Ingyenes fogászati alapellátás: a biztosítottak töredéke fér hozzá

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megyei kirendeltségeinek honlapján találhatjuk meg azoknak a fogászati rendelőknek a listáját, amelyekhez az ingyenes fogászati alapellátásért fordulhatunk. A rendelkezésre álló keret azonban messze nem fedi az igényeket, így a biztosítóval szerződésben álló fogorvosok prioritások szerint látják el a pácienseiket, illetve előfordul, hogy várólistával dolgoznak.

A július 1-től érvényes új keretszerződés és metodológia szerint a biztosító továbbra is megtérít néhány sürgősségi beavatkozást az ún. minimális csomagban, az alapcsomagba pedig bekerült többek között évi egy ultrahangos fogkőleszedés és professzionális fogtisztítás. 18 év alattiaknak évi két, 18 év felettieknek évi egy konzultációt térít meg a biztosító, protézis elkészítését négy évenként állja, a protézis javítását évi kétszer. Az alapcsomag tartalmazza a különböző fogszabályozó eszközök felhelyezését is, illetve a röntgent és CT-t is. 18 év felettieknek bizonyos szolgáltatásokat csak 60 százalékban térít meg a biztosító, kivételt képeznek azok a 18 és 26 év közötti fiatalok, akik iskolások, gyakornokok, egyetemi hallgatók vagy katonának készülnek.

Újdonság továbbá, hogy a havonta lekérhető átlagos keret a korábbi 4000 lejről 6000 lejre nőtt. A főorvosoknak 20 százalékos többlet jár, a szakképesítéssel nem rendelkező fogász 20 százalékkal kevesebből gazdálkodhat, a vidéken dolgozó fogorvos keretét pedig 50 százalékkal egészítik ki, így több mint 9000 lejes a keret, amit havonta elhasználhat biztosított páciensek kezelésére. Emellett növelték azokat a tarifákat is, amelyeket az egyes szolgáltatásokért felszámol a biztosító.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a honlapján szereplő adatok szerint 2022 utolsó három hónapjában 5073 fogorvossal állt szerződésben, ez különböző becslések szerint a romániai fogorvosok 12-18 százaléka. Ráadásul az eloszlásuk nem egyenlő az országban, Kolozs, Temes vagy Maros megyében többszörös a rendelők száma például Olt, Ialomița vagy Călărași megyéhez képest (a 2020-as adatok összehasonlítása az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján érhető el). Ugyanígy változó az is, hogy melyik megyében hány fogászati rendelő köt szerződést a biztosítóval: Kolozs megyében például 149, Maros megyében 131, Hargita megyében 50, Kovászna megyében pedig 16 rendelőhöz fordulhat az, aki igényelni szeretné a biztosítottaknak járó alapellátást.

Az egészségügyi minisztérium rendelete szerint a biztosító annak függvényében határozza meg a fogorvosi rendelőknek járó havi keretet, hogy a megyei egészségügyi pénztár költségvetésében mekkora tétel szerepel fogászati ellátásra, hány fogászati rendelő áll szerződésben a biztosítóval, illetve milyen a rendelőben dolgozó fogorvos szakképesítése. Felvetésünkre, hogy ha több fogorvos szerződik a biztosítóval, akkor kevesebb lesz-e a megyei szinten szétosztható keret a Kovászna Megyei Egészségügyi Pénztár igazgatója, Tatu Dragoş azt mondta, a költségvetést az igények szerint alakítják, ha több fogorvos jelezné, hogy szerződést szeretne kötni a biztosítóval, akkor ki kellene egészíteni a keretet is. Mint mondta, az új keretszerződés érvénybe lépése óta Kovászna megyében kettővel nőtt a biztosítóval szerződött fogászati rendelők száma, ezek mintegy fele városi és fele vidéki, és számukra biztosítani tudják az előírt keretösszeget. Tatu Dragoş azt is hozzátette, hogy évek óta ugyanazok a fogászati rendelők kötnek szerződést a biztosítóval a megyében.

Két nap alatt elkölthető a havi keret

„Keserédesen mondva a dolgot, ha eddig egy nap alatt el lehetett költeni a rendelkezésre álló keretet, most két nap alatt lehet elkölteni” – jegyezte meg Hermann Örs székelyudvarhelyi fogorvos, a Hargita Megyei Fogorvosi Kamara elnöke. „Amikor utánaszámoltam, hogy például Székelyudvarhelyen hány fogorvos kötött szerződést a biztosítóval, mekkora a keret és ezt elosztottam a lakosság számával, akkor személyenként valami másfél lej jött ki havonta” – emelte ki.

„Most már majdnem elfogadhatóak azok az árak, amiket a biztosító megtérít” – mondta Hermann Örs az új tarifákról. „Eddig nagyon nem érte meg, most vagyunk szerintem azon a határon, hogy sok fogorvos elgondolkodik azon, hogy kössön-e szerződést a biztosítóval. Ennek a negatív oldala, hogy a fazék nem lesz nagyobb, csak többen állnak sorba” – tette hozzá.

Sok fogorvost a plusz adminisztrációs munka riaszt el attól, hogy szerződjön a biztosítóval, de van, akit a járulékos költségek, mint a rendelő felméréséért fizetendő összeg vagy az alkalmazandó asszisztens fizetése, mondta el Hermann Örs. „Akinek hat hónapos várólistája van, valószínűleg nem bonyolítja az életét a biztosítós aktatologatással” – fogalmazott. Ugyanakkor úgy látja, a vidéken dolgozó orvosok között többen kötöttek szerződést a biztosítóval, ugyanis nekik nagyobb keretösszeg áll rendelkezésükre.

Hermann Örs szerint az, hogy a biztosító júliustól az adott anyagi keretek között a fogkőlevételt és a professzionális fogmosást is megtéríti „remélhetőleg motiválja az embereket” az ilyen megelőző szolgáltatások igénybevételére, viszont sokkal nagyobb az igény a fogfájás megszüntetésére, a fogtömésekre, ezek pedig a kiutalt összeget gyorsabban felemésztik. „Valószínűleg inkább ezeket részesítik előnyben a fogorvosok és nem a fogkőtelenítést vagy a professzionális fogtisztítást” – mondta.

Stabil vidéki pácienskörrel működik leginkább

„2011 óta vagyok szerződésben a biztosítóval és annyira hozzászoktam a plusz munkához, hogy nem jelent terhet számomra” – mondta Száva Hunor, aki a Maros megyei Lukafalván, ugyanakkor Marosvásárhelyen is rendel. Azt azonban, hogy a rendszerrel ismerkedők számára az adminisztratív előírások riasztóak lehetnek, ő is elismeri.

A rendelő felszereltségéről például saját felelősségre kell nyilatkoznia a fogorvosnak, de a „felmérésért” ki kell fizetni bizonyos összeget, ami Száva Hunor tudomása szerint 1000 lej a városi és 250 lej a vidéki rendelők esetében. „Nem egy kibírhatatlan összeg, de bosszantó, hogy egy olyan papírért kell fizetnem, amit én töltök ki” – mondta. Emellett naponta jelenteni kell, hogy van-e még a keretből vagy sem, a biztosítóházzal kötött szerződés keretében végzett fogászati beavatkozásokat pedig 72 órán belül be kell vezetni az online rendszerbe, illetve be kell tartani az előre bejelentett programot, akkor is, ha a havi keret már kimerült, hiszen bármikor ellenőrzés érkezhet, sorolta. „Ez egy olyan bürokratikus rendszer, amely sok fogorvost visszatart” – jegyezte meg. Pozitívumként emelte ki, hogy a keretösszeg megnövelésével egyszerre júliustól a kezelések ellenértékét is a piaci árakhoz közelire növelték, kivéve a fogpótlások árát.

A rendszer kedvez a vidéken dolgozó fogorvosoknak, hiszen nem csak a rendelő felméréséért kért összeg alacsonyabb vidéken, hanem magasabb a megtérített keretösszeg is. „Rendszerszinten biztosítani kell azt, hogy a vidéki lakosság is hozzáférjen az egyészségügyi ellátáshoz. Egy vidéki rendelőt fenntartani pedig nem könnyű, gyakran az orvosnak ingázási költségei vannak, a szolgáltatásokért nem lehet annyit kérni, mint Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen, mert a vidéki lakosság anyagi lehetőségeihez kell mérni, ezért van az, hogy a vidéki környezetben működő rendelőknek nagyobb a kerete. Az orvos szakképzettségétől függően ugyancsak nő a keretösszeg. A maximális keret a vidéken dolgozó főorvosnak jut” – mondta Száva Hunor.

A rendelkezésre álló keretet vidéken jellemzően a gyerekek kezelésére fordítják. „Ha fogpótlásokat kezdenénk betenni, akkor az nagyon hamar elfogyasztaná a keretünket. Elsőbbséget jelent a gyermekek ellátása, utána következik a konzerváló fogászat, a prevenciós beavatkozások fiatal felnőttek, felnőttek esetében” – ismertette a fogorvos vidéki praxisának gyakorlatát. „Azoknak a rendelőknek, amelyek ismerik a pácienskörüket, valamelyest könnyebb, a páciensek is könnyebben elfogadják, hogy prioritáslista van a keret felhasználásában. Ott, ahol gyorsabban változik a pácienskör, nehezebb ezt a dolgot megcsinálni, de nem lehetetlen” – mondta.

Száva Hunor szerint az elmúlt 10-15 évben jelentősen változott a páciensek hozzáállása a szűrővizsgálatokat illetően. „Azt tapasztalom, hogy amikor elkezdtem dolgozni, akkor még húzózkodva jöttek szűrővizsgálatra a gyerekek, most viszont rendszeresen eljárnak konzultációra, hogy időben tudjuk elkezdeni a kezelést” – mondta. Mint kiemelte, volt egy periódus, amikor a biztosítóház teljesen leállította a fogászati kezelések megtérítését, és ebben az időszakban több szülő anyagi okokból nem hozta el a gyermekét a rendszeres vizsgálatra és kezelésre. „Nem érzem a hatalmas szakadékot a városi és vidéki páciensek magatartása között, inkább az anyagi helyzet, szociális státusz hordozza ezt, mint a lakhely” – állapította meg.

Tízből hét vidéken élő gyermek sosem járt fogorvosnál

A Hotnews összesítése szerint Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban az évi fogorvosi konzultációk számát illetően, egy főre mindössze évi 0.3 vizsgálat esik, míg az EU-s átlag 0,9. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy a közegészségügyi rendszer költségvetésének mindössze 5 százalékát fordítják fogászati ellátásra, míg az európai átlag ebben is jóval magasabb, 30 százalékos, illetve azzal is, hogy a vidéken élőknek gyakran kész kaland és komoly kiadás lehet eljutni a legközelebbi fogorvosi rendelőbe, hiszen a rendelők mindössze 13 százaléka működik falun. Tíz vidéken élő gyermekből hét sosem járt fogorvosnál a becslések szerint.

Egy 2020-as tanulmány szerint a lakosság fogászati állapotának mérésére használt DMFT index a romániai 12 évesek körében 2,4, ami a legrosszabb érték az Európai Unióban. Az általunk megkérdezett fogorvosok azonban egyhangúlag kiemelték, hogy a becsléseken túl nem készült átfogó felmérés Romániában a lakosság fogainak állapotáról.