Rekordalacsony az erdélyi magyarok EU-szimpátiája, de azért még hajlandók szavazni az EP-választáson

A romániai magyarok választási kedve egyelőre magasabbnak tűnik, mint a románoké, az AUR szavazói pedig nem utálják jobban a magyarokat, mint az átlag romániai – többek között ez is kiderül a Bálványos Intézet friss kutatásából, amelyet Toró Tibor politológus és Kiss Tamás szociológus mutatott be kedden.

Románia lakosságára és az erdélyi magyarokra reprezentatív is kutatásban összesen három nagy témát vizsgáltak: az ukrán-orosz háború megítélését, a menekültekhez, bevándorlókhoz való viszonyt, valamint a politikai szereplőkkel szembeni bizalmat, illetve a politikai preferenciák kérdését Romániában. A héten induló kampány mintegy felvezetéseként ebben a cikkünkben most kifejezetten az utóbbira fogunk koncentrálni, de később visszatérünk a másik két témára is.

Történelmi mélyponton az erdélyi magyarok Európai Unióval szembeni bizalma

Az önkormányzatokat kivéve a romániai magyarok intézményekbe vetett bizalma alacsonyabb, mint a románoké, tehát mint az országos adatok. „Valahol ez érthető. Az az egyik olyan intézmény, ami dominánsan magyar kézben lehet” – tette hozzá magyarázatként Toró Tibor, aki a Bálványos Intézet kutatási igazgatója.

Ha megnézték, hogy milyen társadalmi változók (nem, iskolázottság, életkor, pártopció stb.) befolyásolják az erdélyi magyarok bizalmát az önkormányzatokkal szemben, akkor lényegében csak a nem RMDSZ szavazók, illetve a pártopciók tekintetében bizonytalanok (nem tudják, hogy kire szavazzanak) esetében van egy látványos visszaesés.

Országos szinten főleg a nem választott intézmények iránt a legjelentősebb a bizalom. A hadsereg és NATO esetében vannak abszolút többségben (50 százalék fölött) Romániában azok, akik pozitívan (bizalommal) tekintenek rájuk, de az EU iránti bizalom is 49 százalékon van.

Az erdélyi magyarok bizalmi szintjét szinte minden intézmény esetében alacsonyabbra mérték, mint a korábbi években. A DNA-val szemben bizalmatlanság – a 2019-es adatokhoz képest 21 százalékponttal visszaesve – most 24 százalékon van, míg a kormányról most a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott pozitívan. Ez 7 százalékponttal alacsonyabb, mint öt évvel ezelőtt. A parlamenttel szembeni bizalmatlanság nagyjából stagnál, most 13 százalékon áll, de ott korábban is nagyon alacsony volt.

A leglátványosabban az EU-val szembeni bizalma csappant meg az erdélyi magyaroknak.

Míg 2019-ben az emberek 56 százaléka nyilatkozott róla pozitívan, addig most 26 százalékuk nyilatkozta azt, hogy valamennyire megbízik azért benne.

Még látványosabb a visszaesés, ha 2000-es évek második felének a felméréseihez viszonyítjuk a mostani közvélemény-kutatás eredményeit. 2010-ig még jóval a romániai átlag felett, 65-70 százalék körül alakult az erdélyi magyarok EU-val kapcsolatos bizalmi indexe, de azóta egy szisztematikus visszaesés tapasztalható.

Mindezt úgy, hogy a románok viszonya az EU-hoz 2006 óta lényegében 50-60 százalék körül stagnál, a most mért 49 százalékos adat az eddigi legalacsonyabb.

A 26 százalékos bizalmi index európai szinten is rekordalacsony lenne.

Az EU április közepén tett közzé egy felmérés eredményét, amit nagyjából a Bálványos Intézet adatfelvételével egyszerre készítettek. Abból az derült ki, hogy romániaiak fele látja pozitívnak az EU-t (tehát nagyjából olyan arányban, mint ahányan az intézet romániai mintáján bizalommal nyilatkoztak róla), és ezzel EU-s átlag fölött voltunk. A tagállamok közül a csehek látták a legkevésbé pozitívan az uniót, a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott róla így, míg a portugálok a másik véglet, ott a válaszadók 69 százaléka nyilatkozott róla pozitívan.

Az erdélyi magyarság körében az Európai Unióval szemben különösen

az 55 év feletti idősebb generáció bizalmatlansága szembetűnő, a megkérdezettek csupán 11 százaléka nyilatkozott róla pozitívan.

Iskolázottság tekintetében pedig az alacsonyabb (alapfokú, szakiskola és középiskola) végzettségűek lényegesen bizalmatlanabbak, mint a felsőfokú végzettségűek.

Az erdélyi magyarok választókedve egyelőre magasabb, mint a románoké

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy részt fognak-e venni az idén esedékes választásokon. A közvélemény-kutatás szerint – egyelőre – mind a négy választás esetében nagyobb választási hajlandóságot mutatnak az erdélyi magyarok, mint a románok, tehát a felmérés nem igazolta azt a gyakran hangoztatott kijelentést, hogy az erdélyi magyarok alacsonyabb részvételére lehet számítani a választásokon.

Toró szerint ennek részben az lehet az oka, hogy az RMDSZ már tavaly kampányüzemmódba kapcsolt. Másrészt azzal is a magyarázata lehet, hogy az adatfelvétel periódusában jelentette be a PSD és a PNL azt, hogy együtt indulnak az EP-választáson, ami esetükben valamivel alacsonyabb mobilitást is jelent. Az országos mintában csak az USR és az AUR szavazói voltak hasonlóan mobilizáltak, mint az RMDSZ választói, tehát hasonló arányban vennének részt az említett két párt szimpatizánsai, mint az RMDSZ-é.

A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy ez „nem jelenti azt, hogy nem zárkózhatnak fel a románok”. Kiss szerint ahol a két koalíciós nagy párt, a PNL és a PSD, helyi szinten versenyezni fog, ott annak még lehet felhajtóereje. „Román közegben a pártok közötti verseny még mobilizálhat. A székelyföldi falvakban, de akár Sepsiszentgyörgyön vagy Csíkszeredában is, eléggé lefutott a verseny. Ez még kiegyenlítheti a mobilizációs kedvet. Ez az adat arról árulkodik, hogy a magyarok nagyobb mobilizációs kedvel kezdik a kampányt” – mondta Kiss Tamás.

Az EP-választásokkal kapcsolatos magas részvételi hajlandóságról a szociológus azt jegyezte meg, hogy az RMDSZ kampánya két pilléren nyugszik. Az egyik az erdélyi magyar közösség kisebbségi létével kapcsolatos bizonytalansági érzés felszítása, tehát az AUR-ral, de valójában a románokkal való ijesztgetés. A másik a Fidesztől kölcsönzött sajátos politikai logika, hogy a brüsszeli külső ellenséggel szemben, tehát ezzel az úgymond zöld, baloldali, liberális többséggel szemben építenek egy hegemóniát itthon. Ez a két dolog felhúzta az erdélyi magyar részvételi hajlandóságát a román fölé. „Ez nem az EU-ról szól, hanem a hegemón politikai logikáról szól” – jegyezte meg.

A választási hajlandóság esetében az erdélyi magyarok körében a végzettség tűnik befolyásoló tényezőnek. Az alapfokú végzettségűek esetében az erdélyi magyarok hajlandósága 36 százalékos, tehát ennyien mondták, hogy részt vesznek az idei választásokon. Az országos mérésben az alapfokú végzettségűek választási hajlandósága 39 százalékos volt. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségű erdélyi magyarok sokkal magasabb arányban (71 százalék) jelezték azt, hogy részt vesznek a választásokon, mint az országos mérésen a felsőfokú végzettségűek (50 százalék).

A teljes román magyar populáció 62 százaléka jelezte azt, hogy az RMDSZ-re szavazna. A bizonytalanok aránya egyharmados, de a román pártokra való átszavazási hajlandóság nagyon alacsony, mindössze 2 százalékos. Az országos mintával kapcsolatban azt emelték ki a kutatók, hogy lényegében lehetetlen tényleges pártpreferencia adatokat mondani, mert a bizonytalanok aránya hihetetlenül magas. Az emberek fele nem volt hajlandó elmondani vagy nem tudta, hogy milyen pártra szavazna.

Azok közül, akik azt állították, hogy biztosan elmennek választani és az RMDSZ-re voksolnának, hozták létre az aktív RMDSZ-es szavazó kategóriát. Ezek aránya a 2020-ig visszamenőleg lényegében változatlan, az erdélyi magyar felnőtt lakosság 40-44 százalék tekinthető RMDSZ-es szavazónak. Az aktív RMDSZ szavazók aránya a Partiumban valamivel magasabb, mint Székelyföldön vagy Közép-Erdélyben. Emellett az iskolai végzettség tekintetében a felsőfokú diplomával rendelkezők között is sokkal magasabb (54 százalék) az aktív RMDSZ szavazók aránya, mint az alapfokú végzettségűek között (34 százalék). A passzív RMDSZ szavazók között, – akik még nem tudják, hogy elmennének választani, de ha elmennek, akkor rájuk voksolnának – az alapfokú végzettségűek között van egy nagy mobilizálatlan réteg.

A korrupcióellenes fellángolás csitult

A felmérésben öt olyan kijelentésnek a megítélését is mérték, ami a liberális demokráciák megnyirbálását jelentené: például annak, hogy az ügyészség és a korrupcióellenes hatóság beleszólhasson abba, hogy a kormány és a parlament milyen döntéseket hoz, valamint annak, hogy olyan szakértők irányítsák az országot, akik nem kötődnek pártokhoz. (Részletesebben a táblázaton).

Országosan a szakértői kormányzás támogatottsága stagnál, a korrupcióellenes hangulat valamennyit csitult 2019 óta, de még mindig jelentős. Ugyanakkor az erdélyi magyarok esetében a korrupcióellenes hatóság megítélése radikálisan visszaesett, 2019-ben még 61 százalékuk gondolt rá pozitívan, most csupán a megkérdezettek 32 százaléka vélekedik jól róluk. Ugyanakkor minden kérdéssel kapcsolatban van egy visszaesés, egy elbizonytalanodás.

Az AUR szavazó nem utasítják el jobban a magyarokat, mint más román pártok szimpatizánsai

A felmérésben arról is megkérdezték az embereket, hogy elfogadnának-e románt/magyart szomszédjuknak. Az erdélyi magyarokat értelemszerűen arról, hogy románokat elfogadnának-e szomszédnak, a románokat meg arról, hogy miként viszonyulnának ahhoz, ha magyarok költöznének a szomszédba. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők románok körében tapasztaltak nagyobb elutasítottságot, illetve az 55 év felettiek körében is népszerűtlenebb a gondolat, hogy magyarok költözzenek a szomszédba.

Amikor a román pártok szimpatizánsai körében nézték azt, hogy miként viszonyulnának egy magyar szomszédhoz, akkor egyértelműen kitűnik, hogy az USR-szavazók ellenzik a legkevésbé közel engedni magukhoz őket. Ugyanakkor az AUR szimpatizánsai nem ellenzik jobban a magyarok jelenlétét, mint például a PSD szavazói. Sőt, a PNL-t választók utasítják el a legmagasabb arányban a magyarokat.

Az erdélyi magyarok és romániaiak idegenekkel kapcsolatos attitűdjéről részletesebben is beszámolunk egy következő anyagban.