Tűzoltásszerűen lépett a kormány, miután felmerült, hogy leáll az ingyenes családorvosi ellátás

Hárommilliárd lejjel egészíti ki tartalékalapjából a kormány az egészségbiztosítási alap költségvetését, dőlt el a csütörtöki kormányülésen, öt nappal azután, hogy lejártak a biztosítóval szerződésben álló orvosok szolgáltatásainak kifizetését szabályozó aktuális szerződésmellékletek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szerint a költségvetés-kiegészítés után már garantálni lehet, hogy 2024 utolsó negyedévében is marad a jelenlegi pénzkeret a családorvosok számára, vagyis 12 lej lesz a páciensenként kapott (per capita) pont értéke és 8 lej a szolgáltatásonként kapott pont értéke, marad a fogászati ellátásban a havi 6000 lejes keret is, a járóbeteg-szakellátásban viszont októbertől 4,50 lejről 5 lejre emelik a szolgáltatásonkénti pont értékét. Az erről szóló szerződésmellékletet még ezután kell aláírják az érintett orvosok.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) eredetileg azt kérte a megyei pénztáraktól, hogy úgy írassák alá a 2024 végéig érvényes szerződésmellékleteket az orvosokkal, hogy abban nem volt meghatározva a szolgáltatások ellenértéke az október-december közötti időszakra. Ezt azzal indokolták, hogy nem volt éves költségvetés, amely biztosította volna ezeknek az összegeknek a lefedését.

Mivel a szolgáltatások ellenértékének meghatározása nélküli szerződés a törvény szerint érvénytelen, az orvosok egy része nem is írta alá ezeket, mások pedig aláírták, de mellékelték a kifogásaikat tartalmazó átiratot is, illetve volt olyan megyei pénztár, ahol eredetileg csak három hónapos futamidőre állították ki a szerződéseket, arra az időszakra, amire a pontok értéke meg volt határozva, később azonban alkalmazkodtak a központi utasításhoz, számolt be Facebook-oldalán Sandra Alexiu, a bukaresti és Ilfov megyei családorvosok egyesületének elnöke.

A viták ellenére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már hétfő este azt közölte, hogy minden rendben, a szerződéseket már 99,5 százalékban aláírták. A családorvosok és a járóbetegrendelőkben dolgozó szakorvosok érdekvédelmi szervezetei felháborodottan cáfolták ezt nem sokkal később, azt írták, bizonyos megyékben addig még ki sem küldték a szerződésmellékleteket, és hogy szerintük “a CNAS ennyi év után még mindig nem gyógyult ki a megfélemlítési módszereiből, amelyeket az elmúlt 15 év során megszokhattunk ettől az intézménytől, ellentétben azzal, hogy átláthatónak vallja magát”.

A költségvetés-kiegészítéssel a pénzügyi jellegű kérdések év végéig megoldódtak, az e-számlázással kapcsolatos, szintén júliustól bevezetett módosítások azonban péntek délután még mindig tisztázásra vártak Sandra Alexiu szerint.

A család- és a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok, illetve az egészségbiztosító pénztár közötti feszültség nem újkeletű, inkább az jellemző, hogy rendszeresen kiújul.

Februárban például utcára is vonultak az orvosok amiatt, hogy felmerült a pontértékek csökkentése. “Úgy látszik, hogy háromhavonta jön ez a húzd meg, ereszd meg, ezek az igen idegrendszert és koszorúereket tépázó jelenetek, miközben ez egy stratégiai fontosságú ágazat, mert minden egyes állampolgárnak ezek a szolgáltatások nélkülözhetetlenek” – jellemezte a helyzetet Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke, aki szerint főleg az esik rosszul a szakmának, amikor a törvényes előírásokat semmibe véve próbálnak rájuk kényszeríteni szerződéseket.

Ami a jelenlegi pontértékeket illeti, az így kapott összeg működésre elegendő, de fejlesztésekre már nem, arról nem is beszélve, hogy a “csepegtetés” miatt nem lehet tervezni. Korábban arról is írtunk, hogy a fogorvosok esetében mennyire szűkös a havi 6000 lejes keret, ez az egyik oka annak, hogy nagyon kevés fogorvos köt szerződést a biztosítási pénztárral.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetését jelenleg havonta hagyja jóvá a kormány az országos költségvetési hiány kontroll alatt tartása érdekében, és ez 2025 végéig így lesz, magyarázta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. Lentről fölfele építkezve összeáll egy havi igény, az Egészségbiztosítási Pénztár országos vezetősége összesíti, leteszi a pénzügyminisztérium asztalára, a pénzügyminisztérium a kormány elé terjeszti a memorandumot, és miután jóváhagyták, akkor tudjuk pontosan arra a hónapra, hogy mennyi is az a költségvetés, amivel rendelkezünk. Ezért történt meg többször, akár a múlt hónapban is, hogy a számlák értékét csak részlegesen tudtuk a szolgáltatóknak fizetni, a következő hónapban kiegészítették a költségvetést, és akkor zártuk ezeket a szerződéses kötelességeinket. Ilyen körülmények között elég nehéz előre látni” – mondta.

A költségvetés kiszámíthatatlansága mellett a rendszer túlbürokratizáltsága és az informatikai rendszer akadozása is probléma. “Ülünk egy számítógép előtt, és várjuk, hogy akkor tudunk-e dolgozni. Az a 15 perc, ami egy beteg vizsgálatára jutna, az az orvosnak is 15 perc, és ha ennek javarészében várod, hogy a rendszer engedjen belépni, vagy a sok adminisztrációval töltöd el, akkor nyilván kevesebb idő jut magára az orvosi tevékenységre” – fogalmazott Soós Szabó Klára.

A családorvos szerint a július 1-től érvénybe lépő szerződésmelléklet annak az alapvető jogelvnek is ellentmond, hogy egy személyt ugyanazért a cselekedetért nem lehet kétszer büntetni. Bevezeti ugyanis, hogy egy hibásan kiállított recept esetén ugyanis nem csak annak az ellenértékét kell kifizetni, hanem gyógyszerenként még egy bizonyos összeget is, magyarázta Soós Szabó Klára, hozzátéve, hogy előfordul, hogy a hibák, például bizonyos dokumentumok hiánya, éppen az egészségbiztosító rendszerének akadozása miatt csúsznak be.

Duda Tihamér szerint egységesítették a szankciókat és a családorvosokra is kiterjesztették azt, amit eddig a szakorvosokra alkalmaztak. “A szerződéskötés folyamatában minden szakmai szövetségnek és szervezetnek lehetősége volt többször tárgyalni az országos vezetőséggel. Ennek értelmében a keretszerződést és az alkalmazást is többször átírták, ez lett a végeredmény, ez most már kötelező mindenkire, és ezt fogjuk alkalmazni. Lehetőség lesz az új keretszerződéskor, ami jövő január elsejétől fog köttetni, kifejezni minden óhajukat, igényüket, és amilyen döntés fog születni, annak értelmében fogunk eljárni” – mondta. A keretszerződéseket két évre kötik, a jelenlegi 2024 végéig érvényes.

A megyei egészségbiztosító vezetője elismerte, hogy az informatikai rendszer lassú és le van terhelve, és elmondta, remélhetőleg 2-3 éven belül már a múlté lesz, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis már aláírta a szerződést egy olyan európai uniós támogatásból megvalósuló projektre, amelynek keretében új informatikai rendszert fejlesztenek. “A mostani nagyon régi rendszer, 2008 óta működik, arra a kapacitásra volt tervezve, ami akkor létezett. Amikor elindult, akkor sem volt tökéletes, és azóta eltelt jó pár esztendő” – fogalmazott.

A súlyos betegségek szűrését júliustól a biztosítással nem rendelkezőkre is kiterjesztik

Az új szerződésmelléklet egyébként egy sor új szolgáltatást tesz térítésmentesen elérhetővé azoknak, akik nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással. Ezek a daganatos betegségek, a hepatitis B és C, illetve a várandós nők HIV fertőzésének korai szűrését célozzák. “A módosítások filozófiája a következő: megteremteni mindenkinek, függetlenül attól, hogy biztosított személy, vagy nem, annak a lehetőségét, hogy ilyen súlyos és nagy költségvetést igénylő betegségeket minél hamarabb felfedezzünk és minél hamarabb kezeljünk” – magyarázta Duda Tihamér.

A módosítások értelmében a biztosító állja a szükséges labor- és orvosi diagnosztikai képalkotói eljárásokat, vizsgálatokat (pl. CT, MR, röntgen) és egyéb paraklinikai szolgáltatásokat, illetve a kórházi kivizsgálást is azoknak a biztosítással nem rendelkező pácienseknek, akiknél felmerül ezeknek a betegségeknek a gyanúja. Ezekre a családorvosok vagy a szakorvosok állíthatnak ki számukra küldőpapírt.

Ha beigazolódik a gyanú, akkor a páciens bekerül a különböző betegségek kezelését célzó nemzeti programokba, és biztosítottá válik. “Ha nem igazolódik be a prognózis, akkor visszakerül a nem biztosított személy abba a státuszba, hogy neki csak a családorvosnál van joga ingyenes szolgáltatásokra, minden egyéb szolgáltatást ki kell fizessen” – mondta a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.

Duda Tihamér kiemelte, hogy a daganatos betegségek vidéki lakosság körében végzett szűrése érdekében elszámolhatóak lesznek a mobil orvosi egységek és orvosi karavánok bizonyos szolgáltatásai is.

A biztosítással nem rendelkező személyeknek nyújtott szolgáltatásokat nem a biztosítottak hozzájárulásaiból fogják fizetni, hanem az egészségügyi minisztérium költségvetéséből, amely havonta folyósítja majd a szükséges összeget az Országos Egészségbiztosítási Alapba (FNUASS). “A szolgáltatók külön nyilván kell tartsák az ilyen jellegű küldőpapírok után végzett szolgáltatásokat, és erre mi az alapszerződés mellett fogunk ezen szolgáltatókkal szerződni, és a központi költségvetésből fogjuk megkapni ezeknek az ellenértékét. Tehát ez nem érinti a mi alapunkat, az továbbra is megmarad a biztosított személyek szolgáltatásainak a fedezésére” – részletezte Duda Tihamér.

Bevezetik a klinikai szakellátás mellett a pszichológiai tanácsadást is a daganatos betegek számára. Ez csak biztosítással rendelkező páciensekre érvényes, de mivel a nemzeti programba bekerült betegek biztosítottá válnak, nekik is hozzáférésük lesz ehhez. 2025 júniusa után ezt a szolgáltatást már csak olyan szakemberek szerződhetik le a biztosítóval, akiknek van pszochoonkológiai képzettségük. Jelenleg ez még nem kötelező, mivel nincs elég ilyen végzettségű szakember.