Románia toplistás a fiatalok munkanélkülisége terén

Négy év alatt jelentősen nőtt a fiatalok munkanélkülisége Romániában, az ország az EU-ban a tizedik helyről a harmadik helyre ugrott fel ebben a tekintetben az Eurostat adatai alapján. A HotNews.ro által kérdezett szakértők szerint a képlet viszont nem ennyire egyszerű: a képet árnyalják az informális gazdaságban dolgozók, vagyis azok, akik illegálisan, papírok nélkül dolgoznak, de egyre több olyan fiatal van, aki egyáltalán nem akar dolgozni, mert szabadon akar élni.

Az Eurostat szerint a fiatalok (15–24 évesek) körében mért munkanélküliségi ráta átlagosan körülbelül 24%, ezzel Románia Spanyolország és Svédország mögött van. A vidéki térségekben azonban Romániában meghaladja a 30%-ot a fiatalok munkanélkülisége. Ez az arány viszont olyanokat is takar, akik valójában dolgoznak, csak papírok nélkül, és így nem lehet őket mérni. A decemberi adatok szerint egyébként a 25 alatti fiatalok terén Románia az első helyen állt az EU-ban.

A feketén dolgozók is „munkanélküliek”

Romániában – Spanyolországhoz hasonlóan – „a fiatalok munkanélkülinek számítanak, de valójában nem azok” – mondja Cătălin Ghinăraru, a portálnak nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő, aki elmagyarázza, mit jelent a párhuzamos gazdaság, „amelynek mérete nőtt és sokszínűbbé vált”. A formális gazdaság növekedése „magával húzza” az informális gazdaságot is. Sok fiatal statisztikailag munkanélküliként szerepel, de a párhuzamos gazdaságban tevékenykedik. A pontos adatok hiánya megnehezíti a hatékony szakpolitikák alkalmazását is – véli a szakember.

A városi – vidéki szembenállás is erős. Vidéken a fiatalok körében a munkanélküliség meghaladja a 30%-ot, noha Romániában több tízezer betöltetlen álláshely van. Az eltérés abból fakad, hogy a munkahelyek a nagyvárosokban koncentrálódnak, míg vidéken korlátozottak a lehetőségek, például a mezőgazdaság gépesítése és az alacsony fizetések miatt.

A szakképzett fiatalokat „elszívja” az EU

Ghinăraru szerint a képzettebb fiatalok rendre Nyugat-Európában próbálnak – és találnak – szerencsét, ezt a jelenséget ő „agyelszívásnak” hívja. A képzett fiatalok elvándorolnak, a kevésbé képzettek pedig az informális gazdaságban maradnak. A problémát tetézi a népesség elöregedése és az idősek rendszerben tartása, vagyis amikor az idősek miatt gyakorlatilag nincs hely a fiataloknak a munkaerőpiacon.

A jelenség felkeltette a Román Nemzeti Bank (BNR) figyelmét is. A szakképzetlenek körében a munkanélküliségi ráta 13,6%, míg a felsőfokú végzettségűek esetében csupán 2% – mutatja a BNR elemzése. A bank szerint a román munkaerőpiac nagyon polarizált, és a következő tíz évben egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal kell szembenéznünk.

A 2035-ös előrejelzések szerint a legnagyobb munkaerő-kereslet a szakemberek iránt lesz, amely egynegyede a meglevő álláshelyeknek. Az alacsonyabb képzettségű munkák közül – például a bányászatban, építőiparban, feldolgozóiparban és közlekedésben – dolgozók az álláshelyek 7%-át teszik majd ki.

A fiataloknak a fizetés csak a második legfontosabb

Bár a fiatalok munkanélküliségének egyik legfőbb oka az alacsony bérezés, az eJobs online toborzási platform által készített felmérés szerint a legfontosabb számukra a lehetőség az otthoni vagy hibrid munkavégzésre, amelyben ők dönthetnek arról, hány napot mennek be a munkahelyükre.

Az iskolát elhagyó fiatalok aránya is EU-s szinten Romániában a legnagyobb. Az Eurostat szerint 2023-ban az EU-s korai iskolaelhagyás legalacsonyabb aránya Horvátországban volt, ahol ez 2,0%, és a legmagasabb Romániában, itt 16,6%. Emellett Romáiában a legalacsonyabb azon fiatalok aránya is, akik egyidejűleg tanulnak és dolgoznak.

A Hotnews felhívja a figyelmet arra a sokkoló jelenségre, hogy a fiatalok (15-29 év közöttiek) különböző Reddit- és Discord-fórumokon egymást hergelik, hogy nem akarnak dolgozni, és inkább a szabadságot választják. A portál szerint a romániai fiatalok mintha egyetértenének Kim Kardashiannal, aki azt mondta, „manapság már senki nem akar dolgozni”. Ugyanakkor, a „Nagy Felmondás” (Great Resignation) részeként, amely alapvetően Amerikából indult a pandémia időszakában, Romániában is több százezren hagyták ott a munkahelyüket 2021-ben, emlékeztet még a HotNews.

Egy másik kutatás szerint minden tizedik nagy-britanniai fiatal, aki eddig még nem dolgozott, nem is tervezi, hogy munkát vállaljon. „Egy munka nem jelent anyagi biztonsági hálót, és a főnököd rabszolgája leszel. Inkább eladom a tévém, és szabadon élek” – idéz a portál egy reddites felhasználót.

A BNR elnöke szerint 10-15 év múlva az a generáció lesz vezető pozíciókban, akik úgy gondolkodnak, „itt születtem, nekem ez jár”. Valentin Lazea szerint ez nagy tévedés. „Egy embernek, aki ezen a bolygón született, semmi nem jár automatikusan! Tehát felejtsétek el, hogy nektek valami alanyi jogon járna – nem jár semmi” – üzente Lazea.

A NEET-fiatalok (az angol Not in Employment, Education or Training rövidítése) azok, akik sem tanulni, sem dolgozni nem járnak. A román Országos Statisztikai Intézet (INS) kutatása szerint 2022-ben a 15 és 24 év közötti fiatalok 17,5%-a nem dolgozott és nem is tanult. Ebben a korcsoportban a vidéki fiatalok (23,1 százalék) és a lányok (20,9 százalék) még magasabb arányban érintettek.

Termelékenységben Románia lemaradt, de a mesterséges intelligencia segítheti a termelést, bizonyos munkahelyek kárára

Tanácsadócégek kutatásai szerint az új technológiák előnyei közé tartozik a munka termelékenységének növekedése. Románia ezen a téren nem áll túl jól, bár csökkentette a lemaradást a régió gazdaságaihoz képest. A portál szerint a 2023-as adatok alapján az egy főre jutó termelékenység Romániában az EU-átlag 84,2%-át éri el, meghaladva Bulgáriát (56,8%) és Lengyelországot (82,7%), alig elmaradva Csehországtól (85,2%), de jelentősen lemaradva olyan országok mögött, mint Belgium (129,6%), Ausztria (114,2%) vagy Dánia (113,3%).

Az elemzések a mesterséges intelligencia térnyerését is említik, eszerint az MI-nek kettős hatása lesz: bizonyos munkahelyek megszűnnek, majd újak létrejönnek vagy jelentőségük növekedni fog.