Pofára estek a kormánypártok, a kiábrándultság miatt tovább erősödhetnek a szélsőségesek a parlamentben

Szilárdnak tűnt a romániai államelnökválasztás forgatókönyve, hogy aztán kiderüljön, semmi sem az, aminek látszik, és az ország a sokk hatása alatt egy személyként tegye fel a kérdést: „ki a fene az a Călin Georgescu?!”

Hogy hibázhattak ekkorát a közvélemény-kutatások, melyek a független elnökjelöltet elhanyagolható, pár százalékra mérték, miközben több mint 2,1 millióan szavaztak rá (23%). Egyáltalán miért kerülte el a mainstream figyelmét az első forduló győztese? És mi lesz az államelnökválasztás második fordulójának végeredménye, amiben Georgescunak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjével, Elena Lasconival (19%) méretteti meg magát? Hogyan fog mindez a parlamenti választásokra hatni? Hamarosan kiderül.

Addig is érdemes a vesztesek térfelét szemügyre venni, hiszen a 2024-es elnökválasztás legnagyobb vesztesei alighanem a kormánypártok lesznek, melyek közül a Szociáldemokrata Párt (PSD) a rendszerváltás óta először nem kerül be az államfőválasztás második fordulójába. Az elnökválasztási buktának pedig alighanem dominóhatása lesz minden soron következő ügyre. A jövő tehát nem sok jót ígér a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) összeomlása, szélsőjobboldal felerősödése és további térnyerése miatt. Ha ugyanis a nagy parlamenti pártok saját sebeik nyalogatásával lesznek elfoglalva, akkor nem csak egy nacionalista, legionárius, fasiszta államelnöke lehet Romániának, de a szélsőjobb akár parlamenti többséget is szerezhet valamilyen formában.

A PNL a választás éjszakáján térdre kényszerült, de már előbb bedőlt

A 2024-es elnökválasztás első fordulóján vagyunk túl, és bár nem tudni, hogy a Georgescu mögé felsorakozó szélsőjobboldal és kormánypártokból kiábrándult népes tömeg, vagy a Lasconi köré feltehetően felsorakozó jobbközépnek sikerül majd felülkerekednie, az már borítékolható, hogy Klaus Iohannis leköszönő államfő tábornoka már elesett a harcban.

Bár Nicolae Ciucă kapcsán „csak” a választás éjszakáján jelent meg a hír, hogy várhatóan hétfőn lemond a Nemzeti Liberális Párt elnöki tisztségéről, amit azóta meg is tett, az már a kezdet kezdetétől nyilvánvaló volt, hogy a tábornok nem lesz húzóerő ebben a kampányban, és nem is fogja megcsillogtatni tömegeket vonzó képességeit. A PNL jelöltje végül az ötödik helyen végzett (9%).

A PNL elnökének már az utóbbi hónapokban már megvoltak számlálva a napjai, hisz botrányt botrányra sikerült halmoznia hol a könyvével, és a kötetet hirdető plakátjaival, hol szervilizmusával, amellyel Iohannist kiszolgálta. Ciucă nemrég kijelentette, hogy ő személyesen a PNL kormánykoalíciós partnerével, a PSD-vel sem tudna együtt dolgozni, ha ilyen egyeztetésekre esetleg sor kerülne a választások után a két párt között.

Lemondását az exit-poll eredmények közzététele után több PNL-s vezető nyilvánosan kérte, köztük Ilie Bolojan, a PNL Bihar megyei erős embere is. A korábban PNL-s miniszterelnöknek is javasolt, és feltehetően Nicolae Ciucă utódjának szánt politikus arra szólította fel a PNL jelöltjét, hogy vállalja a választásokon elért gyenge eredményekért a felelősséget, és fontolja meg a lemondását. Bolojan hangsúlyozta, hogy a PNL-nek meg kell értenie, hogy modernizációs tényezőként kell fellépnie Románia érdekében.

Nicolae Ciucă államfőjelölt vasárnap este urnazárás után még azzal tudott védekezni, hogy a végleges eredmények ismeretében dönt majd a továbbiakról, de végül hajnali négy órakor Daniel Fenechiu azt közölte a sajtóval, hogy a pártelnök bejelentette, hogy lemond.

Azóta azonban a feldolgozottság száz százalékos, a PNL elvesztett liberális bázisokként számon tartott megyéket és településeket, mint Bihar megye is, amelyet Kelemen Hunor húzott be. Ciucă eredménye tehát a vártnál is rosszabb lett, a számonkérés alighanem nem marad el.

Bár a PNL elnöke még nem nyilatkozott (mondott le), Crin Antonescu, a PNL egykori vezetője az Antena 3 televíziónak már nem csak az ő fejét, de a PNL összes alelnökének a leváltását szorgalmazni kezdte. Azt mondta, hogy rémálom az egész, amelyből fel kell ébredni. „Ma a PNL vezetőségének, mind az ötüknek azonnal le kell mondania, határozott jelzést kell adni, hogy a PNL megértett valamit, és mozgósítani kell a szavazóit”. Szerinte a „nyugatbarát pártok”, a PNL, a PSD és az USR számára elengedhetetlenül fontos, hogy maximalizálják eredményeiket Románia Európa-párti, nyugati álláspontja érdekében, mivel a parlamenti választásokra kevesebb mint egy hét múlva kerül sor. Az USR-PNL-PSD-nek pedig most félre kell tennie a nézetkülönbségeit, ha jót akar magának, és a szépen mesélő, ám történelemhamisító Georgescuval szemben fel kell lépniük, mert jelenléte több veszélyt hordoz magában.

Adrian Cozma parlamenti képviselő, a PNL szatmári vezetője pedig hétfőn elismerte azt is, hogy a Nemzeti Liberális Pártnak Klaus Iohannis első mandátuma segített, a második viszont „eltemette” őket, azaz hibát követtek el azzal, hogy az elnök által diktált irányt követték. Erre enged következtetni Adrian Cozma azon kijelentése is, hogy a választásokon „a PSD-vel való szövetség miatt fizettek meg”. A képviselő a távozásokkal kapcsolatos kérdésekre kitérő választ adott.

A PSD is odaveszett

Bár Marcel Ciolacu, a PSD elnökjelöltet biztos befutónak hitte a közvélemény, hisz ezt súlykolták a közvéleménykutatások is, vasárnapról hétfő virradóra egyértelművé vált, hogy Románia miniszterelnöke alatt rezeg a léc, ami az államfőválasztás második fordulóját illeti. És a diaszpóra és a nagyvárosok szavazatainak megszámolása után előnye szinte elolvadt, Ciolacu sokak meglepetésére a harmadik helyre csúszott vissza, ezzel a kormány mindkét pártja kiesett a versenyből.

Ráadásul úgy, hogy a PSD olyan helyeken is pozíciót vesztett Georgescuval szemben, ahol minden előző választáson nyertek. A számon kérés itt sem maradhat el.

Mint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu hétfő reggel több pártvezető előtt bejelentette, hogy lemond pártelnöki tisztségéről, miután az előzetes eredmények szerint több mint kétezer szavazattal alulmaradt Elena Lasconival szemben az elnökválasztás második fordulójába való továbbjutásért folytatott versenyben. Ezt azóta meg is tette.

A PSD-elnöke, érezhette a veszélyt, így már pénteken kijelentette, hogy ha nem jut be a második fordulóba, lemond a PSD elnöki tisztségéről. Arra a kérdésre, hogy Románia készen áll-e egy női elnökre, hangsúlyozta, hogy a döntés a román embereké, és ő hisz az esélyegyenlőségben.

Marcel Ciolacu lemondása egyébként beleillik abba a sorba, amit minden idők PSD-elnökei tettek a sikertelen elnökválasztások után, mint emlékezetes, Ciolacu ezért is vonakodhatott attól, hogy a jelöltséget elfogadja, legalábbis biztosíték nélkül, hogy választási veszteség esetén nem kell önkéntes száműzetésbe indulnia.

Távozása esetén azonban a PSD-n belül eddig olyan elsimított törésvonalak, személyi ellentétek és belső párharc is újrakezdődik, melyeken Ciolacu megjelenésével tudott a párt felül kerekedni.

A PNL és PSD elbukott, mi jön most?

Az elitellenesség, a nyugattal szembeni szkepticizmus és a progresszív reformigények összecsapása olyan polarizált kampányt ígér, amire az ország még nem látott példát. Erről bővebben az elnökválasztást elemző cikkünkben írunk. A balul sikerült államfőválasztás következménye pedig az, hogy a PNL és PSD nem csak egy személyközpontú ország szempontjából fontos választást, illetve emiatt vezetőit veszítheti el, illetve a lehetőséget arra, hogy öt éven keresztül meghatározó szerepkör birtokosa legyen, ami a miniszterelnököt is kinevezheti, de a parlamenti választások közvetlen közelében a belső párharcok, a választók szemében nem csak hiteltelenítik a kormánypártokat, de gyengének is mutatják, szemben a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), melynek elnöke George Simion gyorsan túl tette magát két milliós, állítólagos szavazójának elvesztésén, hogy keblére ölelje a másik „szuverenista” elnökjelöltet, akivel karöltve megtisztíthatják a parlamentet a PSD-PNL-től.

A már parlamentben lévő AUR azonban csak az egyik gond, hisz a kormánypártok bukása a szélsőséges erők masszív parlamenti befutását és megerősödését hozhatja magával, ami történelmi válságba sodorhatja az országot, és ahogy a nemzetközi lapok megírták, azzal fenyegetnek, hogy Románia elveszti nyugatbarát, Ukrajnát támogató egységes álláspontját.

Hogy ezt elkerüljék, Crin Antonescu tanácsát kellene megfogadnia a PNL-PSD megmaradt tagjainak, és minden erejükkel Lasconit támogatni, kerül, amibe kerül. Hisz egy USR-s államelnök sorsfordító lehet egy nem parlamenti többséggel bíró, de támogatókat, koalíciós partnereket kereső miniszterelnök esetében is.

Hogy ebbe a képbe hogyan illik be az eddig – tévesen – USR ellen hangoló PSD és RMDSZ kommunikációja, az egy másik kérdés. Ha azonban az RMDSZ komolyan gondolja a kormányzási ambícióit, ideje lenne végre elkezdeni a kampányban hangoztatott józan eszére is hagyatkozni, mert ami eddig történt, az úgy tűnik csak benzingőzös hallucináció volt.