Egyre több romániainak dolgozik külföldön rokona, de egyre kevesebben küldenek pénzt haza
A romániai lakosság 69 százalékának van külföldön dolgozó rokona, ami közel 20 százalékpontos növekedés a 10 évvel ezelőtti felméréshez képest, akkor ugyanis megkérdezettek 51,8 százaléka állította ezt – derül ki az Inscop közvéleménykutató novemberben végzett felméréséből.
Hiába nyilatkozik arányaiban egyre több ember úgy, hogy van külföldön munkát vállaló a rokonságában, mert jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben azoknak az aránya, akik azt mondták, pénzt is kapnak a külföldön élő rokontól. A novemberi felmérésen a megkérdezettek 19,7 százaléka állította, hogy támogatja őt anyagilag a külföldön élő rokona, míg 2013 júniusában ez az arány még 38,1 százalék volt. Azok között, akik azt állították, hogy külföldről kapnak pénzt felülreprezentáltak a 18-29 év közötti fiatalok, a vidéken élők, illetve a potenciálisan aktív inaktívok, tehát olyan személyek akik épp nem foglalkoztatottak, és nem is munkanélküliek, de vállalnának munkát. Ide tartozhatnak a tanulók, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők.
A megkérdezettek 68,1 százaléknak véleménye szerint ugyanakkor a külföldön élő romániaiak nagyban hozzájárulnak a Romániában élők életszínvonalához. 2013 júniusában még 56,8 százalékuk gondolta így.
Az adatok azt tükrözik, hogy megváltozott a külföldön munkát vállalók és az itthon maradók viszonya, már nem nehezedik akkora pénzügyi nyomás a más országban munkát vállalók rokonaira.
Arra a kérdésre, hogy a külföldön élő romániaiaknak rendelkezniük kell-e szavazati joggal a romániai választásokon, a résztvevők 84,4 százaléka válaszolt igennel, 13,4%-a pedig nemmel. 10 évvel ezelőtt még 74,9 százalék válaszolt igennel és 15,1 százalék nemmel.
A felmérés november 20 és 27. között készült telefonos adatgyűjtési módszerrel 1100 fő megkérdezésével. A felmérés az ország 18 év feletti lakosságára reprezentatív, a hibahatár 2,95 százalék.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!