Kilencven lejért bérel önkormányzati lakást a Vatra Românească Kolozsvár főterén, az RMDSZ hallgat

A Vatra Românească szélsőségesen nacionalista és magyarellenes szervezet havi kilencven lejért bérel lakást Kolozsvár központjában az önkormányzat épületében. A Vatra volt az a szervezet, amely többek között 1990-ben a magyarok elleni erőszakra uszított Marosvásárhelyen, és elindította Gheorghe Funar egykori nacionalista kolozsvári polgármester politikai pályáját. A cikkből kiderül, hogy a fasiszta szervezet nevetségesen olcsó bérleti szerződésének meghosszabbítását Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere sem ellenezte szavazatával.

A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén, amikor szóba került a magyarellenes és szélsőjobboldali retorikájáról ismert szervezet bérleti szerződésének meghosszabbítása, parázs vita alakult ki. A 90 négyzetméteres, városközponti ingatlant továbbra is 0,90 lej/négyzetméteres áron, vagyis szinte ingyen használhatják, miután a tanács – kétórás heves vita után – 19 igen szavazattal elfogadta az erről szóló határozatot.

Az ülésen Emil Boc polgármester azzal érvelt a bérleti szerződés meghosszabbítása mellett, hogy nem lehet politikai alapon „elhallgattatni” egy szervezetet, amelyet a román állam nem tiltott be. „Ne tegyük a városunkat partizán módon hátralépővé! Ne tegyük zárttá, amikor épp a legnyitottabb kultúrájú város vagyunk Romániában” – mondta a polgármester, aki szerint „ha nem tetszik, amit egy szervezet mond, azt a szavazók döntik el, nem mi, politikusok”.

A döntés hatására Szakáts István civil aktivista a közösségi médiában úgy fogalmazott: „kvázi-fasizmus a kolozsvári polgármesteri hivatal támogatásával”. Felidézte, hogy a Vatra Românească név a marosvásárhelyi 1990-es etnikai összecsapások, sőt „atrocitások, pogromok” emlékét idézi benne, és emlékeztetett arra is, hogy a Vatra tiszteletbeli elnöke, Iosif Constantin Drăgan – akit a Vasgárda pénztárosaként is emlegettek – Kolozsvár díszpolgára.

Az USR tanácsosai és a SENS képviselői arra kérték Emil Bocot, hogy vegye le a napirendről a szerződés meghosszabbítását, mivel a Vatra Românească a nyilvánosan elérhető információk alapján szélsőjobboldali, revizionista, magyarellenes és antiszemita nézeteket terjeszt, tevékenysége pedig ellentétes Kolozsvár európai és multikulturális szellemiségével.

Mindezek ellenére a határozatot végül megszavazták – az RMDSZ alpolgármestere, Oláh Emese sem szavazott ellene, csupán arra hivatkozott, hogy jogilag nem volt akadálya a hosszabbításnak, és kijelentette, hogy politikai alapon nem minősíthetik a kérelmezőt.

A döntés tehát formálisan „törvényes” volt – de súlyos kérdéseket vet fel arról, milyen történelmi felelősséget vállal vagy nem vállal a kolozsvári önkormányzat, amikor egy ilyen múltú és jelenű szervezetet továbbra is közpénzből támogat.

A Vatra már a debütálásától kezdve szélsőségesen nacionalista retorikát folytatott, az 1990-es marosvásárhelyi magyar-román összecsapáskor is fontos katalizátora volt a magyarok elleni agressziónak. A portál szerint a szervezet ugyan nem volt politikai párt, de az általa létrehozott Román Nemzeti Egység Párt (PUNR) voltaképpen a Vatra politikai helytartója volt, és ez a párt indította el Gheorghe Funart a politikai pályán. Funar 1992 és 2004 között volt Kolozsvár polgármestere, akiről a legtöbb embernek a románzászló-rengeteg és a piros-sárga-kékre festett szemeteskukák jutnak az eszébe.

A hírre, hogy a Vatra potom pénzért, 90 (kilencven) lejért bérel lakást Kolozsvár főterétől nem messze, a Deák Ferenc (Bulevardul Eroilor) utca 2. szám alatt, több portál felfigyelt, miután a városi tanács ülésének napirendi pontjai között megjelent a bérleti szerződés meghosszabbítására vonatkozó kérés. A PressOne portál alapos cikkben járta körül a történetet, és rámutatott: a bérleti szerződést még 25 évvel ezelőtt kötötték, amelyet pénteken újabb öt évre meghosszabbítanak. A szerződés pozitív elbírálásának indoklása, hogy a Vatra Românească „közérdekű tevékenységet folytat”.

A portál egy tevékenységi beszámolóra hivatkozva azt írja, a közhasznúság megállapításának a szervezet elmúlt négy évben szervezett eseményei az oka. Olyan, úgymond „tudományos előadásokról” van szó, mint A marosvásárhelyi destabilizálási kísérlet, a Románia tönkretétele, a Hungarista provokációk, a Magyar irredentizmus, vagy A magyar kultúra napja mint hungarista megnyilvánulás című előadások. A portál szerint ezeken kívül a Vatra különböző rendezvényeket szervezett Călin Georgescu szuverenista ideológiájának népszerűsítéséért.

A portál szerint Oláh Emese, RMDSZ-es kolozsvári alpolgármester tartózkodott a június elején tartott szavazáson, és pusztán sajnálkozott a Vatra Românească szélsőséges tevékenysége miatt.

Kolozsvár polgármesteri hivatalának vegyes bizottsága ugyanis ülésezett a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadásáról, ahol az RMDSZ-es önkormányzati képviselők nem vetették fel a problémát, vagyis hogy egy szélsőséges, magyarellenes szervezet a huszonöt évvel ezelőtti árszabás alapján bérel önkormányzati lakást 90 lejért, írja a portál.

A Vatra bérleti szerződésének meghosszabbítása mellett nyolcan szavaztak, egyedül az USR képviselője, Alexandra Oană szavazott a hosszabbítás ellen, ketten tartózkodtak. Oană szerint „az ilyen városi tulajdonú helyiségek alacsony bérleti díjjal történő automatikus hosszabbítása, sok esetben 20-25 éven keresztül, anélkül hogy újraértékelnénk ezek közösségi hasznát vagy piaci értékét, nem szolgálja a közérdeket.” Az USR-s képviselő arról is beszélt, „sok ilyen szerződés az 1990–2000-es évekből származik, és automatikusan meghosszabbították őket anélkül, hogy felülvizsgálták volna a kedvezményezettek teljesítményét.”, idézte Oanăt a PressOne.

Az USR-s képviselő arról is beszélt, hogy a Vatra lakása körüli vitán elhangzottakat nem is jegyzőkönyvezték becsületesen. Elmondása szerint kérte, vegyenek jegyzőkönyvbe mindent, amit mond, ehelyett kapott tizenöt percet, hogy maga írja le, amit jegyzőkönyveztetni akar. „Így a jegyzőkönyvbe csak az a néhány megjegyzés került be, amit 15 perc alatt le bírtam írni, mivel időszűkében voltunk.”, mondta Oană.

A portál felidézi, a korábban említett „tudományos” előadások mellett az elmúlt öt évben a polgármesteri hivataltól bérelt helyiségben bemutatták Gheorghe Funar könyveit is, például a Geták írását (Scrierea Geților). Ugyanott egy másik kötetet is bemutattak, amit Florin Țene írt. Fia, Ionuț Țene a kolozsvári polgármesteri hivatal munkatársa, akiről februárban írtuk, hogy legionárius eszméket mentegetett, összeesküvés-elméleteket terjesztett és Călin Georgescut a szabadság harcosának nevezte egy hírportál Facebookon közvetített élő adásában. Țene emellett egy nacionalista szócső, a Napoca News alapítója is.

Februárban a Vatra kolozsvári elnöke, Ioan Traian Balotă a helyi sajtóban a szervezet „szuverenista irányzatba való beilleszkedéséről” írt összegző cikket. Nyilvános kommunikációjában a Vatra az 1989-es forradalomra mint puccsra utal, amelyből „a román nép több évszázados ellenségei” próbáltak hasznot húzni. Az RMDSZ-t „a magyarok revizionista, irredenta és fasiszta szervezeteként” írja le cikkében Balotă.

A Vatra a nyilatkozatai szerint az 1990-es marosvásárhelyi „reakciójával” Erdély „elmagyarosítása” ellen lépett fel, és a régió Magyarországhoz való csatolását akarta megakadályozni. Ez végül magyarok és románok véres összecsapásához vezetett, melynek sebesültjei és halálos áldozatai is lettek.

A PressOne telefonon megkereste Balotăt, aki a portálnak azt mondta, szerinte a szóban forgó bérleti szerződést minden bizonnyal politikai okokból támadják. Azt mondta, a Vatra Românească jelenleg húsz tagú, de a tagok folyamatosan öregednek, meghalnak, fiatalok pedig nem csatlakoznak, mert a szervezet nem segíti őket a szakmai fejlődésben. Emellett természetesen a „folyamatos globalista nyomással” is indokolta, hogy a nacionalista szervezet egyre inkább elfogyóban van.

„Soha nem támadtuk sem a zsidókat, sem a magyarokat,

csak azokat az eseményeket, amelyek elfogadhatatlanok voltak a magyarok részéről, amikor hatalmon voltak Erdélyben, a dualizmus idején”, mondta Balotă. A Vatra elnöke szerint a magyar kisebbség „helyes” viselkedése az lenne, ha beilleszkedne a román kulturális térbe, majd hozzátette,

„őrizzék meg nemzeti identitásukat, nincs ellenemre, ünnepeljenek visszafogottan, ne zavarjanak, és ne szervezzenek olyan eseményeket, amelyek bosszúságot okoznak a többségnek.”

A PressOne idézi Doina Cornea visszaemlékezéseit, amelyben Dumitru Pop, a Vatra egykori vezetőjének gondolatait lehet olvasni. Pop elmondása szerint a Vatra kezdetben kulturális szerveződés volt, de aztán a Securitate egyre jobban belefolyt a szervezet működésébe. „Nagy tömeg csatlakozott hozzánk, és mire észbe kaptunk, tele lettünk szekusokkal. Ma ők parancsolnak”, mondja Pop a kilencvenes évek Vatrájáról.

A portálnak Gáspárik Attila arról beszélt, hogy szerinte Emil Boc, jelenlegi kolozsvári polgármester „nincs messze Funartól. Csak elegánsabban fogalmaz, jobban csomagolja, de a kisebbségek nem érdeklik.” A színész, egyetemi oktató a portálnak arról is beszélt, a vásárhelyi fekete március idején 25 éves volt, és ő többedmagával próbálta a tömeget hazaküldeni, meggyőzni az embereket, sikertelenül. Elmondta, a félelem az emberekben sokkal erősebb volt.

A PressOne emlékeztet, 1995-ben Ion Iliescu, Románia akkori elnöke dicsérte a szervezetet, mondván, a Vatra „kiegyensúlyozó tényezőként és a hazafias érzés bátorítójaként lépett fel Marosvásárhelyen”, és „ébren tartotta nemzeti egységtudatot”. 2010-ben egyébként Marosvásárhelyen a Noua Dreaptă a Vatrával közösen szervezett december 1-én felvonulást „a magyar szeparatista nyomás ellen”.