A NATO-országok nyomást helyezhetnek Klaus Iohannisra, hogy lépjen vissza a főtitkársági versenyből

A NATO-országok többsége úgy véli, hogy eljött az idő, hogy Klaus Iohannis elnök két hónapos, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetői posztjáért folytatott versengés után visszalépjen, írja a Politico.

Iohannis márciusban jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári pozíciót, a Politico szerint azonban a hivatalos bejelentést követően mindössze egy ország támogatását sikerült megszereznie a 32 országot tömörítő csoportban. Ez pedig Magyarország. Szlovákia ugyanis egyelőre bizonytalan a kérdésben, és a többi 29 ország mindegyike Mark Rutte holland miniszterelnököt biztosította támogatásáról.

Egységben az erő

Rutte számára azonban ez még mindig nem elég, mivel a szövetség minden tagjának teljes támogatására szüksége van ahhoz, hogy az október elején leköszönő Jens Stoltenberg utódja lehessen.

A NATO-tagok külügyminiszterei csütörtökön és pénteken Prágában üléseznek, így a patthelyzet feltehetően feloldódik, ha azonban Iohannis nem lép vissza hamarosan, azzal a kockázattal jár, hogy a NATO főtitkári tisztség politikai játszmák részét fogja képezni. Jellemzően az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöksége, valamint az EU diplomáciai vezetői posztja is versenyben van a június 6-9-i európai választások utáni időszakban, amikor az EU 27 országa igyekszik megszerezni a kívánt bizottsági tárcákat.

Politico: Játszma

A lap szerint két magas rangú európai tisztviselő azt mondta, Iohannis megegyezett a kulcsfontosságú szövetségesekkel, hogy június elejéig, vagyis egy hónappal a NATO washingtoni csúcstalálkozója előtt kilép a versenyből. A kilépés Iohannisnak némi jó hírnevet biztosítana a nyugati szövetségesek körében, amit a csúcsjelölti tárgyalások során be tudna váltani.

Számos uniós tisztviselő és diplomata pedig úgy véli, hogy Iohannis hosszú távra tervez, és a NATO-jelöltséget arra akarta felhasználni, hogy egy másik vezető pozíciót szerezzen, mint a Transtelex is írt róla.

Az elnöki hivatal egyébként a Politiconak tagadta, hogy Iohannisra bárki is nyomást helyezett volna, hogy visszalépjen.

Hova tovább Io-han-nis?

Iohannisszal kapcsolatban a Politico szerint több forgatókönyv is kering Brüsszelben. Az egyik lehetőség nagyon távoli: Ha az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki az elsöprő favorit az EB elnökségi tisztségének versenyében, nem kap második mandátumot, Iohannist említik alternatívaként. A román vezető ugyanis az Európai Néppárthoz (EPP), az EU legerősebb politikai csoportosulásához tartozik, akárcsak von der Leyen. Iohannis szintén németül beszél, és több mint 10 éves államfői tapasztalattal rendelkezik.

Iohannis számára felmerült egy másik lehetőség, hogy ő lesz az EU védelmi biztosa. Von der Leyen már jelezte, hogy jó lenne, ha kelet-európai politikus kapná meg ezt a biztosi tisztséget, amely jelenleg nem létezik, de amelyet létre akar hozni. A legtöbbet emlegetett név azonban erre a posztra Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, de két másik EU-tisztviselő szerint, figyelembe véve a minden csúcspozícióval járó meglepetéseket, az állás még lehet a Iohannisé.