Jogállamisági jelentés: Románia leépülőben van, Magyarországon a legrosszabb a helyzet

Több mint ezer oldalas az a tanulmány, amiben a Civil Liberties Union for Europe (röviden Liberties) nonprofit szervezet az EU 21 tagállamának jogállamisági mutatóit vizsgálja. Jelentésükben az igazságszolgáltatást, a korrupcióellenes kereteket, a sajtószabadságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a civil szférát és az emberi jogokat vizsgálták. Az összegyűjtött adatokból kimutatták, hogy a felsorolt területek többsége válságos állapotban van. A jelentés elkészítésében 43 emberjogi szervezet működött közre, annak érdekében, hogy minél átfogóbb helyzetjelentést készítsenek az Európai Unió jogállamiságáról.

A Liberties Rule of Law 2025 című jelentés úgy készült, hogy a szerzők országonként elemzéseket végeztek az említett területeken tapasztalható pozitív változásokról és hiányosságokról. Az értékelés alapját a helyi emberjogi szervezetek által gyűjtött adatok, valamint az Európai Bizottság ajánlásainak megvalósulása képezte.

A jelentés szerint a jogállamiság hanyatlása nemcsak izolált esetekben, hanem egész Európában szisztematikusan jelen van. Kazai Zoltán Viktor összehasonlító alkotmányjogász, a Liberties vezető jogállamisági szakértője és a jelentés egyik szerzője szerint ennek az az oka, hogy az EU nem reagált elég határozottan a jogállamiság hanyatlására az elmúlt években. „Ha a jogállamiság megsértését akár hallgatólagosan is engedélyezik, az arra ösztönzi a kormányfőket, hogy tovább rontsák a jogállamiságot” – idézi Kazai Zoltán Viktort az Euronews.

Romániában szándékos a jogállamiság gyengítése, Magyarország külön kategória a jelentés szerint

A Liberties jelentése az uniós tagállamok jogállamisági helyzetét öt kategóriába sorolta, tükrözve a demokratikus normák érvényesülésének eltérő szintjeit.

Az első, és legkisebb csoportba Észtország és Csehország tartozik, amelyek célzott erőfeszítéseket tettek a jogállamiság javítására. Lengyelország is ide sorolható, tekintettel arra, hogy az új kormány indított kezdeményezéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének és a médiapluralizmusnak helyreállítására, de kézzelfogható eredményeket nem sikerült elérniük.

A következő csoportba azok az országok kerültek, amelyek a hanyatlás, stagnálás vagy növekedés különböző fokait mutatják, de összességében következetes teljesítményt nyújtanak. Ide tartoznak az általában erős jogállamisági mutatókkal rendelkező országok, mint Írország és Hollandia, amik nagyrészt fenntartják a jogállamiságot, de vannak veszélyeztetett területeik. Ugyanebbe a kategóriába sorolhatók a közepes teljesítményt nyújtó országok, mint Spanyolország, valamint a gyengébb demokráciák, mint Görögország és Málta.

Harmadik csoportként azokat az országokat értjük, amiket hagyományosan demokratikus példaképeknek tekintenek, de a közelmúltbeli teljesítményének romlása aggasztó. Ide tartozik Belgium, Németország és Svédország, Franciaország pedig különös aggodalomra ad okot, miután a hat kategória közül négyben is romlást mutatott. Ez a tendencia különösen aggasztó, mivel rossz példájuk felbátorítja az olyan országokat, mint Magyarország és Szlovákia, amelyek kormányai szándékosan bontják le a jogállamisági biztosítékokat.

Románia, Olaszország, Bulgária, Horvátország és Szlovákia egy csoportba került, mivel szándékos és rendszerszintű erőfeszítéseket tesznek a jogállamiság gyengítésére minden területen. Ez magában foglalja a széles körű lejárató kampányokat, valamint a jogállamiságot súlyosan aláásó számos törvényt és finanszírozási korlátozást.

Végül Magyarország egyedülálló kategóriába tartozik, ahol a demokratikus normák olyan mértékben leromlottak, hogy az ország ma már nem nyerne felvételt az EU-ba.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését szorosabban össze kell kapcsolni a jogállamiság védelmére szolgáló konkrét eszközökkel. Ez azt jelenti, hogy a jelentésben megfogalmazott megállapításoknak és ajánlásoknak ne csupán tájékoztató jellege legyen, hanem váltsanak ki tényleges intézkedéseket is.

Erre kiváló példa az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke. Ez a cikk lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy szankciókat alkalmazzon azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek súlyosan megsértik az uniós alapértékeket, például a jogállamiságot. A jelentés szerint az Európai Bizottságnak bátrabban kellene alkalmaznia ezt az eszközt, valamint más jogérvényesítési mechanizmusokat is, például a kötelezettségszegési eljárásokat, ha a tagállamok nem tartják tiszteletben az európai értékeket vagy az uniós feltételrendszert.

Röviden: a kezdeményezők szerint az kellene legyen a cél, hogy a jogállamisági jelentés ne csupán egy diagnózis legyen, hanem egy olyan eszköz, amelynek segítségével az EU hatékonyan felléphet a jogállamiság megsértése ellen, és megvédheti az európai értékeket.

A jogállamiság romló tendenciái Romániában

Románia jogállamisági helyzetéről azt állapítja meg a 2025-ös Rule of Law jelentés, hogy az ország a lebontók csoportjába tartozik. Ebbe a kategóriába azok a tagállamok kerültek, ahol a jogállamiság szinte minden területen szisztematikusan alá van ásva.

A román igazságszolgáltatásban folyó fejlesztések leginkább a meglévő rendszer és az informatikai háttér javítását célozzák, és még mindig sokan kritizálják a bírósági rendszer hatékonyságát és igazságosságát, különösen a nagy port kavart ügyek és a magas rangú elítélések hiánya miatt.

A román bíróságok továbbra is létszámhiánnyal küzdenek – írja a jelentésben, a bírák leterheltsége ronthatja a munkájuk minőségét. A bűncselekmények hatékonyabb kivizsgálása és büntetése terén sem történt jelentős előrelépés. Viszont a közelmúltban hozott jogszabályok lehetővé teszik, hogy több ügyészt vegyenek fel a bűnügyekkel foglalkozó osztályra.

A korrupció elleni küzdelemben nem történt komoly előrelépés. A kampányok pénzügyi átláthatóságának növelése sem sikerült, ami sok vitát okozott a 2024-es választások során.

A román média továbbra is nehézségekkel küzd, és egyre kevesebben tartják megbízhatónak a sajtót. A politikai hirdetésekből származó jelentős bevételek miatt sokan megkérdőjelezik a média pártatlanságát. Nem történt előrelépés a közszolgálati média függetlenségének és szerkesztői szabadságának erősítésére irányuló szabályok és eljárások terén sem, pedig az európai normák ezt megkövetelnék.

A romániai rendszer, amelynek a hatalmi ágak egymás ellenőrzésén kellene alapulnia, megmutatta, hogy könnyen befolyásolható a hamis információkkal és a választásokba való beavatkozással. Az állami intézmények nem tudták megakadályozni a szélsőséges nézetek terjedését és a társadalom megosztottságának növekedését.

A civil szervezetek helyzete nem javult. Továbbra is nehéz körülmények között dolgoznak, kevés pénzből gazdálkodnak, és sok bürokratikus akadályba ütköznek.

Magyarország: az elrettentő példa

A Rule of Law lesújtó képet fest Magyarországról, a jogállamiság helyzete válságos. A jelentés szerint az igazságszolgáltatás súlyos problémákkal küzd, a bírói függetlenség veszélyben van, és a kormány intézkedései csak tovább rontják a helyzetet. A korrupcióellenes intézkedések nem hatékonyak, a média helyzete romlik, a fékek és ellensúlyok rendszere gyenge, a civil társadalom mozgásterét korlátozzák, és az emberi jogok terén is visszalépés tapasztalható.

A jelentés figyelmeztet arra, hogy az EU belső megosztottsága és a jogállamiság védelme terén tanúsított passzivitása hosszú távon káros hatással lesz a közösség egységére. A szélsőjobboldali populizmus növekedése és a demokratikus értékek csorbulása globális jelenség, amely az EU-n belüli helyzetet is tovább súlyosbíthatja.

A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy az Európai Bizottság erősebb eszközöket kell alkalmazzon a jogállamiság védelméért. A költségvetési feltételekhez kötött intézkedések és a jogállamisági mechanizmusok alkalmazása elengedhetetlen a további demokratikus hanyatlás megelőzése érdekében és az Európai Uniónak kulcsfontosságú feladata, hogy határozottan lépjen fel a jogállamiság és az uniós értékek megőrzéséért, írják.