasági következményei lesznek:

„Tudatában vagyunk, hogy bizonyos döntéseink nem lesznek népszerűek. De ezek hiányában Románia pénzügyi bizonytalanságba kerülne, aminek komoly ára lenne az emberek és a vállalkozások számára.”

Hangsúlyozta, hogy a reformok nem ígéretek, hanem konkrét változások lesznek – a közszféra átvizsgálásával, intézményi auditokkal, a minisztériumi struktúrák csökkentésével és a „helyfoglaló” pozíciók megszüntetésével kezdve. „Románia nem mehet tovább azon az úton, amelyen eddig haladt. Ez a mandátum a reformról és az újjáépítésről szól. Ez nem üres szólam – valódi változások lesznek, amelyek a politikai osztályban és a közintézményekben kezdődnek.”

Az állampolgárokhoz bocsánatkérést intézett:

„Illő, hogy bocsánatot kérjünk a polgároktól az ország jelenlegi helyzetéért.”

A költségvetési hiány 9 százalék fölé emelkedett, ami szerinte azonnali, határozott lépéseket követel. Az állam nem élhet tovább hitelből, és nem építheti működését hamis ígéretekre. „Egy modern államnak fizetnie kell az adósságait, be kell tartania a vállalásait, és nem szabad hazudnia a polgárainak.”

Bolojan szerint Románia válaszút előtt áll: vagy elindul a reformok útján, vagy tovább süllyed a pazarlásban, az intézményi bénultságban és a társadalmi bizalmi válságban.

„Románia előtt ott a lehetőség egy új irányra. Ne pazaroljuk el ezt az esélyt.”

Beszéde végén lelkiismereti szavazásra kérte fel a parlament tagjait, és azt ígérte: a kormány nem beszédekkel, hanem döntésekkel fog dolgozni. „Kormányunk a tettek kormánya lesz, nem a szavaké. Tudjuk, hogy nehéz lesz, de mellettünk áll az igazság, a szükségszerűség és az akarat, hogy helyesen cselekedjünk.”

Mit mondtak a pártok?

A koalíciós pártok képviselői a parlamenti vitában sorra jelezték támogatásukat Ilie Bolojan kormánya iránt, ugyanakkor különböző hangsúlyokkal fogalmaztak meg elvárásokat, üzeneteket és figyelmeztetéseket.

Az USR elismerte, hogy a jelenlegi helyzet „furcsa”, hiszen azok a pártok is részesei a koalíciónak, akik korábban a problémák forrásai voltak. Ugyanakkor lehetőséget látnak ebben a helyzetben, és jelezték, hogy a kormány támogatása mellett a reformokat tartják elsődlegesnek. Cătălin Drulă szerint „a korábbi kormányzó pártoknak össze kell takarítani maguk után a szemetet”.

A PNL vállalta az elmúlt öt év kormányzását, és most a megoldás része kíván lenni. Daniel Fenechiu szerint a liberális párt nem fut el a felelősség elől, és olyan politikák bevezetését ígéri, amelyek az országot a román állampolgárok által elvárt irányba viszik.

Az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor nyilatkozata szerint a kormány akkor lehet „áldozati”, ha nem tudja visszanyerni az emberek bizalmát, de ha eredményeket mutat fel, akkor nem erről lesz szó. Szerinte a kabinetnek „biztos pontnak kell lennie a bizonytalanságban”.

A PSD ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu bejelentette, hogy a PSD hosszú távra készül a kormányzásban, céljuk pedig egy stabil és fejlődő Románia. Kiemelte, hogy a programjukban megőrizték a kis- és közepes jövedelműek támogatását, és folytatják a nagyberuházásokat. Ugyanakkor jelezte: „döntések lesznek és intézkedések – de nem minden áron”.

Az AUR részéről Petrișor Peiu azt vetette a kormánypártok szemére, hogy azok, akik elrontották az országot, most büntetlenül maradnak, miközben mások fizetik meg az árát. George Simion a kormányt „FSN–USR koalíciónak” nevezte, és azt mondta: „nem hiszem, hogy megérik az év végét”. Ezután az AUR-frakció elhagyta az üléstermet.

Mi történt a miniszterjelöltek meghallgatásán?

A hétfői nap egyik leglátványosabb mozzanata a villámgyors meghallgatási sorozat volt a parlament szakbizottságaiban: mind a 18 tárcavezető-jelöltet néhány óra leforgása alatt hallgatták meg. Minden miniszter kedvező véleményezést kapott, még azok is, akik komoly vitákat váltottak ki hozzáértésük vagy tapasztalatuk hiánya miatt.

Oana Țoiu, az USR külügyminiszter-jelöltje az egyik legvitatottabb név volt. Az AUR képviselője gúnyosan emlékeztetett, hogy korábban „ez a tárca Ghica, Kogălniceanu, Titulescu nevéhez fűződött, ma pedig Oana Țoiuhoz került”. Támadások érték, amiért nincs klasszikus diplomáciai háttere, de ő erős nemzetközi fókuszt ígért, külön kiemelve a moldovai és ukrán EU-integráció támogatását.

Diana Buzoianu (környezetvédelem – USR) és Tánczos Barna, volt RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter között éles, de szakmai párbeszéd alakult ki a medve-konfliktus kapcsán. Buzoianu hangsúlyozta: „Az emberek élete elsőbbséget élvez, de a biodiverzitás védelme is fontos. Egyensúlyt kell találni.”

Florin Manole (PSD, munkaügy) meghallgatásán több mint tíz kérdés hangzott el, a bizottság kénytelen volt meghosszabbítani az időkeretet. Manole külön kiemelte: célja, hogy nőjön a foglalkoztatás, csökkenjen a munkanélküliség, és az állami szolgáltatások közelebb kerüljenek a rászorulókhoz.

Alexandru Nazare (PNL, pénzügy) a meghallgatáson kijelentette: „Nem halogathatjuk tovább az adóhatóság digitalizálását. Az ANAF jelenleg diszfunkcionális.” Tervei között szerepel az integritási tesztek bevezetése, a túlburjánzó vezetői rétegek csökkentése és a célzott adóellenőrzések megerősítése – de nem a kisvállalkozók kárára, hanem a nagypályás elkerülők ellen.

Cseke Attila (RMDSZ, fejlesztési tárca) konkrét lépéseket ígért a pazarló állami struktúrák visszavágására: például azt javasolja, hogy 1500 lakos alatti településeken szűnjön meg a felesleges alpolgármesteri pozíció, és hogy a köztisztviselői prémiumrendszert teljesítményalapúvá tegyék.

Ciprian Șerban (PSD, közlekedés) beszámolt arról, hogy 2028-ig teljesen kiépülhet a gyorsforgalmi kapcsolat a Fekete-tenger és Közép-Európa között. A közúti, vasúti, légi és vízi szektorban egyaránt nagy volumenű fejlesztéseket ígért.

Radu Marinescu (PSD, igazságügy) közölte: a „Justiția Cartiere” nevű bírósági komplexum megépítése stratégiai prioritás, de emellett a bíróságok és ügyészségek területi újragondolását is célul tűzi ki. Hangsúlyozta a függetlenség és a minőségi igazságszolgáltatás fenntartását.

Ionuț Moșteanu (USR, védelem) a biztonságpolitikai kihívásokra utalt, de közölte: „Nemcsak fegyverekre van szükség, hanem arra is, hogy a hadsereg közelebb kerüljön az állampolgárokhoz.” Havi sajtótájékoztatókat, átlátható költségvetést és toborzási kampányokat ígért.

Néhány jelölt meghallgatása közben komoly feszültségek alakultak ki, különösen a munkaügyi, külügyi és az igazságügyi bizottságokban. Több párt – különösen az AUR és a SOS România – politikai performanszot csinált a meghallgatásokból, gyakran szakmai kérdések helyett ideológiai vagy identitáspolitikai támadásokkal operálva.