Hétköznapi román és magyar kifejezésekre tanítja hallgatóit a Marosvásárhelyi Rádió

„A képességvizsgák és az érettségik időszakában mindenkinek eszébe jut, hogy valami nincs rendben a román nyelvtudással, és jó lenne valamit tenni, a Marosvásárhelyi Rádió által kezdeményezett Nyelvlecke ötletének megszületése azonban ennél régebbre nyúlik vissza” – meséli Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője.

Szász Attila ugyanis már a felvételi vizsgák előtt is többször érezte, hogy valami nincs rendben, például akkor, amikor egy vele egykorú, negyvenes romániai magyar ember nem tudott megszólalni románul. De olyan is előfordult már vele, hogy egy magánkórházban spontán módon felkérték, tolmácsoljon egy jól szituált üzletembernek, akiről azt hitte, hogy magyarországi, végül kiderült gyergyószentmiklósi származású.

Bár Vásárhely sokak emlékezetében úgy él, mint az a város, ahol mindenki beszél magyarul, beleértve a románokat is, megfigyelte, hogy ez már nincs így, és a magyarok is kevesebben beszélnek románul. „Úgy nőttem fel, hogy a tömbházban volt 44 lakrész, 44 családdal, és abból 22 magyar és 22 román volt, de mindenki beszélt románul és magyarul is, és együtt fociztunk. Az más kérdés volt, hogy ki kivel játszik, de tökéletesen megértettük egymást” – mesélte Szász Attila.

A nyelvleckék ötletét Albert Attila vállalkozó dobta be

A vállalkozó felvetette, hogy miért nem csinálnak a BBC angol nyelvleckéihez hasonló román-magyar leckéket. „Albert Attila a rádió jó barátja, aki már több közösségi nevelési célú projektünket támogatta, és itt is találkoztak szándékaink” – részletezte Szász Attila.

A magánvállalkozó, akivel a Transtelex a Pénzcsinálók korábbi videósorozatában beszélgettünk arról, hogy olykor a nehéz gazdasági kontextus gyakran új lehetőségeket is jelenthet, ezzel az ötletével is azt bizonyította, hogy minden helyzetet lehet pozitív irányba is terelni. Albert Attilának ugyanis azért jutott ez eszébe, mert számára érthetetlen módon Marosvasarhelyen is élnek olyanok, akik alapszintű kommunikációs kifejezéseket nem értenek meg. Pénzt is hajlandó volt áldozni, mert tudja, mások nem olyan szerencsések, mint ő, aki gyerekkorában a lakótelepen és a sportklubban már megismerkedett a román nyelvvel. „Természetes volt számunkra, hogy a románok tőlünk tanulnak magyarul, mi meg tőlük tanulunk románul. És a velünk együtt élő románoknak is kizárólag előnyük származna abból, ha ismernék a nyelvünket, kultúránkat, szokásainkat” – mesélte.

Ugyanakkor reméli, hogy Székely Csaba szellemes szövegei kimozdítják a rádió hallgatóit a komfortzónájukból. Szerinte kezdeményezésük azoknál fog működni, akik tárt karokkal, nyílt fülekkel és előítéletek nélkül fogadják a hétköznapi román, magyar kifejezéseket ismertető projektjüket.

Nincsenek véletlenek a projektben

Szász Attila szerint a Marosvásárhelyi Rádión sugárzott nyelvleckék elindítását azért még nem siették el. Pár hónapot még rászántak arra, hogy kitalálják a megfelelő formátumot, és megkeressék Székely Csaba dramaturgot, hogy vállalná-e a projekt szövegeinek a megírását, illetve a két színészt, akik hangjukat kölcsönözték az eddigiekben az EB-labdarúgó bajnokságot, a Vibe Fesztivált és a választásokat tematizáló 2 perces beszélgetésekhez.

Elmondása szerint nem véletlenül esett a választásuk Ciugulitu Csaba és Benő Kinga színművészekre, amíg Ciugulitu Csaba inkább román, addig Benő Kinga inkább magyar anyanyelvű, de mindketten vegyes környezetben nőttek fel.

Benő Kinga, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat színművésze megkeresésünkre elmondta, gyermekként számára sem okozott gondot, ha román nyelven kellett beszélnie, még akkor sem, ha időnként hiányos volt a nyelvtudása. „Olyan közegben szocializálódtam, ahol senkinek nem okozott gondot, tulajdonképpen játszás közben tanultuk meg egymás nyelvét, slangjét. Most ez picit másképp van, mert a mai generációnak nincs meg az a közös tere, ahol elsajátíthatja, gyakorolhatja a román, illetve magyar nyelvet anélkül, hogy valamiféle kötelességnek érezze azt. Sajnos, az aktuális oktatási rendszer sem teszi lehetővé, ezt a fajta alternatív nyelvelsajátítási módszert, ami alapja a párbeszéd, a tanultak alkalmazása” – jegyezte meg. Hozzátéve, hogy a Nyelvlecke célja pontosan az, hogy a mindennapi kifejezéseket, szavakat egy olyan hétköznapi kontextusba helyezze, ami segítséget, kapaszkodót nyújthat bizonyos élethelyzetekben, ha netán elakadnánk.

A színművész az rádiójáték kapcsán megjegyezte, Székely Csaba nagyszerűen megírt minietűdjei, sajátos humorukkal, nagyszerű lehetőséget adtak arra, hogy színészként is belecsempésszék magukat egy-egy aktuális helyzetbe. Hisz különböző karaktereknek adnak hangot, mindezt humorral fűszerezve.

A projekt pedig attól kerek igazán, hogy a Marosvásárhelyi Rádió a rövid történetek által, nem csak magyaroknak sugározza a hétköznapi román nyelvhasználathoz szükséges kifejezéseket, a román adásban magyar nyelvleckéket közvetítenek a románok számára. „A román kollégákat nem kellett győzködni, eleve nyitottan fogadták a kezdeményezésünket” – jelentette ki Szász. Hozzátéve, bár ugyanazok a szövegek mennek le románul is, de a románoknak szóló rádiójátékot finomították, hogy ne 2-3 percnyi koncentrált magyar beszéd menjen le. Ez azt jelenti, hogy a román nyelvlecke úgy van összevágva, hogy a kifejezéseket nem csak a végén fordítják le, mint a magyarnál, hanem két mondatonként.

Másfél évig leckéztetik a hallgatókat

A Nyelvleckéket legalább másfél évesre tervezik, de reményeik szerint 2025-ben tovább folytatódik a nyelvtanulás. Havonta négy részt osztanak meg a hallgatókkal. Minden egyes rész hétfőn jelenik meg. Hogy a szavak megragadjanak egy hétig naponta kétszer játsszák le őket főműsoridőben, reggel (8:40 körül) és délután (16:40) a későbbiekben akár három alkalommal is. Azaz a Marosvásárhelyi Rádió frekvenciáin heti 14 alkalommal lehet a nyelvleckével találkozni.

A Marosvásárhelyi Rádió tehát elsősorban azokat szeretné megszólítani, akik tudják magukról, hogy rájuk férne egy kis román nyelvtanulás. Azt azonban Szász Attiláék sem hiszik, hogy hallgatóikat önmagukban a nyelvleckékkel meg tudják tanítani románul/magyarul. „Ehhez nyilván kell az iskola, kell a környezet, de legfőképpen nyitottságra van szükség, viszont épp ez a célunk a Nyelvleckékkel, nyitottá és kíváncsivá tenni a fogékonyabb hallgatóinkat” – tette hozzá a főszerkesztő, aki szerint a legnagyobb probléma az akarattal van, mert egyesek elboldogulnak valahogy a román nyelv nélkül is, ezen szeretnék túlbillenteni az embereket, és megadni az első löketet.

Az, hogy a továbbiakban még milyen témák lesznek feldolgozva, Székely Csaba fantáziájára van bízva, aki humorral közelíti meg a témákat, ami megkönnyíti, emészthetővé és befogadhatóbbá teszi a székelyföldiek számára a román nyelvtanulást. A dramaturg azonban előre nem akarta lelőni a poént azzal, hogy elárulja, milyen témákat dolgoz fel a továbbiakban. Szász Attila szerint azonban főleg az aktuális témákat ragadják majd meg, ezzel is megpróbálva a nyelvtudás hasznosságát kidomborítani.