Nem csitulnak az elégedetlenségek, általános sztrájkra készülnek a múzeumi dolgozók a kormány rendelete után

Szembeköpnek

– így kommentálja a kormány kétszer 5 százalékos fizetésemelésre vonatkozó javaslatát CulturMedia szakszervezeti szövetség egyik tagja, amelyet a szervezet hivatalos Facebook oldala is megosztott. (Közben már el is fogadták a javaslatot!) Úgy tűnik, hogy egyelőre nem nagyon fog megoldódni a közalkalmazottak elégedetlensége, ami legutóbb a Múzeumok Éjszakáján csúcsosodott ki.

Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a múzeumi és könyvtári alkalmazottak elégedetlenek a bérükkel, a már említett kormányrendelettel a kulturális intézményekben dolgozók mellett a diplomácia területén, a cégbíróságon, a legtöbb 20 ezer fős települések polgármesteri hivatalaiban, valamint a kormány és a parlament alárendeltségében működő, kizárólag saját bevételekből finanszírozott intézményeknél és hatóságoknál dolgozók fizetését is megemelnék 10 százalékkal.

A közigazgatási alkalmazottak és a kormányalkalmazottak szakszervezete egyaránt bírálta szerdán az egyes közalkalmazotti kategóriák számára 10 százalékos béremelést előíró sürgősségirendelet-tervezetet, 20 százalékos béremelést követelnek, visszautasítva a kormány ajánlatát.

„A közvélemény és sajnos a politikum is elterjesztette azt a hamis elképzelést, hogy a román állam működésében betöltött szerepünk csekély, és ennek következményeit a fizetésünkön érezzük meg. Most világosan és hangosan kimondjuk: Mi vagyunk az állam köztisztviselői, akik biztosítják a román törvényhozás működését! Egy általunk elkövetett apró hibának is mindenkit érintő következményei lehetnek”

– írta a parlamenti köztisztviselőket tömörítő szakszervezet a közleményében.

A központi és a helyi közigazgatásban dolgozók érdekeit védő Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége (FNSA) egy közleményben azzal vádolta a kormányt, hogy fenntartja „az azonos szintű intézmények közötti különbségeket”, „figyelmen kívül hagyja a közintézményekben dolgozó alkalmazottak valós igényeit”, és „nem hajlandó tisztességes és arányos megoldásokat alkalmazni a béregyenlőtlenségek megszüntetésére”.

A leglátványosabb tiltakozás kétségtelen a múzeumok világnapja alkalmából szervezett Múzeumok Éjszakájához köthető. Múlt szombaton huszadszor szervezték meg a programsorozatot, amelyen általában tömött sorokban állnak az érdeklődők a kulturális intézmények előtt, hogy ingyenesen nézzék meg a tárlatokat. Az idei rendezvény nem a nagyszámú érdeklődőről marad emlékezetes, hanem a zárva marad intézményekről – Kolozsvárról például általában a legnagyobb érdeklődéssel övezett Művészeti Múzeum, Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és Erdélyi Néprajzi Múzeum alkalmazottai nem vállalták az ilyenkor általános önkéntes munkát –, illetve a múzeumi dolgozók bukaresti tüntetéséről. Ahogy a román sajtóban találóan fogalmaztak, a tüntetések éjszakáját tartották meg szombat este, amikor szerte az országból több száz múzeumi dolgozó ment a kulturális minisztérium, illetve a kormánypalota elé kifejezni az elégedetlenségét.

„20 éve szembesülünk diszkriminációval, fenntarthatatlansággal és mellőzöttséggel”

– magyarázta a Transtelexnek Monica Bodea, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum szakszervezeti tagságának vezetője.

Elmondása szerint a szombati tiltakozás közvetlen előzménye, hogy elmaradt a múzeumokban és a könyvtárakban dolgozók korábban áprilisra beígért 20 százalékos béremelése. Mindezt úgy, hogy közben az oktatási minisztérium alárendeltségébe tartozó hasonló intézményekben 2023 végén megemelték a fizetéseket (a 128-as sürgősségi kormányrendelettel).

A Scena9 összefoglalójából is szépen kirajzolódik, hogy a kulturális minisztérium évek óta figyelmen kívül hagyja a muzeológusok, régészek, restaurátorok, könyvtárosok kérését. A szakszervezet tájékoztatása szerint az elmúlt években többször is felhívták a figyelmet arra, hogy sokszor rossz, fenntarthatatlan körülmények között és alacsony bérekért kell dolgozniuk, de nem történt semmi.

Ehhez jött hozzá a december végén elfogadott sürgősségi rendelet, ami azt eredményezte, hogy a kulturális minisztérium, illetve a helyi vagy megyei önkormányzatok alárendeltségébe tartozó múzeumok és könyvtárak dolgozói akár 30 százalékkal is kisebb fizetést kaphatnak, mint az oktatási minisztérium alárendeltségébe tartozó, azonos feladatokat ellátó kollégáik. Például egy kezdő muzeológus bruttó alapfizetése, ha a tanügyben dolgozik 5537 lej, míg egy nemzeti jelentőségű múzeum esetében a kezdők 3950 lej bruttó alapfizetést kapnak a bértábla szerint. Egy I A besorolású muzeológus esetében (ez a legmagasabb fokozat, amit meg lehet szerezni alkalmazottként), ha a tanügyben dolgozik, akkor a bruttó alapfizetése 7151 lej, ha egy nemzeti jelentőségű múzeumban van alkalmazva, akkor 5517 lej kap, míg ha egy úgynevezett más múzeumban (pl. regionális), akkor 5417 lej az adózás előtti alapfizetése.

„A tavalyi év végén elfogadott rendelet sérti az egységes bérezés elvét: egy kezdő, akit az oktatási minisztérium alá tartozó könyvtárban vagy múzeumban alkalmaznak most, magasabb fizetést kap, mint egy 20-30 éves tapasztalattal rendelkező szakember a kulturális minisztérium vagy az önkormányzatok alá tartozó intézményben”

– érvelt Monica Bodea.

A szakszervezeti vezető szerint a kormány csütörtökön elfogadott rendelete után tervezik, hogy általános sztrájkba lépnek.

Ugyanakkor ő is hangsúlyozta, hogy nemcsak a fizetésekért tüntetnek. Elmondása szerint esetükben a források hiánya akadályozza/ akadályozta a nagy kiállítások megvalósítását, a múzeumpedagógiai projektek működtetését, de még a régészeti lelőhelyek felszereltségére is befolyással volt. „Az alacsony fizetéseken túlmenően jellemző a múzeumok és általában a kultúra iránti érdektelenség, pedig ha több befektetést kapnának, akkor az államháztartás fontos bevételi forrásává válhatnának, ahogyan az más országokban is történik” – érvelt.

A szakszervezetek sokszor hangsúlyozták, hogy nem vitatják el a kollégák béremelését, azt szeretnék, ha ők is hasonló bánásmódban részesülhetnének. Ezt jelentette volna az áprilisi béremelés, ami végül, ugye, elmaradt. Ugyanakkor a tüntetésen részt vevők nyilatkozataiból kitűnik, hogy nem csak a magasabb fizetésekért mentek ki az utcára.

A székelyföldi múzeumok ugyan nem vesznek részt a múzeumok világnapja alkalmából szervezett programsorozaton, helyette hagyományosan – a magyarországi intézményekhez hasonlóan – a Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton szervezik meg a Múzeumok Éjszakáját. Ugyanakkor több székelyföldi intézmény is szolidaritását fejezte ki a Bukarestben tüntetőkkel. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és munkaközössége japán sztrájkkal csatlakozott a meghirdetett tiltakozáshoz. A Csíki Székely Múzeum is csatlakozott már az országos megmozdulásokhoz, és továbbra is részt venne benne.

„Egyetértünk azzal, hogy súlyosan elhanyagolják a múzeumi alkalmazottakat. Azt szeretnénk, ha a múzeumi alkalmazottakra is figyelnének, amikor a fizetéseket emelik. Az itt dolgozó alkalmazottak is legalább olyan egyetemi végzettséggel rendelkeznek, mint a tanárok, és a felelősségük is óriási. Nemcsak az itt lévő tárgyakra vigyáznak, és vállalnak felelősséget sokszor igen értékes darabokért, mint gyűjteménykezelők, muzeológusok vagy restaurátorok, hanem ismeretterjesztést, oktatást is vállalnak, hiszen a látogatók számára készülő kiállításoknak pedagógiai/oktató jellege is van” – magyarázta a Transtelex megkeresésére a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Karda-Markaly Aranka.

Decebal Vleja, a CulturMedia szakszervezeti szövetség első alelnöke szombaton azt is közölte, amennyiben Marcel Ciolacu miniszterelnök nem tartja be az ígéretét, hogy a kormány megoldást talált a múzeumi és könyvtári dolgozók béreinek rendezésére, akkor figyelmeztető sztrájkot, majd általános sztrájkot hirdetnek. Ha a múzeumi dolgozók sztrájkba lépnek, leállhatnak az infrastrukturális projektek, de minden olyan építkezés is, amelyhez régészeti feltárás szükséges, valamint a nemzetközi kiállítások megszervezése, a műemléki besorolások is megtorpanhatnak, figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.

Karda-Markaly Aranka elmondása szerint mivel nem a Kulturális Minisztérium alárendeltségébe tartoznak, hanem egy városi fenntartású regionális múzeum, egyelőre még nem tiszta számukra, hogy jogosultak-e sztrájkolni vagy sem. A csatlakozási kérelmüket már elküldték a szakszervezethez, de egyelőre nem kaptak még választ. Amennyiben jogosultak csatlakozni egy esetleges általános sztrájkhoz, akkor ők is részt fognak venni.

Elmondása szerint arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a törvénykezés az ország összes múzeumára kitérjen, amikor a fizetéseket szabályozza, nem csak a nemzeti múzeumokéra.

„Még volt egy év, amikor a nemzeti múzeumokban emelték a fizetéseket, de más múzeumokra nem vonatkozott a törvény, ezért ott a fizetésemelés is elmaradt”

– mondta.

A szakszervezetek egyik gyakran felmerülő problémája, hogy a krónikus alulfinanszírozottság miatt a szakemberek elhagyják a munkájukat, és ezzel veszítenek a szakmaiságukból.

„Az alacsony fizetéssel nehéz bevonzani frissen végzett jövendőbeli alkalmazottakat. Ez felelősségvállalással járó a munka, mert rendben kell tartaniuk a rájuk bízott tárgyakat, ha még a látogatóknak is készítenek tartalmakat, ami egy másik szintű tudás, akkor már lehet, hogy egy másik szektorban helyezkedik el, vagy akár elmegy tanárnak, merthogy a tanügyben jóval magasabb a kezdő tanárok fizetése, és ugye, még vakációjuk is van” – mondta a Csíki Székely Múzeum igazgatója.

A mostani elégedetlenséghullám további résztvevői a levéltárosok, pontosabban a Román Állami Levéltár vidéki fiókintézményeinek a munkatársai. Az állami levéltár kolozsvári kirendeltségének dolgozói a múlt héten tartottak spontán sztrájkot. Az ő követelésüknek más a háttere, de az eredménye lényegében ugyanaz lenne, magasabb fizetést kapnak.

„Nem béremelést szeretnénk, hanem bérkiegyenlítést. Azért kérünk bérkiegyenlítést, mivel egészen nagy különbség van a bukaresti levéltárosok fizetése, illetve a megyei levéltárosok fizetése között, holott ugyanazt a munkát végezzük”

– nyilatkozta az Erdélyi Figyelőnek Flóra Ágnes, a Román Állami Levéltár kolozsvári fiókjának főlevéltárosa.

Elmondása szerint az ő elégedetlenségük háttere a 2017-ben elfogadott bérezési kerettörvényre vezethető vissza, ami elviekben ugyan kimondja, hogy nem lehet senkit diszkriminálni ugyanazon elvégzett munkáért, de a bértáblák lehetőséget adnak arra, hogy különbözőképpen értelmezzék a törvényt a munkaadók. Elmondása szerint már a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék is kimondta, hogy ez az eljárás diszkriminatív, a hátrányos megkülönböztetés nem oldódott meg. A kormány megpróbálta megoldani a tavalyi év végén elfogadott 128-as sürgősségi kormányrendelettel, de végül a Román Állami Levéltár alkalmazottai kimaradtak. Flóra Ágnes elmondása szerint mintegy 300 ember helyzetét kellene rendezni.