A dákoromán kontinuitás ékes bizonyítékára vélt rálelni a tordatúri polgármester, posztolta, és gyorsan virálissá lett az álhír

Virálissá vált a közösségi médiában és több román hírportál is átvette és szenzációként tálalta azt a téves információt, miszerint a Kolozs megyei Tordatúr község területén több mint 700 éves román nyelvű szöveget találtak, miután erről posztolt Facebook-oldalán a település polgármestere. Radu Oltean grafikus, történelmi témájú kiadványok rendszeres illusztrátora hívta fel a figyelmet az egyre terjedő álhírre.

A tordatúri gyorsforgalmi út nyomvonalán végzett leletmentő ásatás során egy vaskori, pontosabban a La Téne-kultúrából származó (i. e. II. századi), illetve egy posztrómai (i. sz. 3-4. századi) leletegyüttest tártak fel az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régészei. A vaskorból egy lándzsahegyet, a posztrómai korból pedig szerény lakóépületeket, élelem tárolására szolgáló gödröket, állati csontokat találtak, írja az ásatást vezető Cristian Dima régésztől kapott információkra hivatkozva Facebook-bejegyzésében Radu Oltean.

Ezzel szemben a tordatúri polgármesteri hivatal Facebook-oldalán kedd reggel közzétett bejegyzésben, amelyben a „Románia történelme szempontjából rendkívül fontos” régészeti leletekről számoltak be, tévesen azt írják, hogy a község területén i.e. II. századi, illetve római kori leleteket találtak, ez pedig szerintük a dákoromán kontinuitást bizonyítja Erdély területén. A bejegyzésben közölt információk később több kolozsvári hírportálon megjelentek.

A polgármesteri hivatal közleménye azt is hozzáteszi, hogy Tordatúr első írásos említése 1267-ből származik, egy gyümölcsös adásvételi szerződésében találtak rá, az új régészeti leletek azonban igazolják, hogy időszámításunk előtt jóval létezett a település.

A hivatal közleménye után Daniela Mănăilă, a község PNL-s polgármestere saját Facebook-oldalán is posztolt a leletekről, továbbra is „komplex” római kori települést emlegetve posztrómai komplexum helyett, sőt, azt is tudni vélte, hogy a megtalált lándzsahegy dák eredetű. Lelkesedésében még azt is hozzátette, hogy: „Ezek a felfedezések is azt bizonyítják, hogy a románok már több száz éve itt élnek. Van egy 1267-ben keltezett, román nyelven írt, két testvér között kötött adásvételi szerződés egy gyümölcsösről. Ez azt jelenti, hogy több mint 750 évvel ezelőtt már beszélték a román nyelvet Tordatúron”.

Ez utóbbi volt az az információ, amely Radu Oltean szerint azonnal virálissá vált a közösségi médiában, miközben az említett dokumentumot egyrészt nem a régészeti ásatáson találták meg, hanem még a 19. században adták közre, nem 1267-es keltezésű, hanem 1276-os, és nem is román nyelven íródott, hanem latinul, csak 1952-ben közreadták román fordításban is. Emellett a történészek szerint nem is középkori, hanem egy 19. századi hamisítvány.

Radu Oltean a helyesbítő információkat az általa megkérdezett történészekre hivatkozva írja. Egyikük, Mihai-Florin Hasan, a kolozsvári ortodox teológiai szeminárium tanára a bejegyzéshez írt hozzászólásban is megerősíti, hogy a szóban forgó dokumentumot az 1950-es román fordítás kiadásakor még eredetinek vélték, a Jakó Zsigmond történész szerkesztette, 1997-ben kiadott, a Hungaricanán egyébként online is elérhető Erdélyi okmánytárban azonban már 19. századi hamisítványként jelenik meg.

A cáfolatokra reagálva a tordatúri polgármesteri hivatal csütörtökön újabb közleményt adott ki, amelyben részben helyesbítenek, és leszögezik, hogy a Tordatúr első írásos említését tartalmazó dokumentumot nem az A3-as gyorsforgalmi út nyomvonalán találták meg, hanem a kolozsvári állami levéltár őrzi, és nem román, hanem latin nyelven íródott, illetve 1276-os keltezésű.

Tordatúr községben a 2021-es népszámlálás adatai szerint 2264-en élnek, 63 százalékuk román, 19,6 százalékuk magyar, 9,8 százalékuk pedig roma.