Asztalos Csabát jelöli az RMDSZ alkotmánybírói tisztségre – eldőlni látszik a három megüresedő CCR-szék sorsa

Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője hivatalosan is megerősítette, hogy a szövetség Asztalos Csabát jelöli az alkotmánybíróság (CCR) bírói tisztségére, amelyre a képviselőház jogosult új tagot választani. A kilenctagú testület három bírójának kilencéves mandátuma idén júliusban lejár, ezért a képviselőháznak, a szenátusnak és az államfőnek egy-egy új tagot kell kineveznie. A képviselőház Varga Attila helyére választ új bírót, és az RMDSZ korábbi politikai egyezségeinek megfelelően ez a pozíció az általa támogatott jelöltnek jár. A szenátus a PSD jelöltjei közül választ – jelenleg Robert Cazanciuc és Mihai Busuioc neve merült fel –, míg az államfő, Nicușor Dan, Livia Stanciu utódjáról dönt majd.

Asztalos Csaba jogász, kisebbségi jogvédő és a diszkriminációellenes közpolitikai fellépés egyik legismertebb romániai alakja. 1974-ben született Nagybányán, a helyi magyar tannyelvű Mihai Eminescu Líceumban érettségizett, majd jogot tanult a Nagyváradi Egyetemen. Később posztgraduális tanulmányokat folytatott a David Ogilvy Közigazgatási Egyetemen, valamint nemzetközi jogból doktorált Bukarestben.

2002-ben nevezték ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagjává, majd 2005-ben az intézmény elnökévé. Hivatali ideje alatt számos, nagy visszhangot kiváltó döntést hozott: legismertebb a 2006-os határozat, amely a vallási szimbólumok jelenlétét korlátozta volna a romániai iskolákban. Asztalos következetesen síkra szállt a vallásszabadság, a világnézeti semlegesség és az egyenlő bánásmód elvei mellett. Számos esetben felszólalt a politikai befolyásolás, az LMBTQ-közösséget érő diszkrimináció, illetve a romák és más kisebbségek elleni előítéletek ellen. 2012-ben fizikai támadás is érte Bukarestben, miután a CNCD a Steaua fociklubnál tapasztalt rasszista megnyilvánulásokat bírálta.

A képviselőház június 25-én tartja a szavazást az új alkotmánybíró kinevezéséről, Varga Attila mandátumának lejártával. Asztalos Csaba megválasztásához egyszerű többség szükséges, amelyet az RMDSZ várhatóan a koalíciós partnerek – elsősorban a PNL és a PSD – támogatásával biztosítani tud. Ugyanakkor még zajlik a verseny a másik két CCR-pozícióért: a szenátus által kinevezendő bírói helyre a PSD jelöltjei Robert Cazanciuc és Mihai Busuioc, míg az államelnöki kinevezésnél az egyik esélyes a jogászprofesszor Ștefan Deaconu.

Az államfő, Nicușor Dan eddig nem nevezett meg hivatalos jelöltet az Alkotmánybíróság harmadik megüresedő helyére, de nyilvánosan kijelentette: olyan apolitikus szakembert keres, aki kiegyensúlyozott szemléletet képvisel, és megerősíti a CCR függetlenségét. Azt is elmondta, hogy már elkészült egy névsorral, amelyből választani fog. A sajtóban Cristi Dănileț, a közéletben aktív, reformpárti bíró neve merült fel lehetséges jelöltként, de ezt hivatalosan az elnöki hivatal egyelőre nem erősítette meg. A döntés a következő napokban várható.

Az alkotmánybíróság bíráit kilenc évre nevezik ki, újraválaszthatóság nélkül. A következő hónapokban nemcsak az Alkotmánybíróság összetétele változik meg jelentősen, hanem az új bírók politikai háttere is hosszú távon meghatározó lehet. A CCR szerepe ugyanis nem csupán az alkotmányosság őrzésére korlátozódik, hanem közvetve befolyásolhatja a demokratikus folyamatokat is – például választási törvények, kampányszabályok, pártfinanszírozási rendelkezések vagy politikai pluralizmust érintő viták esetén. Mivel a most kinevezett bírák kilencéves mandátummal 2034-ig hivatalban maradnak, döntéseik kihatással lehetnek nemcsak a 2028-as választási ciklusra, hanem a következő évtized román politikai működésére is.