Zavarodottak, tanácstalanok, de beállnak Nicușor Dan mögé a székelyföldi RMDSZ-es polgármesterek

Nicușor Dan jutott be az elnökválasztás második fordulójába George Simion kihívójaként – ez az RMDSZ számára kifejezetten kellemetlen forgatókönyv. Crin Antonescu kiesésével egy olyan jelölttől kellett búcsút venni, akit a szövetség ugyan elfogadott, de a magyar közösségben nem váltott ki egyöntetű támogatást. Több helyről is jelezték, hogy nem tudtak teljes szívvel mozgósítani mellette – ez a választási részvételen is meglátszott. A második fordulóban pedig egy olyan jelölt mögé kellene felsorakozni, akitől az RMDSZ korábban inkább távolságot tartott, és aki a magyar szavazók számára ismeretlen vagy távoli figura. Ugyanakkor a helyzet világos: Simion győzelme a politikai szélsőség intézményesítését jelentené, amit minden demokratikus pártnak kötelessége megakadályozni.

Azért kerestük meg az RMDSZ-es polgármestereket, hogy kiderüljön: hogyan viszonyulnak az új helyzethez, és miként reagálnak Dan második fordulós szereplésére. A válaszok alapján világossá vált, hogy nagy a zavar a fejekben. Bár Kelemen Hunor és több helyi vezető is elismeri, hogy jelenleg Dan az egyetlen támogatható jelölt, nincs világos stratégia, sem határozott irány arra nézve, hogyan és milyen erővel kellene kampányolni. Ráadásul az RMDSZ soraiban is érezhető a tanácstalanság: a beszélgetésekből az derült ki, hogy nemcsak a szavazókat, hanem a helyi döntéshozókat is meglepte Antonescu kiesése, és most sokan inkább várnak, mint cselekednek. A bizalmatlanság pedig nem csak Dan, hanem a román nagy pártok iránt is jelen van – ahogy Székelyföldön már az első fordulóban is látszott, a közös jelölt mögé sem álltak be teljes erővel.

„Székelyesen fogalmazzak-e? A helyzet szar”

– értékelte a választás utáni állapotot Albert László, Vasláb alpolgármestere. Bár a kijelentés túlzónak tűnhet, a település politikai és szociális környezete valóban feszültségekkel teli. Vasláb azon kevés Hargita megyei községek egyike, ahol a magyarok kisebbségben élnek: a 1108 lakosból mindössze 337-en magyarok. A polgármesteri tisztséget a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben Alexandru Vaidoș nyerte el, de az RMDSZ-szel való együttműködést a helyi alpolgármester személye is tükrözi. Ez az együttműködés viszont az alpolgármester szerint egyre nehezebb, mert a bukaresti ígéretekből kevés valósult meg. A falu alapinfrastruktúra-fejlesztési projektjeire – például csatornázás – nem érkezett meg a szükséges finanszírozás, így a közös munka jövője is kétségessé vált.

A település választási eredménye is tükrözi a bizalmi válságot: az AUR jelöltje 33,88 százalékot kapott, megelőzve a PSD–PNL–RMDSZ által közösen támogatott Crin Antonescut, aki csupán második lett – néhány szavazattal lemaradva. A különböző politikai preferenciák megoszlását jól illusztrálja, hogy Victor Ponta és Nicușor Dan is közel 200 szavazatot szerzett. Az eredményről Albert László azt mondja: a helyiek nem tudták, „melyik a helyes út”. Ez reális megállapítás, amely a pártok következetlen kommunikációját is visszatükrözi. Az RMDSZ ugyan kampányolt Antonescu mellett, de a PSD idősebb szavazói Ponta felé húztak, és a fiatalok egy része Simion mellett szavazott, részben tiltakozásként.

A fiatalok választása mögött Albert szerint frusztráció húzódik: „elegük van abból, hogy eltelt 35 év, és a mindenkori kormány alig tett valamit a falu fejlesztéséért”. Ez a helyzetértékelés helytálló, de a következtetés – miszerint Simion ebben bármilyen megoldást hozhat – már téves premisszán alapul, amit maga az alpolgármester is elismer azzal, hogy „Simionra semmiképpen nem kellene szavazni”. Az viszont problémás, hogy az elbizonytalanodás következményeként sokan inkább otthon maradnának: „már az sincs meg az emberek fejében, hogy a kisebbik rosszal szeretnének menni” – fogalmazott.

Albert László arra is utalt, hogy világos iránymutatás híján nem tudja, hogyan kellene kampányolni: „felsőbb utasítást” vár arra nézve, mit mondjon a választóknak Dan támogatásáról. Bár ő maga elismeri, hogy „valamilyen formában ki kell álljanak” mellette, a stratégiai célt sem látja tisztán: „nem tudom, mit nyer ebből az RMDSZ”. Ez a bizonytalanság rávilágít arra, hogy a második fordulóban nemcsak a szavazók meggyőzése lesz kihívás, hanem az is, hogy maga a politikai közvetítő réteg tud-e határozott, hiteles üzenetet képviselni. Az alpolgármester legvégül már tényként kezeli Simion győzelmét – „ő lesz az államelnök” –, ami túlzottan defetista olvasatot ad egy olyan helyzetnek, amelyben a politikai mozgósításnak még lenne tere.

Zabolán az RMDSZ-re nem hallgató fiatalok szavazhatnak Danra

A Kovászna megyei Zabolán, ahol a lakosság 64 százaléka magyar, a szavazók többsége Crin Antonescut támogatta (63,83%). A település polgármestere, Fejér Levente szerint azonban figyelemre méltó, hogy George Simion is elérte a 17,16 százalékot. Ezt részben a román közösség radikalizálódásával magyarázza, de azt is hozzátette: elképzelhető, hogy néhány szavazat „véletlenül” került Simionhoz – ez a magyarázat inkább a feszültségek tompítását, semmint a probléma nevén nevezését szolgálja.

Fejér szerint Antonescu kiesése nem az erdélyi magyarokon múlt, hanem a román koalíciós partnerek (PNL, PSD) gyenge mozgósításán. „Segítettük, amennyire tudtuk, Antonescu Zabolán majdnem annyi szavazatot kapott, mint Kelemen Hunor novemberben” – mondta, hozzátéve: természetes, hogy kevesebb szavazatot kapott, mivel „nem magyarra kellett pecsételni”. Ez a mondat jól tükrözi azt a mélyebb problémát, hogy az RMDSZ szavazótábora egy része még mindig etnikai alapon hoz döntést, és ha nem magyar jelöltről van szó, a mozgósítás jóval nehezebbé válik.

A választási eredményeket Fejér rezignáltan értékelte: „nem tehetünk mást, el kell fogadjuk”. Őszinte volt és tanácstalan – a politikai cselekvés helyét a vállvonogatás vette át. A polgármester leginkább arról tudott beszélni, hogy mit nem tud tenni, mint hogy kitalálja, mit lehetne. „Biztos, hogy nem Simionnal fogunk továbbmenni”, mondta, de a részvételre vonatkozó kilátásait már pesszimistábban látja. Az emberek közömbösségét, érdektelenségét említi, és hangsúlyozza: harmadjára csalódtak a „nem magyar” jelöltekben (Băsescu, Iohannis, most Antonescu), így nehéz lesz újra mozgósítani őket.

A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a településen Nicușor Dan 99 szavazatot kapott, főként a fiatal, nagyvárosias gondolkodású választóktól, akik – mint fogalmazott – „már nem hallgatnak az RMDSZ-re”. Ez a megjegyzés fontos tünetet jelez: a fiatalabb nemzedék politikai autonómiája egyre nő, és kevésbé követi a hagyományos pártlogikákat. Fejér Levente szerint épp ez lehet Dan támogatásának egyik esélye – hogy ezeknek a fiataloknak valódi üzenetet tudnak közvetíteni, függetlenül attól, hogy az RMDSZ áll-e mögötte vagy sem.

A kovásznaiak fele Antonescura szavazott, de a román közösség nem mozdult

Kovászna polgármestere, Gyerő József aktívan kampányolt Crin Antonescu mellett – ennek eredményeképpen a gyógyüdülővárosban a szavazatok 50,59 százaléka rá érkezett. Ez az arány szinte teljesen lefedi az RMDSZ bázisát, tehát a magyar közösség viszonylag fegyelmezetten szavazott a közös jelöltre. Ami viszont szerinte meglepő: a román szavazatok látványosan elmaradtak. Simion 20 százalékhoz közeli eredményt ért el, Dan és Ponta pedig összesen körülbelül ezer szavazatot kaptak – ezek nem elegendők ahhoz, hogy egy közös jelölt győzzön.

Gyerő értetlenül áll az előtt, hogy Kovásznán, ahol a helyi tanácsban öt mandátumot is birtokolnak a román kormánypártok (három PSD, kettő PNL), ezek a szavazók nem jelentek meg Antonescu támogatói között. „Ha ezek mögött valódi mozgósítás állt volna, Antonescu toronymagasan nyer” – mondta, utalva arra, hogy a kormánypártok helyben sem végeztek elég munkát.

A polgármester szerint az is sokatmondó, hogy míg az USR-nek nincs helyi tanácsosa, Bukarest főpolgármesterére, Nicușor Danra mégis 500-an szavaztak. Ahogyan az AUR is kampány nélkül szerzett közel 800 voksot. Ezekből az adatokból szerinte az látszik, hogy a politikai elköteleződés helyi szinten széttöredezett, és a pártok közti kapcsolatok már nem határozzák meg egyértelműen a szavazói viselkedést.

A második fordulóra készülve Gyerő kijelentette: a romániai magyarság számára nem lehet opció George Simion, így csak Nicușor Dan marad támogatható jelöltként. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a második kör sorsa azon múlik, hogy sikerül-e megszólítani a még mindig passzív szavazók jelentős részét – legalább 30 százalékot. „Amíg nem lépünk ki abból a paradigmából, hogy a vesztes jelöltek szavazói automatikusan majd Danra szavaznak, addig nem lesz győzelem” – mondta. Ez arra utal, hogy puszta elvi támogatás kevés: valós politikai munkára és újfajta üzenetekre lenne szükség, különben Simion szavazói előnyben maradnak.

Antonescura voksoltak Udvarhelyen – de átcsoportosíthatóak-e ezek a szavazatok Nicușor Danhoz?

Székelyudvarhelyen több mint 9700 szavazat érkezett Crin Antonescura, ami a részvétel 82 százalékát jelentette – Nicușor Dan a második helyen végzett, 9,45 százalékkal (több mint 1100 szavazat), míg George Simion mindössze 3 százalék körül teljesített. Bár a szélsőjobboldali jelölt itt gyenge eredményt ért el, Szakács-Paál István polgármester szerint ez nem adhat okot hátradőlésre.

Szerinte a város példásan összezárt az RMDSZ által támogatott jelölt mögött, ami szerinte azt mutatja, hogy az udvarhelyiek még mindig hallgatnak a megválasztott politikusaikra – még akkor is, ha az elnökválasztást általában távoli, „idegen” ügyként kezelik. Ugyanakkor kritikusan megjegyezte: a román pártok látványosan nem vették komolyan a kampányt. „A PNL-s, PSD-s, RMDSZ-es polgármesterek ma az ország 80 százalékát teszik ki. Ha legalább negyedannyira komolyan vették volna a választást, mint mi RMDSZ-esek, ma nem tartanánk itt” – fogalmazott. Ezzel lényegében a román politikai elit passzivitását tette felelőssé Simion előretöréséért.

Szakács-Paál azt is megjegyezte, hogy a Simionra érkezett kevés udvarhelyi szavazat egy része vélhetően nem is helyiektől, hanem a hosszú hétvége alatt ott tartózkodó turistáktól származhatott. Ugyanakkor országos szinten őt is meglepte Simion ereje: „az is megdöbbentett, hogy olyan kultúrmegyékben is többséget tudott szerezni, ahol egyetemi városok és kulturális központok vannak – ott, ahol azt hittük, az ország értelmisége él”.

A második fordulóra készülve a polgármester szerint most az a legfontosabb, hogy sikerüljön mozgósítani az Antonescut támogató szavazókat Nicușor Dan mögé. Szerinte ez a magyar közösségen belül nem lesz lehetetlen – de a valódi kihívás nem itt van. „Dan legnehezebb dolga nem a magyarokkal lesz, hanem a PSD szavazóival” – mondta. Bukarest főpolgármestereként ugyanis Dan gyakran konfrontálódott a szociáldemokratákkal, és emiatt országosan nehezen mozdítható az a stabil baloldali szavazói tömb, amelyik nélkül nem lehet nyerni.

Az RMDSZ feltétel nélkül támogatja Dant

Miután Kelemen Hunor elnök nyilvánosan bejelentette, hogy az RMDSZ a második fordulóban Nicușor Dant támogatja George Simionnal szemben, a döntés hátteréről és részleteiről kérdeztük meg Csoma Botond szóvivőt. A Transtelex kérdésére válaszolva elmondta: a támogatásról már Kelemen nyilatkozata előtt testületi döntés született a Szövetségi Állandó Tanácsban. Bár arról nem határoztak, milyen formában és intenzitással történjen a kampány, a szóvivő szerint azt „pont úgy” képzelik el, mint Crin Antonescu esetében. „Minden fenntartásunk ellenére, teljes erőnkkel támogatjuk” – fogalmazott, hozzátéve: „semmi esetre sem akarhatjuk, hogy Simion legyen az ország elnöke.”

A kijelentés egyértelmű irányt mutat, de az már kevésbé világos, hogyan jelenik ez meg konkrét mozgósításban – főként annak fényében, hogy több RMDSZ-es polgármester is zavarodottságról, bizonytalanságról beszélt. Többen még azt sem tudják, miként kéne kommunikálni Dan támogatását a választók felé, és nem látják, hogy az RMDSZ mit nyerhet ebből a helyzetből.

A szóvivő az első forduló eredményeit értékelve hangsúlyozta: 2004 óta most hallgattak a leginkább a magyarok az RMDSZ-re, hiszen az urnához járulók 75 százaléka Crin Antonescut támogatta. Szerinte a részvételi arány sem maradt el a korábbi évekhez képest, így a mozgósítással magyar oldalon nem volt gond – a kudarcért a koalíciós partnerek felelősek. Csoma külön kiemelte Kolozs megyét, ahol a PNL és a PSD kampányát alulreprezentáltnak tartotta, de elismerte, hogy Székelyföldön is voltak gondok.