SZKT-ülés Kolozsváron: az RMDSZ mindent Crin Antonescu győzelmére tesz fel

A júniusi kongresszust előkészítő határozatokat fogadtak el, és a májusi elnökválasztás tétjét járták körül beszédeikben a pénteken Kolozsváron ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagjai. Politikai tájékoztatójában a szövetségi elnök az RMDSZ kampányüzenetét is megfogalmazta.

Beszédét Kelemen Hunor azzal kezdte, hogy nehéz helyzetben van Románia, mert egyszerre több – politikai, költségvetési, társadalmi – válsággal kell szembenéznie, ráadásul rendkívül dinamikusan változó nemzetközi környezetben, amelynek az alakulása romániai biztonságpolitikai és gazdasági kérdéseket is érint. Úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek kell tudni értelmezni ezt a helyzetet, és megoldásokat kell javasolnia, még akkor is, ha nem az erdélyi magyarok kezében vannak a döntések.

A politikus megismételte azt a korábban már sokszor hangoztatott állítását, miszerint nem a polgárokat kell okolni amiatt, hogy kiábrándultságukban kalandorokra szavaznak. „Ez csak következmény. Hiába javultak az életkörülmények, nőtt a GDP, emelkedtek a bérek és a nyugdíjak, az emberek dühösek, frusztráltak, igazságtalanságot, bürokráciát, rossz minőségű közszolgáltatásokat, kiszolgáltatottságot tapasztalnak” – magyarázta. Románia legnagyobb problémájának nevezte, hogy nincs egy átfogó közös célja az országnak, „egy történet, amiben mindenki megtalálja magát, és akár áldozatokat is hoz a sorsa jobbulása fordulásának reményében”.

A szövetségi elnök szerint az emberek frusztrációját növelte, hogy úgy érezték: a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésével elvették a szavazatukat. Ám szerinte az alkotmánybíróság határozata logikus volt, még akkor is, ha tavaly még nem látszottak az okai. „Az elnökválasztás első fordulójában sérült a szabad választás joga, ezért sérült az emberi méltóság is. Hosszú ideig a polgárok nem kaptak magyarázatot az alkotmánybíróság döntésére, de egyre több bizonyíték került napvilágra” – magyarázta, hozzátéve: a tavaly történtek is azt bizonyítják, hogy Románia évekig egy hibrid hadviselés áldozata volt, ennek lett a következménye a társadalmi káosz és a bizalmatlanság. Más kérdés szerinte, hogy az illetékes szervek miért nem léptek fel idejében azok ellen, akik meg akarták dönteni az alkotmányos rendet. „Erre előbb-utóbb választ kell adni” – jegyezte meg.

A májusi elnökválasztás tétje Kelemen szerint az ország számára az lesz, hogy milyen irányba tart majd Románia: előre, vagy vissza a múltba. Emlékeztetett: amikor tavaly az RMDSZ a közösség bizalmát kérte, az volt a kampányüzenete, hogy nem szabad visszatérni a jogfosztottsággal járó múltba, és a józan ész visszaállításával lehetőség lesz az országot előre vinni azon az úton, amit 35 éve választott. Ez pedig az euroatlanti integráció útja volt. Emlékeztett arra is, hogy Románia egy periférián lévő ország. „Nem mindegy, hogy az elnökválasztás után a periféria melyik részén leszünk. Az a kérdés, hogy azok a szavazók lesznek-e többen a május elnökválasztáson, akik előre akarnak menni” – fogalmazott.

Kelemen felvázolta, hogy az RMDSZ előtt álló feladatokat két részre kell osztani. Az egyik a május 4-18. közötti időszak, azaz az elnökválasztás két fordulója közötti periódus, a másik az elnökválasztás utáni teendőket tartalmazza. Az első szerinte a sorsdöntő időszak, a második pedig az első függvényeként alakul majd. Értésre adta, hogy az RMDSZ mindent Crin Antonescu győzelmére tesz fel. A kampány fő üzenete pedig az lesz: a koalíció jelöltjének sikere a garanciája annak, hogy az RMDSZ kormányon marad, mert így az államfő mögött a jelenlegi parlamenti többség fog állni. Kifejtette: igaz ugyan, hogy az elnöknek nem olyan nagy a hatásköre, de képes a parlamenti erőviszonyok átrendezésére, ahogy ezt megtette annak idején Klaus Iohannis és Traian Băsescu is. „Csak a koalíció fennmaradásával tudjuk a közösségünket megvédeni és építkezni. Ha nem Antonescu győz, a koalíció élettartalma rövid lesz, ez tehát a tét” – jelentette ki.

Kelemen elismerte, hogy a koalíció jelöltjének voltak magyarellenesként értelmezhető nyilatkozatai több mint tíz évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ politikai ellenfelének számított, és hozzájárult annak idején az RMDSZ-es részvételű Ungureanu-kormány megbuktatásához is. Ám óriási piros pontot szerzett, amikor 2013-as alkotmánymódosító tervezet kidolgozásakor támogatta az RMDSZ-nek azt a kérését, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeket nyilvánítsa államalkotó tényezőnek az alaptörvény. „Nekünk érdekeink vannak, nem barátaink, szövetségesekre van szükségünk, akikkel meg tudunk egyezni, Antonescu pedig ilyen ember” – vélekedett.

Az elnökválasztás utáni időszakról kijelentette: akkor is nehéz évek következnek, ha Antonescu nyer, és az ország vezetését a jelenlegi parlamenti többség biztosítja, mert a megtépázott költségvetés rendbetételéhez szükség lesz áldozatvállalásra. Emellett a fejlesztési prioritásokat egyértelműen meghatározó politikára, egyszerűsített ügyintézésre, „az emberek középpontba helyezésére” lesz szükség.

A nemzetközi helyzetre kitérve Kelemen arról beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök mandátumában a transzatlanti kapcsolatokban Románia kül- és biztonságpolitikáját is érintő óriási változások lesznek. „Lehet szidni Trumpot, csodálkozni, hogy azt teszi, amit mondott, de ez nem segít” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezek a változások talán ráébresztik az EU-t arra, hogy ez az utolsó előtti pillanat a globális szerepének megerősítésére. Szerinte ugyanis az EU gazdasága mára már nem versenyképes, mert a túlszabályozás és bürokrácia gúzsba kötötte, és ezen változtatni kell. Ugyanakkor az EU-nak a saját védelmét is meg kell erősítenie, ami szintén nem egy könnyű feladat – sorolta Kelemen. Úgy vélekedett, hogy mindezekről a kérdésekről az RMDSZ-nek is ki kell alakítania az álláspontját, Romániának pedig aktívnak kell lennie az EU sorsának alakításában. „Mindezekről véleménye kell hogy legyen Románia elnökének. Ahogy ismerem, Antonescu megpróbálja artikuláltan érvényesíteni a véleményét Brüsszelben is” – dicsérte ismét a koalíció jelöltjét.

„Ebbe a harcba teljes felszereléssel be kell szállni”

A szövetségi elnök politikai tájékoztatója után felszólaló SZKT-tagok beszédének szinte kivétel nélkül az volt az üzenete, hogy az erdélyi magyaroknak fel kell sorakozniuk Crin Antonescu mögé a májusi elnökválasztáson. Többször elhangzott, hogy a jelölt „nem ideális, de a legjobb megoldás”. Kelemen Hunorhoz hasonlóan több felszólaló az erdélyi magyarok számára is „sorsdöntőnek” nevezte a május 4-18. közötti időszakot. Közöttük Szabó Ödön, aki egyenesen úgy fogalmazott: ebben az évben minden más kihívást háttérbe szorít az, hogy ki lesz Románia új államfője.

A Bihar megyei képviselő beszélt ugyanakkor a legegyértelműbben az RMDSZ-nek arról a félelméről, hogy az erdélyi magyarok távol fognak maradni májusban az urnáktól. Ennek a félelemnek egyrészt az az alapja, hogy a romániai elnökválasztások történetében először nincs saját jelöltje az RMDSZ-nek. Másrészt az, hogy az erdélyi magyarok a tíz évvel ezelőtti és a húsz évvel ezelőtti elnökválasztáson sem követték az RMDSZ iránymutatását. „Ha a magyarok egységesen szavaznak, Antonescu meg tudja nyerni az elnökválasztást. Mi pedig el tudjuk majd mondani, hogy az a jelölt nyert, akit mi támogattunk” – jelentette ki.

Ez pedig szerinte csak úgy lesz lehetséges, ha az RMDSZ mindent bevet a választók meggyőzésére. „El kell mondani nekik, hogy Antonescu az a jelölt, aki a legtöbbet tud tenni a magyar közösségnek. El kell mondani azt, hogy csak akkor lesz stabilitás, ha a parlamenti többség és az elnök együttműködik. El kell menni, győzködni a választókat, ebbe a harcba teljes felszereléssel be kell szállni, mert semmi sem írja felül az elnökválasztást. Ezt minden egyes RMDSZ-es kollégának meg kell értenie” – fogalmazott a képviselő.

A MIÉRT elnöke, Szilágyi Dóra Emese szerint nem lesz könnyű a fiatalokat a koalíció jelöltjére szavaztatni. Kijelentette: az ifjúsági szervezet vezetői számára egyértelmű ugyan, hogy az egyetlen opció Crin Antonescu, de a tagsággal ezt már nehéz elfogadtatni. „Értékválságban van Románia, a fiatalok csak kapkodják a fejüket a Tiktok-cunami közepette. Segítsük őket megérteni, hogy milyen társadalmi folyamatok mennek végbe. Megnyugtató válaszra van szükség, a fiatalokat nem lehet megvezetni” – mondta a MIÉRT vezetője.

A hozzászólások közül a Csoma Botondét érdemes még megemlíteni. A képviselőházi frakcióvezető volt az egyetlen politikus, akik az új világrend kialakulása kapcsán felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy Románia orosz érdekszférába kerülhet. „A történelem során az oroszok mindig expanzióra törekedtek, ez legyen szemünk előtt” – fogalmazott. Pozitívumként értékelte, hogy a nyugat-európai döntéshozók tesznek azért, hogy ne mélyüljön a szakadék Amerika és az EU között. Szerinte Kelet-Európának is fontos, hogy ne mélyüljön ez a szakadék, Romániának pedig gazdaságilag is érdekeltté kell tenni az amerikaiakat abban, hogy ne hagyják cserben ezt a régiót.

Az SZKT-t követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor jobbára az ülésen elmondott beszédében elhangzottakat ismételte meg. A Transtelex azt kérdezte meg a politikustól: akkor is veszélybe kerülne-e az RMDSZ kormányzati részvétele, ha netán nem Crin Antonescu, hanem egy másik Európa-barát jelölt, például Nicușor Dan győz az elnökválasztáson. Válaszában Kelemen Hunor nem mondta ki, de értésre adta: a bukaresti főpolgármester győzelme esetén előfordulhat, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetséget is bevonják a kormányba, és az RMDSZ-re már nem lesz szükség a kormányzást biztosító parlamenti többség kialakításához. „Ne feledkezzünk meg arról, ami másfél évvel ezelőtt történt velünk. Ha nincs ránk szükség matematikailag, előbb-utóbb lelöknek a lépcsőn. Ez a politikai matek következménye” – jelentette ki.