Őrségváltás? – A Coldea-ügy háttere

2024. május 27. – 09:29

Őrségváltás? – A Coldea-ügy háttere
Florian Coldea a SRI-s tábornokot lerohanják az újságírók a korrupcióellenes ügyészég székháza előtt – Fotó: Saul Pop / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

A román igazságszolgáltatásban Florian Coldea, a volt hírszerzési tábornok ellen indított korrupciós ügy túlmutat egy egyszerű bűnügyön, és a SRI gazdasági tevékenységeit is érintheti, amely alapvetően megváltoztathatja a hírszerző szolgálat státuszát és hatalmát. Azonban még mindig nem világos, hogy mi a cél? Elképzelhető, hogy a román igazságszolgáltatás függetlensége és alkotmányos működése új szintre léphet. De ugyanúgy benne van a pakliban, hogy a korrupciós botrány csak a hatalmi játszmák része, ahol a régi gárdát leváltják, hogy megmutassák az új elitnek, mely a választások nyomán pozícióba kerül, hogy hol van a valódi hatalom. Székely Ervin elemzése.

Rendőri felügyelet alá helyezték Florian Coldeat, akit az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) korrupcióval, befolyással való üzérkedéssel, zsarolással és pénzmosással vádol. A DNA szerint Coldea 600 ezer eurót kért egy üzletembertől azért, hogy enyhébb büntetést kapjon. A pénzt egy ügyvédi irodán keresztül a Coldea tulajdonában lévő tanácsadói cég kapta volna meg. A kért összegből a vállalkozó 100 ezer eurót ki is fizetett, de ez nem volt elég, mert a megígért felfüggesztett börtönbüntetés helyett négy év letöltendőt kapott. Ekkor fordult a DNA-hoz.

Aki csak egy kicsit is járatos a hazai politikában, erre a hírre egész biztosan felkapta a fejét. Coldea ugyanis nem más, mint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tábornoka, aki a Băsescu-érában és azt követően is hosszú ideig a szolgálat operatív vezetője volt, ami a gyakorlatban teljhatalmat jelentett: a hírszerzés civil vezetőjének és a szolgálatok felügyeletét ellátó parlamenti bizottságnak nem volt rálátásuk az operatív munkára, többen joggal panaszkodtak arra, hogy megszűrt információkat kapnak, közvetlenül nincs lehetőségük betekinteni a megfigyelési dossziékba.

A volt államfő mandátumának idején Coldea volt az, aki arra használta az igazságügyet, hogy eltávolítsa a közéletből az elnök politikai riválisait.

Sokatmondó tény, hogy Coldea kollégája, Dumitru Dumbrava – aki maga is vádlott a korrupciós ügyben és szintén rendőrségi felügyelet alatt van – „taktikai mezőnek” minősítette az igazságszolgáltatást, amelyben a szolgálat értelemszerűen érvényesíteni tudja az akaratát. A Băsescu – Coldea – Kövesi tengely több mint tíz éven át bírákat, ügyészeket félemlített meg vagy zárt börtönbe. (Lásd Stan Mustaţă bíró esetét, aki a börtönben halt meg.)

Elena Udrea – aki tudott egyet, s mást a párhuzamos állam működéséről – nem véletlenül

Coldeat jelölte meg főbűnösként abban, hogy Romániában nem beszélhetünk független igazságszolgáltatásról (pártfogójáról Traian Băsescuról valahogyan megfeledkezett).

Az ügyhöz szorosan kötődik az a körülmény, hogy a DNA egyik ügyésze, Mihaela Iorga-Morar foglalkozik a Coldea-üggyel. Őt szakmailag az egyik legjobban képzett ügyésznek tartják, azonban 2017-ben összetűzésbe került Laura Codruţa Kövesivel, mert nem volt hajlandó felgyorsítani egy politikus ellen a nyomozást, akit többen a miniszterelnöki tisztség várományosának tartottak. Ennek nyomán Kövesi kirúgta a DNA-tól, mi több büntetőeljárást kezdeményezett ellene, a vádat azonban a Legfelsőbb Bíróság ejtette.

Idén januárban Alina Gorghiu igazságügyi miniszter javaslatára Klaus Iohannis államfő Mihaela Iorga-Morart visszahelyezte a DNA-hoz, ráadásul osztályvezetői tisztségbe. Neki tehát bizonyára nem rokonszenves Coldea, ugyanakkor tudatában van annak, hogy csakis megalapozottan, bizonyítékok birtokában emelhet vádat ellene.

Az Antena 3 hírtelevízió által idézett politikai kommentátorok, Bogdan Chiriac politikai elemző és Adina Anghelescu oknyomozó újságíró azon a véleményen vannak, hogy

a Coldea-ügy túlmutat egy egyszerű korrupciós eseten és a SRI gazdasági tevékenységéről rántja le a leplet.

Arról van ugyanis szó, hogy a hírszerző szervek törvényesen működtethetnek gazdasági társaságokat, amelyek az információs asszimmetria okán előnyt élvezhetnek a konkurenciájukkal szemben. Amennyiben a nyomozás erre is fényt derítene, az alapvetően megváltoztathatná a SRI státusát, abban az értelemben, hogy elvesztené a „párhuzamos államban” betöltött vezető szerepét.

A bevezetőben ismertetett hír ebben az összefüggésben válik igazán érdekessé.

Mi történik?

  1. A román igazságszolgáltatás egyik napról a másikra függetlenné vált és megteremti alkotmányos működésének kereteit?
  2. A szakmai és emberi méltóságában megsértett Mihaela Iorga-Morar bosszújáról van szó, amely mögött azonban nem áll a teljes igazságszolgáltatás és szükségszerűen elbukik, esetleg ő maga is börtönben végzi?
  3. Vagy az, amit Adrian Severin volt külügyminiszter és volt európai parlamenti képviselő tett közzé az egyik közösségi oldalon: „Amit látunk, az nem a párhuzamos állam felszámolása, hanem csupán a régi gárda rituális kivégzése, amelynek célja, hogy megmutassa az ifjú gárdának, hogy a valódi hatalom máshol van”.

Székely Ervin elemzése másodközlés, először az Új Hétben jelent meg.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!