Több tucat Maros megyei tanár vehetett részt csalásban a 2023-as érettségin

A volt Maros megyei főtanfelügyelő, Sabin Gavril Pășcan mellett további 60 embert érint a 2023-as érettségin történt csalások ügye, amelyet az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) göngyölített fel. Eddig 13 gyanúsított, tanárok és diákok kötöttek vádalkut az ügyészséggel, ezek közül hét esetben ítélet is született, ezek azonban ellentmondásosak. A volt főtanfelügyelő ellen még zajlik a nyomozás.

A HotNews.ro hírportál tanulmányozta a 13 bírósági dossziét, amelyekből kiderült, hogy Sabin Gavril Pășcan volt főtanfelügyelő elérte, hogy több Maros megyei vizsgaközpont érettségi bizottságának tagjai hozzáférést biztosítsanak a csúszópénzt fizető diákoknak a tételek megoldásához. Ezeket állítólag a vizsgán felügyelő tanárok a piszkozatlapok közé rejtve adták át a vizsgázóknak.

A DNA 2023 augusztusában még azt közölte, hogy Pășcan ellen azért zajlik nyomozás, mert egy diák 3000 euróval megvesztegette, hogy az akkori főtanfelügyelő hozzásegítse a sikeres érettségihez, illetve hivatali visszaélés miatt egy másik ügyben, amikor egy diák népdalénekes szüleitől ingyen fellépést kért a főtanfelügyelőség rendezvényén cserébe a gyermekük áthelyezési kérelmének pozitív elbírálásáért. A főtanfelügyelő egyébként nem sokkal korábban mondott le, állítólag személyes okok miatt. Azóta azonban kiderült, hogy a 2023-as érettségit több diák csalással tette le.

A volt főtanfelügyelő ellen már 2022-től nyomozott a DNA, eredetileg bizonyos iskolaigazgatók illegális kinevezése miatt, időközben azonban fény derült az érettségivel kapcsolatos első korrupciós ügyre is. 2024 augusztusában az ügyészség már 61 gyanúsított ellen nyomozott, akik részt vehettek a csalásban.

A piszkozatlapok közé rejtett megoldás módszerét a DNA szerint a 2023-as érettségin a marosvásárhelyi Transilvania Gazdasági Líceumban, az Unirea Főgimnáziumban és a Traian Săvulescu Mezőgazdasági Líceumban kialakított vizsgaközpontban, valamint a szászrégeni Petru Maior Főgimnáziumban kialakított vizsgaközpontban alkalmazták.

A nyomozók szerint a csúszópénzt fizető vizsgázók egy része mindhárom írásbelin megkapta a megoldásokat, mások csak a vizsgák egy részén. A csalásban részt vevő tanárok kis cetliket kaptak azoknak a diákoknak a nevével, akiknek „segíteniük” kellett, több tanár telefonján meg is találták a cetlikről készült fotókat.

A vizsgatételeket csak a vizsga előtti reggel küldik szét a főtanfelügyelőségeknek, de a csalásba bevont tanárok még azelőtt kidolgozták őket egy teremben, mielőtt elkezdődött volna az írásbeli a vizsgaközpontokban. A kidolgozott tételeket ezután az érettségi bizottság elnöke sokszorosította, majd elhelyezte azokat a piszkozatlapok között, amelyekből a diákok utánpótlást kérhetnek a vizsga során. Az érintettek aztán az írásbeli vizsga közben megkapták a megoldást tartalmazó lapokat a felügyelő tanároktól.

Eddig 13-an ismerték be a bűnösségüket és kötöttek vádalkut, köztük 9 tanár. A bíróság eddig hét dosszié esetében mondott ítéletet. Öt esetben helybenhagyták az ügyészek javaslatát, így két diákot és három tanárt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A legsúlyosabb büntetést az egyik tanár kapta, két év és 8 hónap felfüggesztett börtönt. Két esetben viszont a bíróság úgy döntött, hogy a vizsgázóknak átadott megoldások nem számítanak titkos dokumentumnak, hiszen nem azonosak a hivatalos megoldókulccsal, ezért a DNA vádja nem állja meg a helyét. A DNA fellebbezett az említett két ítélet ellen.