A történelmi múzeum igazgatója szerint megrendelésre rabolhatták el a kincseket

A holland fél számára előírt kiállítási feltételek megfeleltek a biztonsági követelményeknek – jelentette ki Ernest Oberlander-Târnoveanu, Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója a képviselőház kulturális bizottságának az ülése után.

Elmondta, hogy nem tartja magát felelősnek a dák műkincsek elrablásáért, mert nem tehet arról, hogy a tettesek egy robbantással betörtek egy vasbeton épületbe. Szerinte a hollandiai múzeum a felelős történtekért, mert a szerződést megszegve nem biztosította a műtárgyak napi 24 órás őrzését.

Târnoveanu elmondta, hogy azért nem kormányhatározattal hagyták jóvá a dák műkincsek kiállítását az asseni Drents Múzeumban, mivel az nem több intézmény együttműködésével valósult meg. „A román kormány akkoriban nem akart különösebb jelentőséget tulajdonítani ennek a kiállításnak” – jegyezte meg, pontosítva, hogy a kiállítás hollandiai megrendezésének jogalapja az örökségvédelmi törvény volt. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás külföldi megszervezése megfelelt a törvényes feltételeknek.

Arra a kérdésre, hogy lemond-e, azt válaszolta: „Lemondok, amikor eljön az ideje”. Ugyanakkor azt is mondta, hogy „bűnbaknak” tartja magát, tekintettel arra, a holland fél számára előírt kiállítási feltételek megfeleltek a biztonsági követelményeknek. Korábban a képviselőház kulturális bizottságának az AUR-os elnöke, Mihail Neamțu, illetve az USR is az igazgató lemondását sürgette.

„Soha senki nem szembesült még ilyen helyzettel. Sajnos saját bőrünkön tanulunk belőle” – jelentette ki.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szerződés szerint a hollandiai múzeumnak a napi 24 órás felügyelet mellett törhetetlen, biztonságos vitrinekben kellett volna kiállítania a dák műkincseket. „Ez az egyik probléma, amit nem értek, hogy mi történt azokkal a vitrinekkel” – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a kártérítés kifizetése azon múlik, betartotta-e a hollandiai múzeum a szerződésben rögzített biztonsági előírásokat. Megjegyezte, hogy szerinte valakik megrendelésére történt ez a rablás.

„A jelenleg rendelkezésemre álló információk alapján a tolvajok rendhagyó módszerrel jutottak be, egyenesen a két vitrinhez mentek, és egy tompa eszközt használtak arra, hogy betörjék azokat. (…) Úgy néz ki, mint egy megrendelésre elkövetett betörés forgatókönyve” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a Nemzeti Történeti Múzeum beperli-e a hollandiai múzeumot, kijelentette: „Amíg nem készül el a hivatalos rendőrségi jelentés, addig nincs alapja a pernek. Előbb látnunk kell, hogy hol és ki szegte meg a szerződést”.

A hollandiai Drents Múzeumból ismeretlen tettesek ellopták a Kr.e. 5-4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, és három, a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen feltárt, Kr.e. első századból származó dák aranykarperecet. Hétfőn pedig leginkább azon ment a pereskedés a politikusok között, hogy szükség volt-e kormányrendeletre a kincsek külföldre szállításához.

„A valóságban a feketepiacon nem vesznek fel rendeléseket, mint ahogyan a filmekben látjuk” – mondta a Román Rádió kulturális csatornájának Arthur Brand műkincsekkel kapcsolatos bűnügyekre szakosodott nyomozó. Szerinte a tolvajok valószínűleg azzal a szándékkal lopták el a műtárgyakat, hogy eladják őket, de túlságosan ismertek ahhoz, hogy a feketepiacon vevőt találjanak rájuk.

„Ebben az esetben talán azzal a szándékkal lopták el a sisakot, hogy el tudják adni. De nem fog sikerülni nekik, mert egy világhírű műtárgyról van szó, egy nagyon szép és fontos darabról. Senki sem akarja majd megvenni, mert ha megveszi, nem mutathatja meg a barátainak, nem adhatja el, nem hagyhatja a gyerekeire. Nem hiszem, hogy találnának rá vevőt” – mondja Arthur Brand. Szerinte egy másik lehetőségük is van a tolvajoknak, hogy beolvasztják az aranytárgyakat, de súlyos következményekkel járhat számukra, mert ha elkapják őket, ekkor az növeli a kiszabható büntetés mértékét.

„Ha beolvasztják az aranyat, akkor talán 60 000 euró üti a markukat. Ha elkapják őket – és a holland rendőrség el fogja kapni őket –, akkor két-három év börtön jár a rablásért, ha pedig be is olvasztják az aranyért, akkor további három-négy évvel súlyosbodik a büntetésük” – magyarázta Brand, aki a tolvajoknak is üzent. Szerinte hagyják inkább egy olyan helyen a kincset, ahol a hatóságok megtalálhatják, mert ha beolvasztják, akkor hat-hét évet tölthetnek majd börtönben fejenként 20 ezer euróért.