Már nem Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke

Letette a hivatali esküjét Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának megválasztott elnöke, ezzel pedig véget ért Borboly Csaba 16 éve tartó regnálása a megye élén.

A megyei tanács alakuló ülésén Bíró Barna Botond mellett Hargita megye 28 mandátumérvényesítéssel rendelkező képviselője is letette az esküt. A következők esküdtek fel az alkotmányra (és ha kívántak, a Bibliára): András Lóránd, András Róbert, Barti Tihamér, Becze István, Borboly Csaba, Csillag Péter (EMSZ), Dobos Melinda, Elekes Dániel, Fazakas Imre, Ferencz-Salamon Alpár László, Fodor Zoltán, Geréb László, György Botond, Kántor Boglárka, Costel-Cristian Lazăr (PNL), Márton Csaba, Kolumbán Dávid, Portik Erzsébet Edit, Portik Zsolt, Rákosi-Seiwarth Ildikó, Rácz István, Dan Ciprian Rugină (PSD), Sinka Arnold, Szabadi Kinga Zsófia, Szentes Antal, Tamás Ernő, Tőkés Lehel (EMSZ), Sorin-Nicolae Truţă (PNL). Ahol nincs jelölve, hogy milyen párt színeiben nyert mandátumot a tanácsos, azt jelenti, hogy az RMDSZ-frakcióhoz fog tartozni.

Hargita megyének összesen 30 megyei tanácsosa van, de ketten nem rendelkeztek mandátumérvényesítéssel, az egyik pont Bíró Barna Botond, aki a megyét fogja vezetni.

Biró Barna Botond ünnepi felszólalásában kijelentette, hogy szerinte még mindig érvényes az a kijelentés, hogy a 2024-es év történései legalább egy évtizedre meghatározzák a közösség jövőjét. Szerinte jelen körülmények között a megválasztott vezetőknek három feladatuk van: gondolkodjanak pragmatikusan, beszéljenek világosan és cselekedjenek kiszámíthatóan.

A pragmatikus gondolkodás kapcsán Bíró hangsúlyozta, az anyagi erőforrások végesek, ezért azokra kell összpontosítani, amivel a legjelentősebb társadalmi eredményeket érhetik el. Érvelése szerint ahhoz, hogy az emberek életkörülményei javuljanak, a szolgáltatások minőségét kell javítani, elsősorban a közlekedés, az egészségügy és az oktatás területén.

„A közlekedésfejlesztés területén bevezetjük a gazdasági szempontokat, azon útszakaszok megépítése kell elsőbbséget élvezzen, ami a munkaerő-áramlást segíti, az áruszállítást gyorsítja, illetve a turisztikai desztinációk megközelítését lehetővé teszi. Az egészségügyben azon dolgozunk, hogy bonyolultabb műtéteket is biztonságban el tudjanak végezni a megyében, és ne kelljen több száz kilométert utazni egy életmentő beavatkozásért. Az iskolákban modern és kényelmes feltételeket teremtünk a diákok és a pedagógusok számára is” – ígérte Bíró Barna Botond, aki elmondása szerint azért fog dolgozni a következő négy évben a bukaresti és a brüsszeli képviselettel, hogy ezt meg tudják valósítani. Hogy „visszakerüljön a józan ész a kormányzati döntéshozatalba”, tette hozzá utalva az RMDSZ kampányszlogenjére.

A kiszámítható munkával kapcsolatban azt emelte ki, hogy a következő év elejére egy olyan Hargita megyei fejlesztési tervet fognak elkészíteni, ami tartalmazza a megye régióinak prioritásait, és a következő 10 évre előrevetíti a megyei tanács főbb beruházásait. „Az a célom, hogy konszenzust teremtsünk abban, hogy a megyei tanács rendelkezésre álló erőforrásokat milyen elvek és tervek alapján állítjuk sorba úgy, hogy kiszámíthatóvá tegye a munkánkat, és hangsúlyosan hozzájáruljon a megye gazdasági fejlődéséhez” – mondta, és azzal nyomatékosított, hogy kijelentette, a megyei tanács minden célja, munkája és terve központjában az emberek állnak. „Mi vagyunk értük, és nem fordítva, ezt soha nem veszíthetjük szem elől” – jelentette ki.

Bíró Barna Botond felszólalása után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ünnepi beszédet mondott, majd Dolhai István, Magyország csíkszeredai főkonzulja köszöntötte a megyei tanácsot. Az ünnepség végén az egyházi előjárók kértek áldást a munkájukra. Az ülést teljes egészében itt lehet visszanézni:

Borboly Csaba először 30 éves korában, 2004-ben került be a megye vezetésébe, amikor a Hargita Megye Tanács alelnökének választották. 2008-ban pedig már a megye élére választották meg, és azóta megszakítás nélkül vezette a megyét.