„Zelenszkij ne számítson arra, hogy ő nyer”- Ukrajna-ellenes propaganda Erdélyben két évvel ezelőtt és most

Az ukrajnai háború kirobbanásának első napjaitól egyértelművé vált, hogy az erdélyi magyarok nagy többsége nem a romániai és EU-s mainstreammel összhangban gondolkodik a konfliktusról. Egy két évvel ezelőtti felmérés azt mutatta, hogy míg a romániai közvéleményben a nyugatbarát attitűdök dominálnak, addig az erdélyi magyarok sokkal fogékonyabbak a nyugatellenes tartalmakra és Orbán populista üzeneteire. A románoknak az EU-ba, a Nyugatba és az Egyesült Államokba vetett bizalma történelmi csúcsokat ért el, az erdélyi magyarok mindeközben Orbán Viktorban és a Fidesz-kormányban látták a stabilitás zálogát, derült ki a kutatásból.

Az erdélyi magyar társadalomkutatókat, akik a felmérést elvégezték rögtön a katonai konfliktus kirobbanásának első napjaiban, ami egybeesett a magyarországi országgyűlési választások kampányfinisével, nem érte váratlanul az eredmény.

A háborúval kapcsolatos kommunikációt a magyar közmédia és a magyar kormánypolitikusok által terjesztett üzenetek uralták, így érthető, hogyan sikerült az erdélyi magyarság jelentős részét egy Ukrajna-ellenes nézőpont elsajátítására hangolni. Amint ismeretes, Orbán azonnal meglovagolta a helyzetet, és üzeneteinek nagy része a „békepártiságot” hangsúlyozva kimondottan az Ukrajna-ellenes, oroszpárti hangulatot erősítette fel. Toró Tibor politológus és Kiss Tamás szociológus a két évvel ezelőtti felméréseik eredményét nem hozták azonnal nyilvánosságra, mert attól tartottak, egy újabb Gyergyóditró-jelenség következik be, amikor a Srí Lanka-i vendégmunkások elutasítása miatt az egész erdélyi magyar közösséget rasszistának bélyegezte a romániai és nemzetközi közvélemény. 2023-ban, a háború kitörésének egyéves évfordulóján álltak elő a számokkal, ésértelmezési kerettel is szolgáltak felmérésük eredményeihez.

Az orosz-ukrán háború második évfordulójához közeledve arra voltunk kíváncsiak, hogy változott-e az erdélyi magyarság attitűdje, illetve mennyire része a mindennapi közbeszédnek a szomszédban zajló háború.

Utcakörkép Sepsiszentgyörgyön: „Amíg támogatják, addig Zelenszkij nem is hagyja abba"

Sepsiszentgyörgy azt hirdeti magáról, hogy Székelyföld szíve, a régió kulturális fővárosa. Ennél jobb helyszínt tehát keresve sem találtunk volna arra, hogy lemérjük, változott-e valami az elmúlt időszakban a háborúról való vélekedésben. Kérdéseink a következők voltak:

• Mit gondol kit terhel elsősorban a felelősség az ukrajnai háború kirobbanásáért és elhúzódásáért?
• Mit kellene tenni (EU, NATO, RO) a jelenlegi helyzetben, csökkenteni, vagy növelni az Ukrajnának juttatott támogatást?
• Támogatja-e Ukrajna NATO csatlakozását?
• Mi a véleménye a magyar kormány Ukrajna-politikájáról.

Oroszországot terheli a felelősség, "mert ő volt a támadó", válaszolta meg első kérdésünket két járókelő. Egy idős kutyasétáltató férfi és egy orvosi vizsgálatra igyekvő idős nő szerint azonban elsősorban az amerikaiak a felelősek.

Egy másik idősebb férfi, aki a magyar köztévé adásaiból tájékozódik az "államelnököket" (Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin – szerk. megj.) tette felelőssé, akik nem tudnak megegyezni. Szerinte azok az államoknak, akik Ukrajnát felelősségük van abban, hogy a feleket rávegyék arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Az amerikai elnököt, Joe Bident vénembernek tartja, aki szerinte "nem odavaló".

Egy szentgyörgyi román diákkal is szóba álltunk, aki azon a véleményen volt, hogy a világon mindenki (USA, EU, Ukrajna és Oroszország) felelős az ukrajnai háború kirobbanásáért, mert az elmúlt időszakban feszültségek alakultak ki a nagyhatalmak között. "Feszültség alakult ki Ukrajnában az oroszok miatt, de az amerikaiak is felerősítették ezt azzal, hogy Ukrajna NATO-taggá válását szorgalmazták" – mondta a diák.

Arra a kérdésünkre, hogy mit kellene tenni (EU, NATO, RO) a jelenlegi helyzetben, csökkenteni, vagy növelni az Ukrajnának juttatott támogatást, a válaszok már sokkal inkább egyértelműen a csökkentés mellett szóltak.

"Nem kellene segíteni Ukrajnának a háborúban, de nem is lehet hagyni, hogy ártatlan emberek szenvedjenek a globális politika miatt. Az embereket kellene segíteni, nem a háborút" – mondta a fiatal román megszólaló.

Egy középkorú válaszadónk úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak kell eldöntenie, hogyan éri meg ezt továbbvinni, Románia egyedül nem dönthet.

Egy idős férfi ennél szélsőségesebb véleményt fogalmazott meg: "Ha nem adnának semmiféle támogatást, akkor nem volna, amivel az a, hogy is hívják, Zelenszkij háborúzzon. De ameddig mindenhol kiszolgálják, addig megy és kéreget, és nem es hagyja abba. Mindamellett, hogy már megmondták, arra ne is számítson, hogy ő nyer, mert az orosz sokkal jobban fel van szerelkezve, és most még Kína is odaállt. Sokszor a fiam mondja, hogy inkább ne nézzem a tévét, mondom neki, hogy hát, hogy ne nézném, ha már nem járok sehová, legalább onnan valamit halljak" – mondta az idős bácsi.

Ukrajna NATO csatlakozását pedig csak a román diák támogatná, még azok is, akik Oroszországot tennék felelősnek a háború kirobbanásáért elmondták, hogy semmiféleképpen nem támogatnák Ukrajna NATO tagságát. Az idős bácsi azért sem venné be Ukrajnát a NATO-ba, mert mások már korábban beálltak a felvételre várók sorába.

"A magyar kormány, Orbán Viktor jól csinálja, mert ő segítette a népet (az ukránokat – szerk. megj.), élelmet es küldött, minden. S akkor mégis még őt támadják. Amit hallunk, ugye, a tévéből" – mondta egy másik idős férfi felháborodva.

A magyar kormány Ukrajna-politikájával majdnem mindenki egyetértett, csupán a román diák nem kívánta kommentálni, mert Romániában él, ezért szerinte nem elég tájékozott a magyar kormány politikájával kapcsolatban.

Egy 50-es éveiben járó férfi szerint a magyar kormány döntése azért is helyes, mert Ukrajna "egy mocsok állam, nem odavaló, ott egy csomó embert kivégeztek, még többet, mint máshol: románt, magyart és oroszt".

A középkorú férfi csak annyit mondott a magyar kormány politikája "kitartó, kitartóak".

Egy idős nő azért tartotta helyesnek a magyar kormány Ukrajna-politikáját, mert az ukránok nem adják meg a kárpátaljai magyar kisebbségnek, ami járna. A NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeknek Magyarország és Románia is eleget tett, hogy becsatlakozzon, és szerinte Ukrajnára is ugyanaz az elvárás, ugyanaz a szabály kellene érvényesüljön.

Bár tudományos relevanciája nincs az utcai körkérdésünknek, már ebből a helyi körképből is kiderül, hogy a magyar kormány paneljei továbbra is hatékonyan alakítják az erdélyi magyarok véleményét. Toró és Kiss 2022-es, az ukrajnai háború kitörése után készült felmérésükben, az ukrajnai háborúval kapcsolatos információforrásokra rákérdezve azt találták, hogy az erdélyi magyarok többsége (61%) a magyar közmédiából tájékozódott. A román online portálok és a nemzetközi hírforrások a preferencia-lista végén szerepeltek. Bizalom tekintetében is a magyar hírforrások végeztek az első helyeken a felmérésben: a válaszadók mintegy 50 százaléka mondta azt, hogy megbízik a magyar közmédiában, míg a román televízió esetében ez az arány csak 23-26 százalék volt.

Friss kutatás: az orosz-ukrán háború recepciója az erdélyi magyar közösségi médiában 2022. február 24. és 2023. december 31 között.

Toró Tibornak és Kiss Tamásnak a Transtelex felkérésére elvégzett friss elemzése mennyiségi módszerekkel vizsgálta meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tartalmakat az erdélyi magyar közösségi médiában.

A kutatók az elemzéshez egy a Magyarellenesség Romániában, valamint az AUR felemelkedésének vizsgálata kapcsán kidolgozott, jelentős részben a Crowdtangle Facebook-applikáción alapuló módszertant használtak. Ennek lényege, hogy egy előre felépített, nyilvános oldalakból és csoportokból álló erdélyi magyar facebook „univerzumban” tudják követni, hogy hogyan viszonyulnak a Facebook-felhasználók a különböző kérdésekhez. A módszer, a most bemutatotthoz hasonló hosszútávú trend-elemzések mellett, alkalmas az aktív Facebook-tartalomgyártók tevékenységének valós időben való vizsgálatára, valamint bizonyos nyilvánosságban megjelenő témák hatásának gyors felmérésére is.

A kutatók által megalkotott „univerzum” 2296 romániai magyar nyelvű nyilvános oldalból és 518 nyilvános csoportból áll. A kutatók az ezekben megjelent az ukrajnai háborúval kapcsolatos tartalmakat vizsgálták meg 2022. február 24-e és 2023. december 31-e között. A vizsgált periódusban 749 oldalon és 167 csoportban jelent meg a háborúval kapcsolatban szerkesztett tartalom: összesen 34 642 poszt, amiből 25 523 a közösségi oldalakon és 9123 a nyilvános csoportokban. A posztok összesen 2,7 millió interakciót (emotikon, megosztás, komment) generáltak.

Elmondták, hogy korábbi kutatásaik alapján már 2022-ben lehetett arra következtetni, hogy a progresszív neoliberális mainstreamhez, ami nyugaton még mindig domináns, az erdélyi magyarok másként viszonyulnak, mint a román társadalom. A ditrói eset volt az, ahol nagyon élesen megnyilvánult, hogy a romániai magyar kisebbségi közösségnek különböző modernizációs konszenzusok között kell egyensúlyoznia. Miközben Romániában a migrációval kapcsolatban egy neoliberális és bevándorláspárti konszenzus alakult ki, a magyarországi kormánypropaganda csatornáin keresztül az erdélyi magyarok valami teljesen mást kaptak, így a magyar közösségen belül egy antimigrációs ellenhegemónia alakult ki. Ugyanez következett be az ukrajnai háború megítélésében is.

Toró és Kiss mostani vizsgálata a magyarországi médiahatás jelentőségét dokumentálta. A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy érdemes tágabb kontextusban is megnézni, hogy mi lehet az oroszokhoz való eltérő viszony magyarázata. Az orosz relációval kapcsolatban megosztottak a kelet-európai társadalmak. Kiss Tamás rámutatott, van egy ruszofób balti és lengyel véglet, és ennek az ellenpólusa a szerb, montenegrói, macedón és bolgár társadalmak által képviselt pozitív megítélés.

„A lengyel póluson a ruszofóbia a nemzeti identitásnak egy nagyon fontos, mondhatni konstitutív része. Lengyelnek lenni történelmi szempontból az Oroszországgal való ellenállást jelenti. A balti államok esetében ez még inkább így van. Immanens része a nemzeti identitásuknak az, hogy mindenfajta geopolitikai kérdésben szembe helyezkednek az oroszokkal, gátat szeretnének szabni az orosz befolyásnak” – magyarázta Kiss.

Hozzátette, a balkáni népeknél Oroszország a XIX. században protektív hatalomként lépett fel, amely, ha nem is anyaállam volt, de a balkáni ortodoxok külső védhatalmaként viselkedett. Továbbá, ezek az államok nagy mértékben Oroszországnak köszönhetik az Ottomán Birodalommal szembeni függetlenségüket. Ezért alakult ki egy nagyon erős ruszofília, a szerb, a bolgár, a montenegrói társadalmakban.

A térség többi országa ezek között a végletek között helyezkedik el, mutatott rá Kiss és Toró. Románia inkább a lengyel-balti táborhoz gravitál, mert a románokban is van egy ellenérzés Besszarábia kapcsán. Ezzel szemben a magyaroknál az orosz reláció még akkor is, hogyha megtörtént '56, volt egy 1848, mégsem annyira konstitutív. „Magyarnak lenni, alapvetően nem egy orosz relációban értelmeződik” – magyarázta Kiss Tamás.

Ez a történelmi különbség megelőzi Orbánt, aki viszont remekül tudott építeni ezekre a hagyományokra. Továbbá ki tudta használni azt a nyugatellenességet is, amely egy ideje ott lappang az erdélyi magyar társadalom bizonyos szegmenseiben. A kutatók szerint Székelyföld esetében a legerősebb a liberális mainstream elleni pozícionáltság, ami egyúttal a Székelyföldön kívüli (elsősorban kolozsvári) erdélyi magyar elitek (sokkal inkább a székelyek által képzelt, mint valós) liberalizmusa elleni pozícionáltságot is jelent.

„Erre jön rá Orbán, aki felerősíti, politikai jelentőséggel ruházza fel ezeket a véleményáramlatokat, elvíve őket az extremitásba. A lényeg, hogy nem egy légüres térbe érkeznek a Fidesz-kormány által terjesztett panelek, hanem nagyon jól rá tudnak kapcsolódni a már meglévő magatartásokra, amiket aztán tovább alakítanak, illetve egyfajta politikai világképpé szerveznek.” – részletezték a kutatók.

Toró Tibor hangsúlyozta, hogy így értelmezhető az erdélyi magyarság EU-val és a nemzetközi szervezetekkel való viszonya is. A kilencvenes években az RMDSZ egyik fő üzenete az volt, hogy uniós csatlakozás elhozza a kisebbségi jogok kiteljesedését is. Ez azonban nem valósult meg. Így az EU-ba vetett bizalom csökkenni kezdett, és nőtt a nemzetközi intézményekkel szembeni gyanakvás. „Nagyon szépen lehet követni a felmérésekben is, hogy az EU-val való viszony hogyan alakul. Erre a kilencvenes évektől vannak közvéleménykutatási adatok, és látszik, hogy beesik az Eu-ba vetett bizalom. Az, hogy ez most ennyire a romániai átlag alatt van, jelentős részben az orbáni hatásnak köszönhető, de az is látszik, hogy a csökkenő trend már korábban, a 2000-es évek második felében megkezdődött. – foglalta össze a kutató.

EU-ba vetett bizalom alakulása reprezentatív adatfelvételek alapján Romániában és az erdélyi magyarok között

Facebook oldalak: az RMDSZ egyensúlypolitikája

A háborúval kapcsolatos friss közösségi média elemzésükről Toró és Kiss elmondták, hogy abból indultak ki, hogy azok a témák, amik az embereket érdeklik, nagyobb számú interakciót váltanak ki a Facebookon. Az eredményeiket külön tárgyalták a Facebook oldalak, illetve a nyilvános csoportok vonatkozásában, mivel a kétféle felület dinamikája eltérő volt, az orbáni hatás pedig inkább a csoportokon keresztül volt megragadható.

A Facebook oldalak tekintetében, az ukrajnai háborúval kapcsolatos posztok legnagyobb része (82 százalék) média-poszt, a többi leginkább az erdélyi magyar politikusoktól jön.

Az időbeli trendek tekintetében az látszik, hogy gyakorlatilag az első két hónap, ami nagyon intenzív volt, ezt követően alábbhagyott az érdeklődés. Később is voltak még kisebb hullámok, de a trend egyértelműen csökkenő volt, majd a téma 2022 októberétől fulladt ki szinte teljesen. Ezt követően egyetlen hír sem tudta megmozgatni annyira a közvéleményt, hogy kiugró interakciószámot produkáljon a Facebookon. 2023-at már az érdeklődés hiánya kíséri végig. Az erdélyiek ma már keveset vitatkoznak az ukrán helyzetről, nem szólnak hozzá az ezzel kapcsolatos tartalmakhoz.

Sajátos a politikusok által közzétett tartalmak alakulása. A háború első heteiben a legtöbb politikai szereplő kötelességének érezte, hogy megszólaljon és megszólalásaikat jelentős figyelem övezte. Aktivitásuk azonban már 2022 áprilisában alábbhagyott. A háború egy éves évfordulóján volt még egy kisebb fellángolás, azonban ennek már elmaradt az interakcióban mérhető visszhangja.

Az ukrajnai háborús posztok számának és az interakciók alakulása az erdélyi magyar politikusok és pártok oldalain

Tartalmi tekintetben a politikusok – akik túlnyomó többségükben az RMDSZ-t képviselik – ezúttal a román mainstream-hez igazodtak, különösen az első kiemelkedő periódusban. Ez azt jelenti, hogy az orosz agressziót elítélő és az Ukrajnát támogató nyilatkozatok tették ki a közzétett tartalmak nagy többségét. A sajtó esetében már színesebb a kép. Érdemes röviden utalni az erdélyi sajtó kettős struktúrájára. A sajtó túlnyomó többségét a Fidesz különböző formában felvásárolta, vagy valamilyen úton módon közvetlenül magyar közpénzből tartja el. Az RMDSZ-nek már csak egy kisebb szegmens (Maszol, Erdély TV, néhány kereskedelmi rádió, közvetve a közszolgálati csatornák) felett van ellenőrzése. Ugyan a legtöbb Fideszhez közvetlenül kötődő termék esetében sincs olyan intenzitással jelen az Ukrajna ellenes propaganda, mint például a magyar közmédiában, ezek a sajtótermékek azért olyan tartalmakat közölnek, amelyek a magyar kormány narratíváját erősítik. Az RMDSZ által uralt termékek esetében a kép összetettebb. Ezek elsősorban az RMDSZ-t visszhangozzák, amely, mint érintettük ebben a kérdésben, ha nem is túl látványosan, a román mainstream-hez igazodott. Így az ukrajnai háborúval és az orosz agresszióval kapcsolatban a hivatalos RMDSZ álláspont dominált (különösen, ameddig az RMDSZ kormányon volt). Ugyanakkor a publicisztika rovatban megjelentek Ukrajna-ellenes álláspontok is, olyan körülmények között, hogy ezeket a termékeket (különösen a maszol.ro-t) általában nem jellemzi a vélemény-pluralizmus.

Toró rámutatott, hogy a kezdeti periódust követően két olyan oldal volt, amelyeken nagyon nagy számban jelennek meg az ukrajnai háborúval kapcsolatos tartalmak. Ezek az itthon.ma és a Székelyföld.ma.

A legtöbb interakciót kiváltó 15 oldal:

Ezek közül az itthon.ma vegyes tartalmakat közölt, leginkább kattintás-vadász logikában, a Szekelyfold.ma pedig döntően oroszpárti tartalmakat posztolt. A legtöbb interkaciót kiváltó tartalmak azonban kivétel nélkül a magyar kormány „háborúellenes kiállásáról” szóltak vagy a „hanyatló Nyugat” toposzt iterálták, vagy rámutattak arra, hogy Oroszország nélkül fenntarthatatlan a nyugat-európai gazdasági élet.

A kutatók szerint a politikai nyilatkozatokban jól tükröződik az RMDSZ egyensúlypolitikája. A Szövetségnek ugyanis egyszerre több szempontnak kell megfelelnie. Egyrészt, amennyiben román vonalon nem szeretnének egy – mondjuk a gyergyóditróihoz hasonló médiabotrányt – el kell kerüljék, hogy ruszofilnak tűnjenek. A bukaresti pozíciók szempontjából életveszélyes szembe menni a nyugati és egyben román mainstreammel. Eközben Orbánnal sem szeretnének szembe menni, különösen személyesen (egyéni politikusként), hisz a határokon átterjedő autokratikus klienteláris struktúrákon belül egymással is és az RMDSZ-en kívüli szereplőkkel is egyfajta lojalitási versenyben vannak a „nemzetvezető” kegyeiért és nem mellesleg a magyarországi forrásokért. Emiatt egyensúlyozni kényszerülnek, ami abban nyilvánul meg, hogy egy erősen ambivalens diskurzust használnak, illetve egyre inkább hallgatásra kényszerülnek a legkülönbözőbb társadalmi kérdésekben.

Így, a kezdeti periódus után, a háborús témában is kerülték a megnyilatkozást, különösen a nyílt állásfoglalást. Ezen a területen ugyanis nehezen találtak a hálás témákat, ahol a kettős beszédet gyakorolhatták volna. Ilyen hálás téma volt a kárpátaljai magyarok számára indított adománygyűjtés, ahol a háborús áldozatok megsegítésére fókuszálhattak és úgy tudtak közvetlenül kapcsolódni a Fidesz narratívájához, hogy közben nem kellett a román mainstream-el sem szembe menniük.

Nyilvános csoportok: az erdélyi politikai osztály kontroll-vesztése és a Fideszes propaganda penetrációja

A kutatók szerint a kettős beszéd és a politikai osztály kollektív hallgatása ugyan elegendő lehet a rövid távú személyes politikai túléléshez, azonban egy olyan végletesen polarizált diskurzív helyzetben, amit az erdélyi magyarok „Kárpát-medencei médiatérbe” való bekapcsolódása létrehozott, az erdélyi nyilvánosság és a politikai értékek alakulása fölötti teljes kontrollvesztéssel jár. Ezt a folyamatot empirikusan is jól dokumentálta a nyilvános csoportokra vonatkozó tartalomelemzés. Ezeknek az elemzése a kutatás talán legérdekesebb, legtanulságosabb része, vélték a vizsgálatot végző kutatók. „Több mint 160 olyan csoportot lokalizáltunk, ahol a tagok posztoltak a háborúról. Viszont a témát igazából hat nagyobb csoport vitte, ezek közül ötnek több mint 20 ezer tagja van” – mondta Toró.

Legtöbb ukrajnai háborús interakciót generáló nyilvános csoport

Habár a csoporton belüli interakciók száma elmarad az oldalak esetén tapasztalttól, ezek vizsgálata több szempontból is érdekes. Egyrészt, ide sok esetben a tagok maguk posztolnak, másrészt pedig más az interakciók jellege. A tagok ugyan kevesebbet kommentelnek, de sokkal nagyobb arányban osztják meg itt az olvasott tartalmakat, ami multiplikálja a csoportokba bekerülő posztok hatását.

„A csoportok elemzése arra is rámutatott, hogy a tagok honnan tájékozódtak háborúról. A Kárpát-medencei médiatérbe való bekapcsolódásuk ezen a ponton kézzel fogható. Minden csoport esetén a magyar kormányhoz köthető, illetve egyéb magyarországi szélsőjobboldali források játsszák a legfontosabb szerepet, ami mellett a magyar nyelvű orosz propaganda-oldalak is hangsúlyosan megjelennek. Az erdélyi magyar tartalmak aránya az előbbiekhez képest eltörpül. Az egyetlen kivétel az Erdély és a nagyvilág csoport, ami elsősorban olyan erdélyieket tömörít, akik nem élnek az országban. Itt az erdélyi tartalmak mellett a magyar ellenzéki tartalmak is hangsúlyosan megjelennek” – részletezte Toró.

A kutatók azt is elmondták, hogy csupán a tartalom alapján nehéz lett volna elkülöníteni a Fidesz-hez kötődő, az egyéb szélsőjobboldali, illetve a magyar nyelvű orosz propagandaoldalakat. Több olyan oldal van, amely „a kampányperiódusban Fideszesként viselkedik, de máskor a kormányzati kommunikációhoz nem kötődő szélsőjobbos tartalmakat gyárt”. Egyes orosz propaganda-oldalakkal is hasonló a helyzet: az orosz propaganda mellett a Fideszt támogató tartalmakat is közölnek. Az oldalak besorolása azonban természetesen nem tartalmi elemek, hanem külsődleges információ segítségével történt meg.

A Facebookos közvélemény formálásában nagyon fontos szerep jut továbbá az influenszereknek, hangsúlyozta Kiss Tamás és Toró Tibor. Ilyenek a Fidesz holdudvar a mediatizált szereplői, például a Megafonos „beszélő fejek”, vagy az olyan szintén a kormányzati kommunikációhoz kötődő „biztonságpolitikai szakértők”, mint Nógrádi György vagy Robert C. Castels.

A Fideszes propagandagyár erdélyi közösségi médiára való hatását nagyon jól illusztrálja egy kis esettanulmány, ahol Böjte Csaba 2022. március 1-es posztját kísérték nyomon a kutatók. Böjte szerint: „Milyen egyszerűen ki lehetne fogni a szelet az oroszok vitorlájából, azzal, ha az ukrán állam kiadna egy törvényt, amelyben mindenkinek garantálná az anyanyelvi oktatást Ukrajna egész területén, úgy ahogyan Európában mindenütt az megvan! Vagy ha a két szakadár megyének találnának egy sajátos autonómiát, mely az ellentétes érdekeket egyezteti! Imádkozzunk, hogy az ukrán államférfiaknak legyen bölcsessége kiegyezni a testvérnépekkel.”

Böjte mindezt a saját oldalán posztolta, a posztot azonban átvette és átkeretezte a Mandiner. Ezt követően a Fideszhez köthető Facebook-os influeszerek az átkeretezett változatot visszaposztolták az elemzett erdélyi csoportokba, a poszt pedig csak ezt követően, vagyis nem közvetlenül Böjte oldaláról, hanem a Fideszes propaganda közvetítésével lett virális az erdélyi közösségi médiában.

Nem egyedi eset, hogy a Fidesz Facebook-influenszerei az erdélyi csoportokba posztolnak. Vélhetően átgondolt stratégiáról van szó. Azonban a Böjte-szöveg azért is érdekes, mert itt egy eredetileg erdélyi tartalom kerül vissza a Fideszes propaganda-gépezeten átszűrve az erdélyi nyilvánosságba.

Politikai következmények

Miközben az erdélyi magyar közvéleményben az ukrán háború lecsengett, a kérdés kapcsán minden bizonnyal egy a magyar kormány álláspontjával egybecsengő narratíva rögzült a legtöbb erdélyi magyarban. A kutatók jelezték, hogy erre, illetve a román közvélemény hozzáállására egy a napokban elindított Romániára és az erdélyi magyarokra reprezentatív közvéleménykutatásuk ad majd választ. A kutatóknak a romániai társadalom általános hozzáállásáról az a hipotézisük, hogy a háború elhúzódása, illetve az ukrán menekültek befogadása átalakította a háborúhoz való viszonyulást a román többségben is. A menekülteknek járó lakhatási támogatások kapcsán Romániában is érzékelhetővé vált a jóléti sovinizmus, a juttatásokat az ukrán menekültektől kezdték félteni. Volt egy általános szolidaritás az ukránokkal, illetve általában véve a menekültekkel szemben, de ez lassan alábbhagyott, és bekövetkezett egy ellenreakció, amit a jóléti sovinizmus váltott ki. Ez kihathatott a geopolitikai kérdések megítélésére is, így a román többség és az erdélyi magyarok álláspontja mára valószínűleg sokkal közelebb került egymáshoz, mint azt a háború első hónapjaiban tapasztalni lehetett. Az sem valószínű, hogy az elkövetkezendő választásoknak Romániában az Ukrajnai háború lesz majd a fő témája.

Mindazonáltal az ukrajnai háború erdélyi fogadtatása igen veszélyes tendenciákra mutat rá, amelyek, ha nem is ennek a kérdésnek a kapcsán, de sérülékeny helyzetbe hozhatják a kisebbségben élő magyar közösséget. Az erdélyi magyar politikai osztály és tágabban az erdélyi értelmiség egy egyre inkább polarizálódó politikai térben kénytelen manőverezni, úgy, hogy bizonyos kérdések kapcsán Romániában és Magyarországon egymástól különböző hegemóniák alakulnak ki. Románia a nyugati mainstream-hez igazodik, míg az orbáni Magyarország egy sor kérdésben azzal szemben határozza meg magát, amire a Fidesz ráadásul erőteljes és harsány propagandát épít. Az RMDSZ és a magyar politikai osztály ebben a helyzetben kettős-beszél, kerüli a konfrontációt, a kényes kérdésekben, ameddig csak megteheti hallgat. Ezzel azonban végképp elveszíti azt a képességét, hogy az erdélyi magyar társadalom attitűdjeit formálja, vagy akár csak a politikai napirendjét meghatározza. Az erdélyi magyarok azonban nem maradnak politikai iránytű nélkül, hisz, egyre inkább strukturálisan, kapcsolódnak be a „Kárpát medencei médiatérbe”. Az új képletben már nincs is már szükségük arra, hogy az erdélyi politikai osztály közvetítésével kapják meg a Fideszes propagandát: közvetlenül is hozzáférnek, mi több a saját magukról szóló információhoz is lassan csak ezen keresztül férnek hozzá. Rövid távú politikai következményként Kiss Tamás azt is hozzátette, hogy ezek a tendenciák már az idén jelentős problémát jelenthetnek az RMDSZ számára, amelynek sokkal nehezebb a magyar választókat mobilizálnia az EP választásokon az erdélyi magyarok ilyen szintű nyugatellenessége és az EU-val szembeni bizalmatlansága mellett.