Kelemen Hunor nem zárja ki George Simion 2024-es elnökválasztási győzelmét

A két másik magyar politikai szervezettel, az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE) összefogva vág neki az RMDSZ a 2024-es választási évnek. Ezt maga Kelemen Hunor szövetségi elnök erősítette meg péntek este a Járosi Andor Keresztény Kulturális Műhely meghívottjaként egy kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen. Az esemény moderátora Rostás Szabolcs újságíró, a politikus beszélgetőtársai pedig Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök és Csendes László egyházkerületi felügyelő voltak.

Kelemen elmondta, a Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel tartott pénteki találkozóján elvi megállapodás született a két politikai szervezet jövő évi választási együttműködéséről, amihez csatlakozni fog a frissen megalakult MPE, az utóbbi párt ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József ugyanis „hasonlóan gondolkodik az összefogásról”. Beszámolója szerint abban is egyetértés van a három alakulat között, hogy a későbbiekben aláírandó együttműködési keretmegállapodásnak a jövő évi európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és államelnök-választásokra is ki kell terjednie.

Az összefogás részleteinek kidolgozása még hátravan, de Kelemen szerint figyelembe fogják venni a jelenlegi politikai erőviszonyokat, vagyis azt, hogy az RMDSZ-nek jelenleg 200, az EMSZ-nek 12-13 polgármestere van. A szövetségi elnök azt is előrevetítette, hogy 2020-hoz hasonlóan az erdélyi települések egy részén – elsősorban Székelyföldön – lesz verseny a három politikai szervezet jelöltjei között. „Székelyudvarhelyen lehet, Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nem szabad egymással versenyezni” – magyarázta. Az európai parlamenti választásokon való együttműködésről pedig megjegyezte: a két képviselői helyet nem lehet háromba osztani, de „lehet majd egy tisztességes megoldást találni”. Az összefogás részleteit is tartalmazó hárompárti megállapodást „alapos előkészítés után”, várhatóan márciusban írják alá felek. Kelemen szerint kommunikációjukat megkönnyíti, hogy mindhárom alakulat vezetője az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja.

„Az euroszkepticizmusból lehet mozgósítani”

Jövőre az első fontos kihívást az RMDSZ számára az európai parlamenti választások jelentik. Kelemen Hunor úgy látja, hogy júniusban több akadályt is le kell majd küzdeniük. Többek között az erdélyi magyarok jelentős euroszkepticizmusát, aminek szerinte legalább három oka van. Elsőként a politikus a (kormányzati kontroll alatt lévő – szerk. megj.) magyarországi közmédiát említette, amelyik folyamatosan azt közvetíti, hogy az EU-ban „bántják a magyarokat”. Ezt az RMDSZ elnöke szerint azzal a kampányüzenettel lehet majd ellensúlyozni, miszerint „azért kell ott lenni az Európai Parlamentben, hogy megvédjük a Kárpát-medencei magyarokat, ha nem vagy ott, nem lesz, aki szót emeljen érted”. Azt Kelemen már nem említette, hogy a magyarországi közmédia voltaképp a budapesti kormányt érő brüsszeli kritikákat értelmezi Magyarország és a magyarok elleni támadásnak.

A politikus szerint fejtörést okoz majd az RMDSZ kampányszakértőinek az is, hogy az Európai Bizottság elutasítóan viszonyult az őshonos kisebbségek jogaival kapcsolatos polgári kezdeményezéshez (MSPI). Szerinte a kampányban azt kell megértetni majd a választókkal, hogy az Európai Parlament partnernek bizonyult ebben a kérdésben, és egy nagy többséggel elfogadott határozattal az őshonos kisebbségek jogainak az MSPI alapján történő szabályozására szólította fel a Bizottságot. „Azt kell majd elmondanunk a szavazóinknak, hogy az EP-ben jelen vannak ugyan több európai őshonos kisebbség képviselői, de ők csak a saját közösségükkel foglalkoznak, a mi ügyünket a mi képviselőinkre kell bízni” – magyarázta Kelemen, aki szerint a kisebbségi kérdésben uniós szinten is „előbb-utóbb” lehet majd eredményeket elérni.

Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyarok azért is csalódtak az EU-ban, mert a vezetői az utóbbi években olyan döntéseket hoztak, amelyek nem az uniós polgárok problémáira rezonálnak. Példaként említette az EP egyik korábbi határozatát, amelyben a halálbüntetés eltörlésére szólította fel Texas államot. „Erre csak azt tudja mondani a székely vagy a partiumi ember, hogy mi van?!” – jegyezte meg. Szerinte ez változhat, ha a jövő évi EP-választásokon az uniós polgárok leváltják a jelenlegi döntéshozókat. „Nem az intézménnyel, azaz az EU-val, hanem a személyzettel van a baj” – összegzett a politikus. Hozzátette azt is, hogy az euroszkepticizmus okainak ismeretében az RMDSZ képes egyensúlyozni a jelenséget. „Az euroszkepticizmusból lehet mozgósítani” – jelentette ki.

Kihívásnak nevezte azt is, hogy a román pártok az EP-választásokat bemelegítésnek tekintik az őszi parlamenti és államelnök-választásokra. Ezért szerinte „totális mozgósításra törekednek” majd, ami az RMDSZ számára kedvezőtlenül magas részvételhez vezethet. Megjegyezte azt is, hogy a választási kampányban biztos nem uniós témákról vitáznak majd a pártok.

Kelemen egyetértett azzal a moderátori felvetéssel, hogy a romániai választóknak csalódást okozott a schengeni csatlakozás kudarca is. „Elmondtam a néppárti osztrák kollégáknak, hogy gyalázatos, amit csináltak, ezt nem érdemli meg Románia. A gazdasági hátrányok mellett a kettős mérce is kétségkívül idegesíti az embereket” – fogalmazott a tavalyi osztrák vétóra utalva. Szerinte növelné Románia schengeni csatlakozásának esélyeit, ha nem Bulgáriával együtt kopogtatna a belső határellenőrzés nélküli térség kapuján. Elmondta, hogy a Bulgáriától való leválást javasolta Marcel Ciolacu kormányfőnek is, aki támogatja ezt a stratégiát, Klaus Iohannis államfő azonban ellenzi. Úgy vélte, hogy a leválás mellett szólnak a hollandiai választások eredményei is, mert a győztes migrációellenes politikus, Geert Wilders nem fog Bulgária ügyében engedni. Kelemen ugyanakkor úgy látja: „van egy halvány remény” Románia kétlépcsős csatlakozására. Ennek megfelelően idén decembertől a légi, jövő év második felében pedig a szárazföldi határátkelőkön is megszüntetnék az ellenőrzést.

„Saját felméréseink alapján meglesz a 6,5 százalék”

Az RMDSZ parlamenti választási esélyeiről szólva a szövetségi elnök elmondta: nemigen nyújtanak támpontot a latolgatásra a közvélemény-kutatások. Ezt azzal magyarázta, hogy nehéz mérni a támogatottságukat, mert a rendszerint 1000-1100 fős mintában igen kis számú magyar van, és a szociológusoknak súlyozniuk kell. Ezért van az – fejtette ki –, hogy a közvélemény-kutatók az RMDSZ támogatottságát rendszerint a 4-6 százalékos sávban mérik. Mindenesetre Kelemen szerint, ha a jövő évi parlamenti választásokon tudnak majd olyan mértékben mozgósítani, mint a román pártok, akkor az RMDSZ számára elérhető a 6,5 százalék. Ehhez azonban szerinte meg kell őrizni a magyarok kilencven százalékának a támogatását. Mindazonáltal a szövetségi elnök bizakodó. „A saját felméréseink szerint, ha ma tartanák a parlamenti választásokat, ugyanazt az eredményt érnék el, mint 2020-ban” – osztotta meg a hallgatósággal.

A jövő évi államelnökválasztás kapcsán nem került szóba Kelemen Hunornak az a korábbi bejelentése, hogy többé nem vállalja az elnökjelöltséget. Rostás Szabolcs ehelyett arról kérdezte a politikust, hogy szerinte ki lesz majd Klaus Iohannis utódja a Cotroceni-palotában. Válaszában a szövetségi elnök emlékeztetett: korábban sem lehetett megjósolni egy évvel a választások előtt, hogy ki lesz a befutó jelölt. Felidézte, hogy 2004-ben Teodor Stolojan szinte az utolsó pillanatban lépett vissza Traian Băsescu javára, aki végül nyert. Ugyanúgy 2014-ben az addigi elnökjelölt Crin Antonescu márciusban mondott le a Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről, s helyette Klaus Iohannis rúghatott labdába. „Szerintem meg kell várni a nyarat az esélylatolgatásokhoz” – jegyezte meg.

Az összes felmérés szerint Simion ott lesz a második fordulóban

Azt azonban Kelemen szinte biztosra veszi, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke ott lesz az elnökválasztások második fordulójában, mert az összes eddigi felmérés ezt mutatja. Így a nagy kérdés inkább az, hogy kivel kell majd George Simionnak megméretkeznie. Az RMDSZ elnök szerint az AUR vezetőjének esélyeit a második fordulóban növeli, hogy számíthat a felszálló ágban lévő Diana Șoșoacă szimpatizánsainak támogatására is. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, a bizonytalanok nagy többsége számára Simion az első számú opció a második fordulóban, tehát jelentős tartalékai vannak. Ráadásul – szintén a felmérések szerint – az AUR elnökére szavaznának a végső elszámolásnál nagyon sokan azok közül is, akiknek a preferált jelöltje nem került be a második fordulóba – részletezte Kelemen.

Kifejtette: sokan mondják, hogy jövőre az államelnökválasztások második fordulójában megismétlődik az a helyzet, amikor a polgárok két rossz opció – Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor – között a kisebbik rosszat választották. Az RMDSZ elnöke azonban másra számít. „Ennék sokkal rosszabbak jövőre a kilátások. (…) Ha az AUR támogatottságának a növekedési trendjét nézzük, akkor egy rossz konjunktúra és buta döntések miatt előállhat egy olyan helyzet, hogy George Simion lesz Románia elnöke. Ez nem azt jelenti, hogy az AUR kormányozni fog, csak azt, hogy sokkal közelebb leszünk a katasztrófához, mint ahogy most látjuk” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: ki meri jelenteni, hogy ma Románia ellensége és az RMDSZ ellensége az AUR és George Simion.

Kelemen szerint az esetleges nacionalista hangulatkeltés csak akkor fékezhető meg, ha a fősodratú pártok nem próbálják meg jobbról előzni az AUR-t, és nem veszik át George Simionék eszköztárát. Mert ha ezt megteszik, ezzel semmilyen eredményt nem fognak elérni – tette hozzá. Kelemen ezt az állítását a holland választások példájával támasztotta alá. Emlékeztetett, a kormányzó liberális párt (VVD) tette valójában a kampány központi témájává a bevándorlást, legitimálva ezzel a migrációellenes Geert Wilders sokkal szélsőségesebb álláspontját is. „Ha választaniuk kell, az emberek inkább az eredetire szavaznak, nem a másolatra” – vélekedett.

Kelemen szerint jövőre a fősodratú pártoknak el kellene szigetelniük az AUR-t, „csak ehhez bátorság kell”. Simion esetleges elnökválasztási győzelme ugyanakkor megakadályozható, ha a jelenlegi kormánypártok közös jelöltet indítanak – tette hozzá. Az AUR elnökének esélyeit csökkentené szerinte az is, ha az elnökválasztás első fordulóját együtt tartanák meg a parlamenti választásokkal. Megjegyezte: a három hónappal előre hozott államelnök-választásnak nincs alkotmányos akadálya, egyetlen következménye, hogy a győztesnek meg kell várnia Klaus Iohannis mandátuma végét az eskü letételéhez.